Míg az üzemvezetésben a költségdegresszió a mezőgazdasági üzemekben majdnem kimerített, addig a termelési költségcsökkentés lehetőségei még nincsenek teljesen kihasználva a szállítási logisztikában és a talajmegmunkálás területén. Különösen az EU keleti bővítése fogja megmutatni, milyen adekvát technika tud hozzájárulni a termelékenység fokozásához és azzal közvetetten a tevékenység biztosításához belföldön is.

A hagyományos ekés vetés eltérő gazdálkodási eljárásai a mulchvetésen át a direktvetésig képezik a vita tárgyát. Ha a direktvetés munkavégzési költségei a legalacsonyabbak, ez az eljárás a gyakorlatban akkor is csak alárendelt szerepet játszik.

A talajmegmunkáló eszközök mûszaki fejlesztését manapság többnyire a nem forgató munkaeszköztípusok területén végzik. Regionálisan a mezőgép-kereskedelemben a forgalom áthelyeződése vehető észre az ekéről erre a mûszaki területre.

A mulchvetés mint eljárás, speciális követelményeket támaszt a talajmegmunkálásban a munkaeszközök felszereltségével és a felszerelési menedzsmenttel szemben. Az erős hozamú állományok biztos és egyidejûleg kedvező költségû etablírozása eközben központi jelentőséget kap. Ha az üzemvezető figyelme ma lényegileg a költségoldalra irányul, akkor sem szabad azt a hozamoldalnak megsínylenie. A kereskedelemben és a gyártóknál ezért jó ideje egyértelmûen észrevehető, hogy nemcsak a technika, hanem egyre inkább a növénytermesztési és a talajtanismeret után is érdeklődnek a végső vevők.

Ezen aspektusból vette nagyító alá a DLG-tesztcsoport Groß-Umstadtban 9 gyártó összesen 11 talajmegmunkáló eszközét. A Kieli Egyetem, a Hohenheimi Egyetem és a Mezőgazdasági Szövetségi Kutatóintézet (FAL) tudósaival együtt a Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) szakértői alaposan megvitatták a 11 munkaeszköz technikáját és a szántóföldi mûvelés koncepcióját. A munkaeszközök kiválasztásánál a középpontban a szántóföld őszi búza mulchvetésére való előkészítése állt tarlómegmunkálással és egy második, mélyebb munkafolyamattal.

A talajmegmunkálás csökkenő intenzitásával, tehát kevés megmunkálási menettel, nőnek a menetenkénti munkaminőséggel szemben támasztott követelmények.

A DLG „Munkaminőség”-teszthez a gyártók az alábbi gépeket állították rendelkezésre. A 11 jelölt 3 munkaeszközcsoportra lett osztva. Az első csoport a kétsoros kultivátorok. A gyakorlatban ezek a gépek néhány éve ismertek. A kedvező beszerzési ár mellett a robusztus és mindenekelőtt kompakt szerkezet, valamint az univerzális alkalmazás adják a plusz pontokat ezen gépeknek. Jóllehet, továbbra is helyt fog állni ez a piaci szegmens. A megfelelő területstruktúrával rendelkező gazdálkodók, akik nemcsak a divatot követik, hanem inkább a bevált technikára adnak, a jövőben is ezekbe a munkaeszközökbe fognak befektetni.

A Pöttinger Synkro szárnyas késsel felszerelt, közepes duplaszív kapákkal. A lengő ROTO-Pack henger a visszatömörítés és a bekeverés funkcióit kombinálja. A hegesztett boronafogak még egyszer bekeverik a felszínen maradt növényi részeket. A Frost a TGFA-géppel vett részt, mely szintén duplaszív kapákkal és szárnyas késekkel, valamint beállítható dupla tömörítő hengerrel rendelkezik, a Kongskilde a Delta nevû szárnyas késes szántóföldi kultivátort mutatta be. A Delta dupla vágóhengerek a felszerelt menetirányban a visszatömörítésért felelősek.

