Az általánosan ismert gyomkártételek mellett a takarmánylucernásban fokozottan jelentkező problémák:

• egyes gyomfajok mérgezőek, vagy legalábbis ízrontók (foltos bürök, csattanó maszlag, ádáz, pásztortáska, pipacs, somkóró)
• az aranka fajok karantén élősködők, enyhén mérgezőek, ízrontók,
• egyes gyomfajok rontják:
• a takarmány fehérjekoncentrációját,
• növelik a szárításos tartósítás idejét, energia szükségletét,
• rövidítik a lucernás produktív élettartamát,
• csökkentik a lucerna talajtermékenységre, utónövényekre gyakorolt kiváló hatását.
  

Az egész élettartamra kiterjedő gyomszabályozás alappillére a megelőzés (prevenció), amely minden másnál hatásosabb, ráadásul pénzbe sem kerül. A megelőzés alapelve nagyon egyszerû: folyamatosan tartsuk meg a lucerna versenyképességét (kompetíciós képességét). A gyakorlatban ezt a következőképpen valósíthatjuk meg:

• válasszunk kalászos előveteményt, a tarlóhántás után végezzünk legalább kétszeri mechanikai gyomirtást, tavaszi telepítés esetén, az erős vegetatív szaporodású gyomok ellen ajánlott a kémiai kezelés is (egyszikûek ellen pl.: quizalofop-etil, kétszikûek ellen glifozát-izopropilamin só);
• nyár végi telepítésre csak korán lekerülő elővetemény (őszi káposztarepce, őszi árpa, korai újburgonya) és öntözési lehetőség esetén vállalkozzunk;
• tegyünk meg mindent a gyors, egyöntetû kelés és kezdeti fejlődés érdekében (ülepedett magágy, 800–900 csíra/m2 vetőnorma, földi bolhák, csipkézők kártételének kivédése);
• a jó kaszálási rend alkalmazása hosszú ideig kordában tartja a gyomokat;
• tekintettel a lucerna fényigényességére, a gyökértörzs (rizóma) érzékenységére: a termény betakarítás és lehordás legyen gyors, ezeket a mûveleteket csak a már felszáradt talajon végezzük;
• a vízállásos foltokról (kora tavasz, nagy intenzitású eső) mielőbb vezessük el a pangó vizet;
• ne mulasszuk el a kétévesnél idősebb lucernások késő őszi nehézfogasolását sem (vízbefogadó-képesség növelés);
• kerüljük a takarónövényes telepítést.
  

Bizonyos értelemben a megelőzéshez sorolható a lucernában előforduló gyomok ismerete, veszélyességük megítélése is (lásd 1. és 2. táblázat).

A védekezéshez a gyomok faj szerinti ismerete mellett nem szabad megfeledkeznünk árnyékoló hatásukról sem. Tömeges megjelenésük idejének ismerete a kaszálás időpontjának meghatározásához szintén fontos tudnivaló. Az árnyékoló hatás az új telepítésû állományban jelentős életteljesítmény-csökkenéshez vezet, amit csak tetéz az úgynevezett „gazoló kaszálás”. Idősebb, különösen foltokban kiritkuló lucernás termésének tetemes részét képezhetik a gyomok. Közülük a kétszikûek károsabbak, különösen a G és a H életforma képviselői, mert ezek két kaszálás között is képesek a regenerációra (1. kép).

A takarmánylucerna integrált gyomszabályozásában a mechanikai lehetőségek korlátozottak. A kaszálások másodlagos beavatkozásoknak tekinthetők, fontosak viszont a zárt, versenyképes állomány minél hosszabb ideig történő fenntartásában (2. kép).

A preventív módszerek mellett – amelyeket akkor is érdeke a termelőnek alkalmazni, ha a gyomokkal nem kellene számolni – a kémiai védekezés is szükséges. Mai ismereteink szerint az új telepítésû lucerna 4-6 leveles állapotában egy korai post kezelés – imazetapir (pl. Pivot) hatóanyagú készítménnyel – a javavirágzásban végzett első kaszálásig kielégítően kordában tartja a gyomokat. Ezt követően mindaddig, amíg a lucerna zárt állományú, a kaszálások megakadályozzák a legtöbb gyom térhódítását. Kb. a 2. év végén, jobb esetben a 3. éves lucernában kényszerülünk ismét a herbicidekhez nyúlni. A kétszikûek ellen javasolható hatóanyagok: lunuron, cianazin, diuron, imazamol. Az egyszikûek tömeges elszaporodását gátolják a cikloxidim, fluazifop-P-butil, quizalafop-P-etil hatóanyagú herbicidek. Az idősebb lucernásban alkalmazható készítmények jobb gyomirtó hatást fejtenek ki kora tavaszi kijuttatásban, mint késő ősszel (herbicid degradáció) (3. kép).

A lórom félék (Rumex spp.) és az aranka fajok (Cuscuta spp.) ellen gyakran ajánlott a foltpermetezés (spot spray). Ez a vadsóska fajok ellen hatásos is, mert a fertőzött gócok jól láthatók. Ellenük azulam hatóanyagú herbicid kifogástalan eredményt ad (pl. Plakin 40, Asulox). Más a helyzet az arankával, mert még kis területen sem tudjuk maradéktalanul felkutatni a fertőzött foltokat. Az aranka megjelenését követően teljes területi (overall) kezelés ajánlott. A lucernatermesztők erre a célra az egyik leghatásosabb hatóanyaga a pendimetalin (pl.: Stomp 330).

Az idősebb lucernásokban az évi egyszeri herbicidhasználatnál érdemes vegyszerrotációt alkalmazni.

A hatékony védekezéshez sok sikert kívánunk!

A cikk szerzője: Dr. Petróczki Ferenc