- A tavaszi okszerû gyomirtással a magról kelő egynyári gyomokat kiírtjuk, az évelő kétszikûeket „megregulázzuk” – a föld feletti részeit leperzseljük, lepusztítjuk, vagy törpítjük. Ezzel a kultúrnövény számára lehetővé tesszük a termőterületen a teljes térkihasználást.
- A kiegyenlített növényállományban a gyomok kelése gátolt, a kikelt gyomok fejlődésükben visszamaradnak, kipusztulnak.
- A betakarítást követően az első kiadósabb eső hatására a magról kelő kétszikû gyomok (ugari szulákpohánka, vadrepce, tarlótisztesfû, keserûfû félék, parlagfû) tömeges megjelenésével, az évelő kétszikû gyomok (aprószulák, mezei acat) intenzív újrahajtásával kell számolnunk.
A gyomok kelése kevesebb csapadék esetén csak a nyirkosabb talajfoltokban indul meg. A terület gyomborítása, a gyomok fejlettsége heterogén lesz. A betakarítást követő mielőbbi talajmûveléssel (tárcsázás) a felszínig vezető kapillárisokat elroncsoljuk. A talajban visszatartott nedvesség eredményeképpen 2–4 hét alatt a talaj beérik, a további mélyebb talajmûvelések energiaszükséglete lényegesen kisebb lesz és jó minőségû talajmunkát végezhetünk. 10–20 mm lehulló csapadék jól elmunkált aprómorzsás talajon a gyomok egységes kelését eredményezi. Az azonos fajú gyomok közel azonos fenológiai állapota megkönnyíti a gyomok irtását. Amennyiben a területünkön csak magról kelő egy- és kétszikû gyomfertőzés van, úgy a gazdasági szempontok figyelembevételével döntjük el, hogy mechanikai, vagy vegyszeres gyomirtást alkalmazunk. A tábla gyommentességének biztosítása a parlagfûvel fertőzött területeken kötelező. A nyári kelésû gyomok a nappalok hosszának változása miatt neuténiásak (már 10 cm-es fejlettségû gyomokon megjelenik a virágzat és a még sziklevelet is magukon hordozó növénykék életképes magot hozhatnak, illetve a parlagfû tömegesen szórja a pollent). A magról kelő kétszikû gyomok 2–4 leveles fejlettségi állapotban vegyszeresen könnyen írthatóak. A dikamba, MCPA, 2-4 D készítmények gyomirtó hatása parlagfû ellen is kielégítő, míg a glifozátok totális gyomirtó szerként már alsó dózisukban is nagyon jó hatékonysággal irtják az egy- és kétszikû gyomokat egyaránt.
A magról kelő és évelő kétszikû gyomok együttes előfordulásakor az előzőekben felsorolt hatóanyagot tartalmazó készítmények felső dózisát kell alkalmaznunk.
Évelő kétszikû gyomnövényfertőzés esetén célzott kezeléseket alkalmazhatunk a gyomok irtására. Mezei acattal fertőzött gabonaállományokban a viaszérés stádiumában betakarítás előtt legalább 10 nappal engedélyezett glifozát hatóanyagú készítménnyel végezhetjük a tábla gyommentesítését, azonban az alkalmazható dózis és a gyomok fejlettségi állapota miatt ez az eljárás csak a gabona learathatóságát segíti elő. A gyomokat leszárítja, de nem írtja ki. Erős mezei acat fertőzésnél a tarlót a betakarítást követő legrövidebb időn belül le kell „feketíteni” sekély talajmûveléssel, hogy a kihajtó gyomok fejlődése kiegyenlített legyen.
A mezei acat a gyomirtó szerekre a generatív fázis kezdetén a legérzékenyebb, mivel ekkor az asszimiláták tömeges áramlása indul az áttelelő gyökérzet felé, ezzel együtt a kipermetezett vegyszerek szállítása is ekkor a legintenzívebb. A gyomnövény irtására használhatunk hormonhatású (dikamba, MCPA, 2-4 D kétszikû irtószereket, speciális acatirtókat – klopiralid, klopiralid+picloram), valamint totális gyomirtóként a glifozátokat. Az alkalmazott herbicidek felső dózisával adjuvánsok hozzáadásával a gyomot eredményesen írthatjuk, azonban a növény szaporító oldalgyökereinek sérülései miatt a levált gyökérdarabkákból szórványosan hajtások fejlődnek, ezért a következő év tavaszán közepes herbicid dózissal a kezelést meg kell ismételni csökkentett glifozát dózissal. Az eredményes irtást követő években a magról kelő mezei acat növények fokozott herbicid érzékenysége miatt a területen okszerû gyomirtással az acatmentesség fenntartható.
Gyakran felvetődő kérdések célzott mezei acat elleni védekezésnél: mi legyen a glifozátok felső dózisa, hogyan alkalmazzuk, hormonhatású herbicidekkel javíthatjuk-e a glifozátok hatékonyságát. Vizsgálataim szerint 2800–2900 g/ha glifozát hatóanyag nagyon jó hatékonysággal írtja a gyomot. A dózis növelésével a hatékonyság nem javul, a következő év tavaszán előforduló hektáronkénti hajtásszám nem csökkent abban az esetben sem, ha 4800 g/ha glifozátot juttattunk ki. A glifozátok hatékonysága 4 kg/ha ammoniumnitrát hozzáadásával különösen száraz évjáratban javul. A glifozátokhoz minden esetben adjunk nedvesítőt és/vagy ammoniumnitrátot, mivel a mezei acat négy biotípusának a levél viaszossága, szőrözöttsége alapvetően eltérő és a viaszos biotípusról a permetlé lepereg.
A glifozátok hatékonysága a permetlé-koncentráció 1,5% alá történő csökkentésével romlik. A gyakorlat számára gyakran felvetődő kérdés, hogy herbicidek hozzáadásával javul-e a glifozátok hatékonysága. Vizsgálataim szerint MCPA és dikamba hatóanyagú herbicidek hozzáadásával additív, míg 2-4 D herbicidek hozzáadásával szinergista hatás érvényesül, vagyis a glifozátok gyomirtó hatása mérséklődik. A glifozátok dózisa hormonhatású herbicidek hozzáadásával mintegy 30%-kal csökkenthető. Klopiralid hatóanyagú herbicidekkel végzett célzott mezei acat elleni védekezésnél a klopiralid szûk hatásspektruma miatt féladagú glifozát hozzáadásával a terület teljes gyommentességét biztosíthatjuk.
A gyomirtásra használt készítmények megválasztásánál vegyük figyelembe a gyomirtó szerek perzisztenciáját, a talajon keresztüli hatását, az utónövény toleranciáját.
A cikk szerzője: Péter János