Különleges jellemző
Ha forgatjuk a hengert, és ellenkező irányban forgatjuk, összeaprítja a talajt. A Lemkentől a Smaragd volt a teszt résztvevője az új Combi-Liner futómûvel. A Smaragd ezen új, félig függesztett változatának különlegessége a függesztőszerkezet, mely a tömörítő kerekekre támaszkodik. Itt kombinálhatók munkafolyamatok. Az ötödik kétsoros munkaeszköz a Kerner Galaxis. A hidraulikus túlterhelés biztosítás mellett a Galaxis csillagkerék mûvelőelemekkel és a már megbízhatóságáról ismertté vált Cracker tömörítő hengerrel felszerelt.

A második csoport közös ismertetőjegye a háromsoros szerkezet. A kétsoros munkaeszközökkel szemben ezeken a gépeken 3 vagy 5 késsel több van, intenzívebb a talajban végzett munka. Az ezekre a típusokra jellemző hagyományosan jobb szalmabekeverés további előnyként ismerhető el. Azonban figyelembe veendő szempont a hosszabb szerkezet és a magasabb ár, amikor a könnyebb traktorokkal rendelkező kisebb üzemeknek a két- vagy háromsoros munkaeszközök között kell dönteniük. A gyártók munkaeszköz-programjában gyakrabban megtalálhatók ezek a háromsoros munkaeszközök.

A tesztben a Köckerling a Triomix 10 késes gépével mutatkozott be. A nagyszámú különböző késtípus, melyeket a gyártó ehhez a munkaeszközhöz kínál, kihangsúlyozza annak sokoldalúságát.

Hasonlóan adja meg a kiválasztás lehetőségét a Horschnál a Terrano, mely szintén 10 késsel felszerelt. A Köckerlinggel ellentétben a Horsch a legtöbb késhez gyorscserés rendszert kínál. Hogy melyik megoldás az ésszerûbb, a kedvezőbb árú kések vagy a gyorscserés rendszerû szerkezet, rendszerint a gyakorlat dönti el. A csoportban a harmadik gép, a Lemken Thorit kultivátor 12 késsel rendelkezik. A Lemken rendszerint lándzsás késsel szerelte fel a Thorit nehéz kultivátort, kizárólag a nagyobb munkamélység miatt. A teszt során azonban a Thorit szárnyas késekkel volt felszerelve, amely azonban a sekélyebb munkavégzést is lehetővé teszi.

A legnagyobb számú mûvelőeszközzel felszerelt, ezért egyben drágább munkaeszközök, a félig függesztett kombinált kultivátorokból álló harmadik tesztcsoport. A futómû által itt lehetőség van a több mûvelőeszközsor mellett a nehezebb tömörítő hengerek alkalmazására. Ez előnyt jelent, mely a használat során a flexibilitást és a munkavégzés intenzitását kedvezően befolyásolja. Itt, a gyakorlatban való alkalmazáskor, de eladásnál és tanácsadásnál is a szakértő véleményére van szükség. A munkaeszközök munkaminősége itt nyilvánvalóan a jó beállítástól függ. Még egy tipp: ha egy gazda eddig a talajmegmunkáló eszközöket a hárompont hidraulikára függesztette, a félig függesztett munkaeszközöknél nem szabad figyelmen kívül hagyni a gyakran szükséges hátsótengely-terhelést. Az Amazone a Centaurt tesztelte. Az elülső mélységhatárolást egy előfutó tömörítő kerék biztosítja. Egy kultivátorkapa-sor után a Centaurnál két tárcsasor került elhelyezésre. A kombináció végén található az ékgyûrûs tömörítő henger, utánvezetett fésûs boronával. A Rabe a Fire-Bird gépén kicsit másképp rendezte el a mûvelőelemeket.

Első mûvelőelemként és első mélységhatárolásra szimpla tárcsasor szolgál. Ezt követik a kultivátorkapák. Rugós fogak és a fésûs borona egyengetik el a talajfelszínt, egy nehéz mulchhenger tömöríti az átdolgozott talajt.

A Köckerling ezzel szemben a 8-soros Vario exakt-grubberjával megint más koncepciót követ. Itt a munkát mindenekelőtt a 23 kultivátorkés végzi, melyeket egy, a Köckerling által 8-sorosnak nevezett kultivátorvázra helyeztek el. A sok mûvelőelem miatt ezeket egy meglehetősen hosszú vázra helyezték el. Az egyengető mûvelőelemek a kultivátorkések és a dupla STS tömörítő hengerek között helyezkednek el.

