Cikkemmel az olyan termelők kételyeit szeretném eloszlatni, akik eddig csak kacérkodtak a repcetermesztés gondolatával. Ennek érdekében az Abaúji Charolais Mg. Rt vezetőivel, Jancsó Istvánnal és Papp Sándorral beszélgettem a repce térhódításának fejezeteiről a cégcsoport életében.
Több év repcetermesztési tapasztalatát alapul véve – mint ahogyan azt az Abaúji Charolais Mg. Rt vezetői megosztották velünk – látni fogjuk, hogy az évek előre haladtával milyen termesztéstechnológiai, milyen növényvédelmi tevékenységgel tudott a cég biztosabb termést elérni a területnövekedés mellett. Ez mindenkinek tanulságos lehet, mindenki el tudja helyezni a saját technológiai színvonalát, be tudja illeszteni azokat az elemeket, amelyekre mindenképp figyelni kell, vagy esetlegesen mellőzni lehet.
A gazdaság a térség legnagyobbjai közé tartozik, hiszen a cégcsoport (Abaúji Charolais Rt., Hordeum 2000 Kft., Mánta Bt.) termőterülete mintegy 5000 ha-t tesz ki.

• Az első repcés év a Hordeum 2000 Kft. életében az 1998–99-es év volt. Egyszerû talajmunka géppel, hagyományos gabona-vetőgéppel, 800 ha össz területből 200 ha repce vetésére került sor. Tápanyag-utánpótlást egy menetben kijuttatott tavaszi 120 kg N hatóanyag jelentette. Növényvédelem szintén tavasszal Lontrellel történő gyomirtással történt, a kártevők elleni védelmet pedig az egyszeri kijuttatású Nurelle-D jelentette.
• A 2000-es évben vásárolt új eszközök ugyancsak a repce termesztését szolgálták. Ezeknek az eszközöknek használatával, nemcsak az időjárás határozta meg a kelést, hanem a talajmunkával is tudták azt befolyásolni. Ebben az évben jelent meg az első hibrid a termesztésben, de csupán az összes vetett repceterület 20%-án.
• A 2001-es évben Amazon D9-es vetőgép szolgálta a gyorsabb, és biztonságosabb vetést.
• A 2002-es év jelentős terméstöbblete a cég megerősödését jelentette, mely később jó alapul szolgált az Abaúj Charolais Rt.-vel történt egyesüléshez is.
• A 2003-as év repcét nézve katasztrofálisan sikerült. Ez volt az az év, mikor az országosan vetett repce 90%-a kitárcsázásra került. Ennek egyfelől a kifagyás, másfelől a felfagyás volt az oka. Ekkor figyeltünk fel a KWS hibrid repcéjére a TRIANGLE-ra, ami Borsod-Abaúj-Zemplén megye több pontján is eredményesen vizsgázott. Nemcsak az OMMI (2003 a legjobb télállóságú repce Magyarországon), és kis parcellás kísérletekben, hanem köztermesztésben is.
   2004-ben 550 ha repce vetése mellett 3,6 tonnás hektáronkénti rekord- termést értünk el. Ekkor már 100 ha TRIANGLE vette ki részét ebből a teljesítményből, a nem ritka 4 tonnás átlagokat produkálva.
• A 2005-ös évben a 600 ha vetett repce egyharmada a TRIANGLE volt. A fagyási kockázat elkerülésére az egyik orvosság ennek a hibridnek a használata. Robbanásszerû növekedése a későbbi szeptemberi vetést is jól tolerálja.
  Tavaly rosszul teleltek a repcék. A hótakaró nélküli tél, az enyhe február eleji idő megindította a vegetációt, a márciusi minuszok (–25 ºC) egy gyengébb termést eredményeztek. Ennek ellenére 3 tonnás átlagtermést értünk el 600 hektárra vetítve.
• Az idei évben 800 ha repcét kell betakarítanunk. A hibridek között kihagyhatatlan továbbra is a TRIANGLE, idén 200 ha-ról várjuk a kiemelkedő termést mind mennyiségben, mind olajban.

