A megyét, de talán egész Magyarország mezőgazdasághoz kapcsolódó részét érzékenyen érintette, hogy az Easter Sugar Zrt. kabai cukorgyárát, az idei betakarítás után bezárják. Ez is arra késztetett engem és több kollegámat, hogy ezt a problémát is kezelve, valamint azt hogy Hajdú- Bihar megyében százezer hektár fölötti a kukorica vetésterülete, új alternatíva után nézzünk. Mindenki a biodízelről, és a bioetanolról beszél, nekünk itt a bioetanol jöhet szóba, melyet a kukoricára alapozzuk. Az üzemmel kapcsolatos tervek, döntések olyan stádiumban vannak, hogy várhatóan 2007 ezen időszakában már kukoricát fog feldolgozni, és bioetanolt fog gyártani. Helyileg a Kabai cukorgyár közvetlen szomszédságában lesz felépítve. A tulajdonlást tekintve többségi termelői tulajdonban fog lenni, ma már úgy látszik hogy az úgynevezett „szakmai külföldi befektető” csak kisebbségi részt tulajdonol. A felépülő üzem kapacitását nézve, 300 ezer tonna kukorica feldolgozására lesz képes. Az egész termelés egy zárt rendszerben, a vetőmag beszerzéstől kezdődően, az alkalmazott egységes termesztés technológián keresztül, a végtermék feldolgozásáig és értékesítéséig, valamint a mellék termékek hasznosításán keresztül fog megvalósulni. Az üzem alulról építkezik, egy-egy mikro térségben meglévő szárító-tároló kapacitásra alapozva jelent majd termelői integrációt. Hektáronkénti 10 tonna terméssel kalkulálunk, profi termelési szintet megvalósítva. A Kasz-Coop Kft. a következő években jelentősen növeli betakarító és egyéb kukorica termesztésével kapcsolatos gépi kapacitását (4 új kombájn beszerzése a cél), 1000 ha-ról 3000 ha-ra kívánjuk növelni a saját, és integrációiban vetett kukorica mennyiségét. Tervben szerepel még a jelenleg mûködő két Bábolna szárító mellett egy új 1000 tonna per nap kapacitású modern szárító üzembe helyezése is. Aki megáll és nem fejleszt az lemarad.
A fent említett fejlesztések forrását az Eu cukorreformjával kapcsolatos szerkezet váltást célzó támogatása fogja biztosítani.
Magas innovációs akarat, tudás transzfer, információ áramlás a legfontosabb kulcsszavak is jelzik, hogy hibrid specifikusan kell ezt a csúcsra járatott rendszert vetőmag szinten is kielégíteni. Olyan anyagok ,melyek legalkalmasabbak beltartalom tekintetében (keményítő, cukor) a bioetanol előállításra, jöhetnek szóba. Már az előttünk álló szezon is ennek tükrében zajlik majd, nagy odafigyeléssel beszerezni a legmegfelelőbb vetőmagot.. A címben említett KWS-2376 is ide tartozhat majd. Az elmúlt évben a KWS anyagokból három került nagyobb területen köztermesztésbe. A KWS-2376-os először kisparcellás kísérletekben nyújtott kiugró eredményt, és ezt az eredményt az elmúlt évben 75 ha-on köztermesztésben is magabiztosan hozta. A KWS kukoricák nagyon jól vizsgáztak, minden paraméterben. Az áprilisi vetés nem okozott kelési streszt, a tavaszi hideg időben is robbanásszerû volt a kezdeti fejlődés, a júliusi aszály sem okozott termékenyülési problémát, amit a jelenleg zajló betakarítás az eredményekben is igazolt hektáronként 11 tonnát 75 hektár átlagában.
Magyarország előnyben van, ezt ki kell használni. Ha a klimatikus viszonyokat nézzük, a 100 mázsa feletti kukoricatermesztés egyáltalán nem hiú ábránd. Ha az idő korlátokat nézzük, jobb lenne, ha ez az üzem már most készen lenne. Nem jelent majd problémát a késztermék értékesítése, hiszen gazdag országok Svájc, Svédországok már most lekötnék előre a rendeléseiket akár három évre is. A viszonyainkat figyelembe véve látnunk kell, hogy 25–30 százalék kihasználatlan tartalék van a gépeink, eszközeink kihasználtságában. Ezt jobb munkaszervezéssel, hatékonyabbá kell tenni a termelést, hiszen nincsen nagyobb luxus, mint mikor a méreg drága fenntartású gépek állnak, és nem dolgoznak. Az élő munka áránál, a nem dolgozó gép üzemórája a drágább. A másik oldalról ez jó dolog, hiszen ezzel a 25–30 százalékkal biztos, hogy növelhető versenyképességünk az Unióban, de az egész Világon is.
Összegzésként két gondolatot szeretnék megemlíteni: az egyik gondolat, hogy az etanol bevezetésének Magyarországon ma környezetvédelmi, integrációs és gazdasági megfontolásai vannak.
Gazadaságossági szempontból pedig a másik gondolat, hogy a kukorica azért kedvezőbb a búzánál, mert egy tonna bioetanol előállítására kevesebb mennyiségû kukoricát kell felhasználni. Kukorica esetén ez a mennyiség 2,72 tonna, míg búzánál 3,14 tonna. A kukoricának további előnye még, hogy magasabb a termésátlaga. Egy hektáron 2004-ben átlagosan 7,1 tonna kukorica és csak 5,1 tonna búza termett meg. Tehát azonos termőterületet feltételezve a kukorica esetén több mint másfélszeres mennyiségû bioalkohol állítható elő.
A beszélgetés során e gondolatokat hallva meg szeretném említeni zárszóként, hogy a hazai bioetanol-előállításnak, mint alternatív energiaforrás létrejöttének nagy létjogosultsága lesz mind Magyarországon, és az Európai Unióban egyaránt. Megoldást és számos új munkalehetőséget adhat és adni is fog a mezőgazdaság valamennyi szegmensének.
Köszönöm a tájékoztatást Szabó Imre Úrnak, jó egészséget és további sikereket a közép és hosszú távú országhatárokon is átívelő célok megvalósításához.
Címlapkép: Getty Images