A teszt
A tesztben a 11 résztvevő gépnek a DLG a következő feladatot adta: két munkafolyamattal, egy sekély tarlóhántással és egy mélyebb tarlóápolással egy lehetőleg mulchvetésre alkalmas vetőágyat kellett előkészíteni. Ez a megmunkálási módszer egy költségcsökkentett talajmegmunkálás szükségességéből ered, lehetőleg egyenletesen magasra várt terméshozamnál.

Pont a német üzemek termelési struktúrája teszi szükségessé, hogy a termőhely termelési potenciálja a jövőben is optimálisan ki legyen használva. Aki itt ki akarja játszani erősségeit, alternatívákat kell, hogy mutasson a gazdálkodónak és a bérvállalkozóknak is.

Az egyes munkaeszközök eltérő erősségeinek és mûvelési stratégiáinak ismertetéséhez a vonóerő-igény és a visszatömörítés, valamint a szalmabekeverés vehetők figyelembe, a munkavégzési minőség paramétereként. Ezek mellett a DLG-Fokus tesztek eredményei ismertetik a mindenkori munkához szükséges vonóteljesítményt, tehát a vonóerő- és vonóteljesítmény-igényt, a munkasebességet és mindenekelőtt a fajlagos üzemanyag-fogyasztást, mint fontos paramétereket. Pont a területteljesítmény és a fajlagos üzemanyag-fogyasztás a megmunkálás eredményének arányában megmûvelten teszi értékelhetővé a területegységre eső költségcsökkenést. Egy jól bejáratott mûvelési módszernél nincs szükség pótlólagos információkra, az új technológia bevezetésénél a gyártónak és a kereskedőnek viszont segítséget kell nyújtania a munkaeszköz használatának optimalizálásához, pl. képzésekkel és információs anyaggal, mely által kiemelkedhetnek a versenytársaktól. Főleg azoknak a felhasználóknak van hatalmas információigényük, akik most alakítják át mûvelési technikájukat. Itt van esélye egy gyártónak, hogy egy üzemet közép- vagy hosszabb távon is magához láncoljon.

Az eredmények
A részt vevő gyártók stratégiáinak változatossága már az első munkafolyamat munkamélységeinek láttán is észrevehető. A kb. 3 és 13 centiméter közötti munkamélységek világosan mutatják a különböző mûvelőelemeket. A két- és háromsoros kultivátorok merev kapáival ellentétben, melyek csupán túlterhelésnél rugóznak, a félig függesztett kombinált munkaeszközök a rugós biztosítású mûvelőelemekkel vannak felszerelve. A Rabe Fire-Bird kultivátoránál a biztosítás rugóereje állítható.

A háromsoros kultivátoroknál két különböző koncepció van a kapák formájára. A Horsch Terrano és a Köckerling Triomix egy egyenletesen lemetszett altalaj-kontúrt eredményez, ezzel ellentétben a Lemken Thoritnál a mûveletlen felszín hullámos profilú. Ezt a kapacsúcsok aláfogása teszi lehetővé, a másik két gép lúdtalpkapáival szemben. A gépeknél 5 és 8 centiméter közé volt beállítva a munkamélység. Ennél a munkamélységnél mind a három gép fej fej mellett halad.