A repcetermesztés technológiáját nézve a helyi viszonyainkon (nem ritkán 8 AK alatti, erősen dombos területen) igyekszünk eredményesen gazdálkodni:

• Talajelőkészítés tárcsás mûvelés, folyamatos hengerrel történő visszazárás.
• Tápanyag ősszel (N 50 kg, P 70 kg).
• Vetés augusztus 25. és szeptember 5. között (általában ezután meg is ázik). Fajtánál 700 ezer, hibridnél 500 ezer csíra magmennyiséggel. Dupla gabona sortávval, 2 cm mélyre vetünk. Vetés ellenőrzése búzával, vagy árpával – ezt megtaláljuk a talajban a színéből fakadóan.
• Ősszel a fejlettségtől függően regulátorozunk, ez 8 leveles állapotot jelent.
• Gyomirtás csak tavasszal, mivel a mi gyomviszonyaink mellett az őszi nem hatékonyabb, így egy esetleges kifagyás esetén sincs felesleges pénzkidobás. Kora tavasszal 500 kg kénes amonszulfidot – DASA (N 26-S 13) – juttatunk ki egy menetben.  A gyomirtásra visszatérve, a matricaria fajok, a ragadós galaj és a mezei acat számít veszélyesnek. Egy menetben történik a gyomirtó szer (Lontrel 0,4 l/ha, Galera 0,3 l/ha), a rovarölő szer (Nurelle-D 0,6l/ha), kiegészítő bór (Solubor 4 kg/ha) kijuttatása. A kártevőknél a repce fénybogár, a repcebecő ormányos és a repce gubacsszunyog kártételére kell kifejezetten figyelni. Általában az egyszeri védekezés a hosszabb hatástartam miatt elég szokott lenni, de ha indokolt méhkímélő szerrel (Calypso 0,1 l/ha) ki lehet egészíteni. Ebben az évben 150 hektár esetében volt ez indokolt.
• A betakarítást gabona kobájnnal végezzük, oldalkasza használata mellett.

A repce piaci helyzete nagyon kedvező irányba mozdította, mozdítja a termelői kedvet. Ezek a tényezők nem csak a terület növekedését eredményezik, hiszen ebben az évben mi is az ezresek klubjába tartozunk majd (1000 ha repce vetést akarunk), hanem a hektáronkénti termésszint további növekedését indukálják. Ha valaki egyszerûen egy papír és egy ceruza segítségével kiszámolja a költség és bevételi oldalt, rá fog jönni, hogy az intenzív kultúrák után fog a legnagyobb szám maradni – először a papíron, majd a zsebben is. 3 tonna termést alapul véve, 60 ezer Ft/tonna átvételi árral és hektáronkénti gabonaköltséggel számolva egy szemet gyönyörködtető számot kapunk. Nem beszélve az ennél nem ritkán nagyobb hozamokról.

Kis odafigyeléssel megfelelő fajta-, hibridválasztással pillanatok alatt az ember kedvenc növényévé válhat. A repce bámulatos növény, rengeteg hibánkat tud tolerálni. A tavasszal 20 db/m2 növénysûrûség, kisebb „meggy fává” alakulva tudja produkálni az óhajtott termést. A repceelágazások, becők, becőben lévő magok száma, a becőszint vastagsága mind befolyásolják az eredményességet, pozitív értelemben meglepő, kellemes csalódást okozva.

Köszönöm Jancsó Istvánnak, és Papp Sándornak a tanulságos kronológiai bevezetést, a személyes tapasztalatokat. Jó egészséget, és hasonló repceeredményt, és eredményes gazdálkodást kívánok az idénre, és jövőre is.

Kérdése esetén forduljon bizalommal szaktanácsadóinkhoz!

Növénytermesztési kérdésekben a KWS-ben partnerre talál.

A cikk szerzője: Fecsó Zoltán