A helyi adótörvény fontosabb módosítása

•  helyi adótörvényt érintő változtatások többségében a telekadó és építményadó fogalom- és feltételrendszerét pontosítja, módosítja. Mentessé válik például a telekadó alól a belterületi, művelés alól kivett, egy hektárt meg nem haladó földrészlet, ha az igazoltan művelés alá van vonva. Mentes lesz továbbá a termék-előállító üzemhez tartozó védő-biztonsági terület.

Bizonyos feltételek mellett lehetővé válik központi, a 35/2008. számú PM-rendeletben meghatározott bevallási és bejelentési nyomtatvány használata.

Módosul a vezeték nélküli távközlési tevékenységet végzők iparűzési adó megosztási módja.

Emellett egyértelművé válik, hogy jogelőd nélkül kezdő vállalkozóknak az előleg megállapítása alóli mentesség a kezdés adóéve helyett az első előlegfizetési időszakra vonatkozik.

Az illetékről szóló törvény módosítása

•  2013 elején bevezetett egyes illetékmódosításokkal kapcsolatban kiküszöbölték a hatályba léptető rendelkezés miatti hátrányos illetékkötelezettséget. Így ha az új szabályok szerint – tehát a 2013-ban bejelentett vagyonszerzés ügyében – megállapított illetékkötelezettség magasabb, mint az a korábbi rendelkezések szerint lett volna, úgy ez utóbbi alkalmazandó. Az esetlegesen már megfizetett különbözetet visszautalják. 

•  törvény egyértelműen kimondja, hogy az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, továbbá bizonyos esetekben a csődegyezség keretében, felszámolási eljárás során elengedett követelés mentesül az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alól.

• zigorodik a gazdálkodó szervezetek közötti ingyenes eszközátadás, követelés-elengedés és tartozásátvállalás ajándékozási illetékmentességének feltétele. A mentesség nem lesz, ha a szerző felet olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó mértéke vagy az effektív adókulcs nem éri el a 10%-ot, vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10%-os mértékű adó.

• gyanezen szigorítás lesz érvényes a kedvezményezett részesedéscsere, kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás keretében történő átruházás, továbbá ingatlan és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban meglévő részesedés kapcsolt vállalkozások közötti átruházását megillető visszterhes vagyonátruházási illeték mentességével kapcsolatban is.

•  társaságiadó-törvényhez hasonlóan módosítják a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. Ez alapján a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése, függetlenül annak cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységétől, minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esik majd.

• gyértelművé válik az illetékkötelezettség fennállása ingatlan és gépjármű pénzügyi lízingje esetén is, ha az a futamidő végén tulajdonátszállást eredményez.

•  törvény kiterjeszti az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet a házastársak közötti ajándékozásra, vagyonátruházásra, továbbá a házastársi vagyonközösség megszűnéséből származó vagyonszerzésre.

•  magánszemély az első lakásszerzésekor életkortól függetlenül kérelmezheti majd a pótlékmentes részletfizetést.

• nyhülnek a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzésekor alkalmazott felfüggesztett illetékmentesség feltételének igazolására vonatkozó szabályok.

• észletekben módosulnak az eljárási illetékfizetési kötelezettség és a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzéséhez fűződő illetékkötelezettségek szabályai.

Társasági adó törvény jelentősebb módosításai

• ár 10 százalékos részesedésszerzés esetén lehet élni a bejelentett részesedésre vonatkozó kedvező előírásokkal, a bejelentési határidő pedig 75 napra módosul.

• em jelentős összegű hiba esetén nem kell alkalmazni az önellenőrzésre vonatkozó adóalap-növelő tételt, ha azt a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló bevallásban veszik figyelembe, feltéve, hogy a hibával érintett adóévi adóalap meghaladja a hiba összegét.

• ehetővé vált a kapcsolt vállalkozások által saját tevékenységi körben végzett, azonban adóalappal szemben még nem érvényesített k+f-projektek közvetlen költségeinek adóalap-csökkentőként történő figyelembe vétele. Ennek feltétele, hogy a kapcsolt vállalkozás által kiállított, az adóévi k+f-projektek közvetlen költségét, illetve az ebből érvényesíthető kedvezmény összegét tartalmazó nyilatkozat álljon rendelkezésre, és a k+f-tevékenységek az adózók vállalkozási, bevételszerző tevékenységeihez kapcsolódjanak.

• ár 2013-ban is alkalmazandóan pontosítják, hogy beolvadás esetén a jogutód a jogelődnél a beolvadás adóévében keletkezett veszteséget először a beolvadás napját magában foglaló adóévben veheti figyelembe.

• eghosszabbodik a látványcsapatsport-támogatás utáni adókedvezmény igénybevételének ideje. Azt a támogatás adóévében és a támogatási naptári évét követő hatodik naptári évben záruló adóévben lehet figyelembe venni. Továbbá módosul a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kedvezményezettjeinek köre, és egyéb részletszabályokban is történt változtatás.

A filmalkotások és előadó-művészeti támogatásoknál is bevezetik a kiegészítő támogatás rendszerét, és a fentiekben leírtakhoz hasonlóan meghosszabbodik az adókedvezmény érvényesítésének ideje.

•  továbbiakban elismert költségnek minősül a bankkártyával, hitelkártyával teljesített éttermi szolgáltatás igénybevételéről kapott nyugta alapján elszámolt költség, feltéve, hogy a szolgáltatás reprezentációs célt szolgál.

• ngatlannal rendelkező társaság minősítése során az ingatlanok mérlegfordulónapi piaci értéke helyett azok könyv szerinti értéke lesz mérvadó.

•  telephely definíciója kibővül a külföldi személy által megvalósított ingatlanértékesítéssel is.

•  kkv-k által tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására 2014. január 1-jétől felvett hitel kamata után érvényesíthető adókedvezmény mértéke 60 százalékra emelkedik. Továbbá az általuk igénybe vehető adóalap-csökkentő tételek körét kiterjesztik a szoftvertermékek felhasználási jogának bekerülési értékére is.

Krenovszkyné Lovász Andrea

A cikk szerzője: Krenovszkyné Lovász Andrea