A beállításnál a kétsoros munkaeszközöknél mutatkoztak meg a legnagyobb különbségek. Míg a Lemken Smaragdnál kb. 3–4 centiméter a munkamélység, addig a Pöttinger Synkro több, mint 12 centiméter mélységet ér el. A kétsoros csoport további három munkaeszközét a gyártók 6 és 11 centiméter közötti mélységtartományra állították be. Itt ismét váltakozik a kapacsúcsok és az egyes késtípusok lúdtalpkapáinak munkamélysége. A Kerner Galaxis a szárny teljes szélességében átlagosan 6 centiméter munkamélységben egy közel sík profilt mutat. A Kongskilde Delta 3 centiméteres késcsúcsai és a Frost TGFA szárnyán lévő duplaszív kapa az ötcentis munkamélységgel ezzel szemben hullámos, mûveletlen profilt mutat.
A mélyebb második menethez minden munkaeszközt tetszés szerint a tarlóhántás késeivel vagy egy másik rendszerrel lehetett felszerelni. A kétsoros munkaeszközöknél Kerneren kívül minden gyártó a tarlóhántás késeinél maradt. Ennek gyakori indoklása gyakorlati követelmény, tehát a lehető leggyorsabb átállás a sekélyebb munkamélységről a közepesen mély talajlazításra, kések cseréje nélkül. A háromsoros munkaeszközökből kettőt, a Horsch Terranót és a Köckerling Triomixet szerelték fel más késtípusokkal. Ennek az indoklása a munkaeszköz jobb alkalmazkodása a legkülönfélébb munkafolyamatok körülményeihez. Ezért logikus a kombinált munkaeszközök gyártójának döntése is, aki a második folyamathoz speciális késrendszereket alkalmaz a gépeken. A kések formája és felszereltsége mellett a munkaeszközök mindegyike a kések beállítási szögében is eltér egymástól. A legtöbb két- és háromsoros munkaeszköznél lehetőség van a szögek állítására. Mindenekelőtt száraz körülmények között használható ez a beállítási lehetőség, és választhatunk egy meredekebb állítási szöget is.

Teljesítményadatok
A munkaszélesség és a kések formája mellett mindenekelőtt a munkasebesség határozza meg a vonóteljesítmény-igényt, és ezzel együtt a talajmegmunkáló eszköz fajlagos üzemanyag-fogyasztását. Ezzel szemben áll az elvégzett munka minősége a szétmorzsolás, a lazítás és a visszatömörítés terén, melyeket befolyásol a munkasebesség és a mûvelőelemek mûködése. Ez az összefüggés akkor válik világossá, ha eltérő beállításoknál megnézzük a különböző munkaeszközök teljesítményadatait. Ha olyan munkaeszközöket nézünk meg, amelyeknek munkamélysége viszonylag sekély, akkor ezeknek kisebb vonóerőre van szükségük. Nagyobb teljesítményigény és nagyobb üzemanyag-fogyasztás a mélyebb munkamélység eredményeként mindenekelőtt a nagyobb munkasebességgel összefüggésben figyelhető meg. Pont ezért nem hívható a munkaeszköz kiválasztásánál és beállításánál egyedül az üzemanyag-fogyasztás, mint elsődleges választási kritérium segítségül.

Az aktívan a talajba nyúló mûvelőeszközök mellett, mint a kések és tárcsák, mindenekelőtt a tömörítőegységeknek van döntő hatásuk a munkaminőségre és a szükséges teljesítményigényre.

Súly, átmérő és forma szerint a vonóteljesítmény 35%-át vagy többet csak a henger veszi el. A nehezebb és nagyobb hengerek használatának egyértelmû előnyét a félig függesztett munkaeszközök kínálják. Ha nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a fordulékonyságnak, és ezért függesztett munkaeszközre esik a választásunk, akkor a traktor emelőereje és mellsőtengely-terhelése is dönt a henger megválasztásáról.

A tudomány által régóta favorizált mulchvetés eljárása regionálisan egyre erősebb hatással van az egyéni gazdaságok gazdálkodási eljárásaira.

Az eljárási technikával elérhető nagyobb területteljesítmény által megspórolható munkaidő és ütemszerû talajmegmunkálás mellett az üzemvezető üzemen belüli döntésénél gyakran még a költségmegtakarítás is a mulchvetés eljárása mellett szól érvként.

A talajmegmunkáló eszközök technikájának és felszereltségi jellemzőinek ismerete mellett egyre gyakrabban felmerül a megfelelő talajmegmunkálási stratégia kérdése. Ezért a kereskedő számára fontosabb a telephelyhez szabott tanácsadási stratégia, mint valaha. Itt a mûszakilag szakképzett eladóknál dől el, melyik munkaeszköz nyeri meg a versenyt. Aki ismeri a munkaminőséggel szemben támasztott követelményeket, az rendszerint tudja a választ a munkaeszköz és a felszereltség tekintetében. A jövőben csak így válhat tartóssá a mûszaki eladás.

A cikk szerzője: Pohárnok Pál