• Jobb az állat étvágya, nő a napi súlygyarapodás
• Nyomelem és magas B-vitamin tartalma roboráló hatású
• Tartalmazza az esszenciális aminosavakat, így tökéletesíti a fehérje beépülést
• Antioxidáns hatása van, ami korrigálja az esetleges takarmányozási hibákat
• A legelőn tartott állatok nyári itatásakor használatával megelőzhető az ivóvízben a káros mikroorganizmusok elszaporodása
• Savas hatást alakít ki a bélflórákban, gátolja a baktériumok szaporodását
• Elősegíti a hasznos bélflóra kialakulását, korlátozza a rothasztó és más mikroorganizmusok tevékenységét.
• Száraz a széklet, kevesebb ammónia szabadul fel, ezáltal jobb az állat közérzete
• Részt vesz az állatok energiaháztartásában, mert egy része emésztéskor elbomlik a bendőben, másik része felszívódik, és energiaforrásul szolgál
• Javítja a tejtermelést
• Tőgyegészségügyi szempontból igen előnyös a használata, mert csökkenti a szomatikus sejtszámot
• Juhoknál a magas Zn tartalma javítja a gyapjútermelést mennyiségi és minőségi szempontból

Az almaecet jótékony hatásának tudományos vizsgálata

 Az Európai Uniós követelmények, a hozamfokozóként használt antibiotikumok tiltása az állatok takarmányozásában, az emberek igénye a természetes eredetû szerekre, félelmük az antibiotikum-rezisztens baktériumok miatt kialakuló betegségektől, mind-mind alternatívák keresésére ösztönzi az állattartókat.

Az antibiotikumok kiváltására létrejött sok új irányzat közül az egyik a szerves savak használata. A szerves savak előnye, hogy könnyen felszívódnak a baktériumok sejtfalán s roncsolják azok DNS-ét, lehetetlenné téve ez által szaporodásukat. A béltraktus pH-jának csökkentésével gátolják a káros baktériumok fejlődését. Gátolják továbbá a patogén baktériumok szaporodását az elfogyasztott takarmányban. Számos szervessav-készítmény közül kiemelkedik az almaecet, egy ősidők óta meglevő, de feledésbe merült szer, melyet már az ókori rómaiak is használták frissítő italként.

Az ecetbaktériumok  saját szervezetük fenntartásához, szaporodásukhoz szükséges energiát etilalkohol ecetsavvá történő oxidálásával állítják elő. A kizárólag biológiai erjesztéssel készülő almaecet különböző szerves kötésû elemeket tartalmaz, savasságával a bélben olyan pH-t teremt, mely a patogén baktériumok életfeltételeit rontja.

Az almaecetben a makro- és mikroelemek közül – szám szerint tizennyolc – jelentős mennyiségben fordul elő a kalcium (34,05 mg/l), magnézium (8,64 mg/l), vas (5,46 mg/l, foszfor (5,09 mg/l), és a szilícium (2,38 mg/l). Tartalmaz  továbbá nyolc esszenciális aminosavat: fenilalanint, izoleucint, leucint, lizint, metionint, treonint, triptofánt, valint. Vitaminok közül a riboflavint (10-65 U/l), nikotinsavat (100-260 U/l) és pantoténsavat (50-165 U/l) tartalmazza. Kiemelten magas káliumtartalma  (216,5 mg/l) a szervezet sav-(lúg)bázis egyensúly és az egészséges növekedés fenntartásában vesz részt.

Napjainkban a kutatók érdeklődését felkeltette az almaecet-alkalmazás hatásának vizsgálata az állattartásban. Dr. Bárdos László,  egyetemi tanár, a  gödöllői  Szent István Egyetem Állatélettani és Állat-egészségtani Tanszék vezetője kutatócsoportjával 2000-2002. között  kísérleteket  folytatott almaecet alkalmazásával nevelt állományokban.  E kísérletek  eredményei  is igazolják az állatorvos sokéves gyakorlati tapasztalatát az almaecet jótékony  hatásáról az állattartásban. 

Kiss és Bárdos (2001-ben) egy 30 tehenes magyartarka tejelő állományban kiválasztottak 14 egyedet, s ezekből 2 x 7-es csoportot alkottak. A kísérleti csoportnak fél-fél liter almaecetet adtak fejéskor a 4-5 kg-os abrakadagra locsolva. A laktáció leszálló ágában a tejmennyiség csökkent, a tejzsír tartalom természetesen nőtt egy kicsit. Szembetûnően, 0,58 %-kal (3,78-ról 4,36-ra) emelkedett a kísérleti csoportban. A kontroll csoport tejzsírtartalma mindössze 0,28 %-kal, 4,49-ről 4,77-re változott.

A tej szomatikus sejtszámát is vizsgálták, s az kedvezőbben alakult, mint a kontrollcsoportnál. A kísérlet 6 hete alatt a 401