Ennek ellenére az előbbi betegségek jelentős kárt nem okoztak, hiszen a levélzet az érés előrehaladtával „felsült”, a betegségeknek nem volt táptalajuk a továbbiakban. Ugyanígy járt a vetésfehérítő bogár is, kénytelen volt továbbvándorolni. Nem lehet ilyen pozitív képet felvázolni a fuzárium tekintetében, hiszen az őszi búza kalászhányás – virágzás kezdete állapotában gyakori csapadék jellemezte időjárásunkat, de a következő időszakban is helyi záporok, zivatarok követték a meleg napokat. Sajnos az elmaradt, több helyen megkésett védekezések következtében már aratás előtt láthatóvá váltak a fuzárium tünetei a kalászon. Az aratáskori mintavételek és a szemtermés belső fuzáriumos fertőzöttségének vizsgálata később ad eredményt. Az aratás időszakában a meleg, száraz időjárás volt a jellemző, tehát jól haladt a munka, s ez adott egyfajta védelmet a gabonaszipolyok és gabonapoloskák felszaporodása ellen.
Ilyen körülmények között gyorsan növekedtek a melegigényes kultúrák. A kukoricában károsítottak a kukoricabogár lárvái, de a talaj kellő nedvességkészletének köszönhetően a károsított tövek gyökerei jól regenerálódtak, a dőléses tünetek kevésbé láthatók. Július első hetében megjelentek a kifejlett imágók első egyedei, s hamarosan megkezdték a tojásrakást. Tekintettel arra, hogy a kártevő egy nemzedékes, a lárvakártétel ettől kezdve fokozatosan csökken, de figyelnünk kell a bogarak kártételére is, illetve a bogarak elleni védekezés a jövő évi lárvakártétel csökkentésének egyik módja. Ennek megfelelően már július közepén megkezdődtek a bogár elleni védekezések. A kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke is alacsony népességgel indult az idén. A meleg időjárásban azonban kedvező körülményeket találtak, a rajzáskor emelkedő számukat figyeltük meg. A kukoricamoly kétnemzedékes, tehát várhatóan nem tud olyan mértékben felszaporodni, hogy súlyos kárt okozzon. Jobban kell figyelni a gyapottok bagolylepke felszaporodására, a kártevő országunkban 3 nemzedékes is lehet, tehát a nyár végére – további forró napokat feltételezve – tömegessé válhat.
A napraforgó táblákon a meleg időjárásban a levél- és szárkárosító gombabetegségek jelentek meg. Július elejétől megtalálható a szeptóriás levélfoltosság és a Diaporthe helianthi első tünetei. Meleg, párás időjárásban a diaportés szárkorhadás terjedésére, illetve újabb kórokozók (Alternaria spp., Phoma macdonaldii, Macrophomina phaseolina) fertőzésére kell számítani. Egyelőre az időjárás előrejelzés nem szól olyan csapadékos augusztusról, mint amilyet átéltünk tavaly, ennek ellenére a következő hónapban az időjárás alakulásával összefüggésben figyelni kell a tányérbetegségek megjelenését, hiszen tavalyról fertőző anyag bőségesen maradt a területeken. Az állati kártevők közül a levéltetvek korai megjelenése és egyre erősödő felszaporodása okozott gondot. (Egyébként erre az évre általánosan jellemző minden kultúrában a levéltetvek tömeges megjelenése, kolónia alkotása és súlyos kártétele). A védekezéseket a virágzás elejére el kellett végezni, illetve a populáció a hőségnapok alatt összeomlik, a szárnyas egyedek tápnövényt váltanak. A mezei poloskák csak lassan szaporodnak fel, védekezésre kevés helyen volt szükség, illetve a levéltetvek elleni kezelések ezt a kártevőt is gyérítették. Sok helyen riadalmat keltett a bogáncslepke váratlan és tömeges megjelenése. Évek óta ismert, hogy ez a kártevő meleg nyarakon hazánkban felszaporodik, s súlyos kárt tud okozni, főleg a lágyszárú növényeken. Most is ez történt, elsőként a déli tájakon jelent meg tömegesen, de ma már szinte az ország teljes mezőgazdasági területén megtalálható. Sajnálatos, hogy egyes helyeken összetévesztették a hernyókat a gyapjaslepke hernyójával, s arra fogták az inváziót. A meglepetést azért is okozta, mert viszonylag rejtett életmódot folytat, sokszor a gyomokat rágja elsőként (pl. acat), s a táplálék csökkenésével indul meg tömegesen új helyet, táplálékot keresve. Területünkön újabb nemzedéke fejlődik ki, továbbra is károsítva növényeinket, kedveli a szóját és a napraforgót. A védekezés nem igényel speciális technológia alkalmazását, az ismert – bagolylepke hernyók ellen bevált – készítmények e kártevő ellen is hatékonyak.
A cukorrépa állományokban korán megjelentek a cerkospórás levélragya és a fómás levélfoltosság tünetei, a betegségek lassú terjedése megkezdődött. A répalisztharmat július második felében jelent meg. Ez az év kedvez a lisztharmat betegségek fertőzésének, tehát a cukorrépa esetében is számítani kell terjedésére. Nagyobb gondot okozott a fekete répalevéltetû korai betelepedése az állományokba, már május végén megkezdődött a kolóniák képzése. Az eltelt időszak időjárása továbbra is segítette felszaporodásukat, s ezt csak a helyi záporok, heves esők szakították meg. A védekezések már július második felétől szükségessé váltak, ugyanakkor a szárnyas egyedek augusztus első felében migrálnak más tápnövényre, tehát a védekezési döntést alapos felvételezés kell, hogy megelőzze. A bagolylepkék első nemzedéke a szokásos egyedszámmal jelentkezett, jellemzően a káposzta bagolylepke aránya volt magas a tömegben. Várhatóan a mediterrán térségből vándorló lepkék csatlakoznak a honi kártevőkhöz, s együttesen már komoly kártétellel fenyegetnek. Az elhúzódó rajzás csúcsa július végére tehető, s ebből következően augusztus elején várható a lárvák megjelenése. A felszaporodás tendenciája azt vetíti előre, hogy a védekezésekre szükség lesz.
A burgonyatáblán a burgonyabogarak jelenléte mérsékelt, az első nemzedék lassan, vontatottan, nagy fenológiai különbségekkel fejlődött. Ennek megfelelően minden fejlődési alakot lehet találni a növényeken, a károsítás az üzemi területeken alacsony szinten maradt, inkább foltszerû. A június végi csapadékos ciklus során bekövetkezett a Phytophtora infestans fertőzése. A betegség első tünetei július első felében megjelentek, de, köszönhetően a termelői védekezéseknek és a meleg, száraz időjárásnak, hamar be is száradtak és nem terjedtek tovább. Csak mélyfekvésû területeken, illetve házikertekben terjed a burgonyavész. A kórokozó ott van az állományokban, tehát kedvező körülmények között berobbanhat, ezért figyeljünk az esőkre (még ha helyi is), és időben védekezzünk.
A cikk szerzője: Tóth Miklós
