Vas megye Magyarország nyugat-dunántúli régiójában található. Településeinek száma az országos átlag felett van, viszont a településeken lakók száma az országos átlag alatt. Ez a helyi specialitás a megye turisztikailag is jelentős területének, az Őrségnek köszönhető. Az Őrség a megye délnyugati szegletében található, a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére telepítettek ide Őrállókat, innen kapta a nevét. A területen apró falvakban élnek a lakosok. A megyére jellemző, hogy a település sűrűsége az országos átlag kétszerese. A településeinek csaknem felében azonban 500 fő alatti a lakosságszám. Turisztikailag jelentős a hévizek mennyisége a megyében, erre jelentős mennyiségű fürdő létesítmény települt.
Természetföldrajzi adatok
Vas megye időjárására jellemző, hogy az országos átlag feletti a csapadék mennyisége, köszönhetően az Alpok átnyúló lábának. Az átlaghőmérséklet azonban néhány fokkal elmarad az átlagtól. Természetföldrajzát tekintve Vas megye nagyon változatos, fele részt síkság, nyugati része hegyes, délnyugati része dombos terület. Talajszerkezete főleg barna erdőtalaj, illetve kisebb részben öntéstalaj, köszönhetően a sok felszíni víznek is.
Mezőgazdasági adatok
A mezőgazdaságilag megművelt földterület a megyében az elmúlt 8 évben nem változott jelentősen, 2013-ban a Kleffmann & Partner Kft. által végzett országos reprezentatív felmérések alapján ez kb. 130 450 ha. Az összetételében történt átrendeződés, mely a különböző gazdasági körülményeknek köszönhető. Illetve az osztrák behatás is jelentkezik a területen. A természetföldrajzi és demográfiai szempontokat is figyelembe véve érthető, hogy a megyére a kisebb méretű gazdaságok a jellemzőek.
A gabona, kukorica, illetve a napraforgó vetésterülete 2005 és 2013 között csupán a vetésforgónak megfelelő mértékben változott. A gabona területe az elmúlt 8 évben 59 és 68 ezer hektár között változott. A kukorica vetésterülete 31 és 37 ezer hektár között ingadozott. A napraforgó jelentősége sokkal szerényebb a megyében, 7 és 11 ezer hektár között mozgott az elmúlt 8 éves időszakot tekintve. Azonban a cukorrépa és burgonya termesztése a megyében az elmúlt 8 évben gyakorlatilag megszűnt. A cukorrépa területe 0,36 hektárra csökkent, köszönhetően a cukorgyárak megszűnésének. Az elmúlt nyolc év adatai alapján a repce vetésterülete megnőtt, 11 ezer hektárról 26 ezer hektárra.
Összességében elmondható, hogy a szántóföldi növénytermesztés a jelentősebb, a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztéssel szemben.
Az országos felmérésünk során kiderült, hogy minden megművelt területet legalább egyszer egy fajta szerrel kezeltek a gazdák. Az 1. ábrán látható, hogy a teljes vetésterület hány százalékán végeztek el különböző szertípussal kezeléseket.
1. ábra: nettó kezelt terület aránya 2013-ban. A diagrammon láthatjuk, hogy ha nem is jelentős mértékben, de a megyében a növényvédő szerek felhasználása magasabb, mint az országos átlag
A 2. ábra az egy tankkeverékben kijuttatott növényvédő szerek átlagos száma látható. Az ábra az alábbiak szerint értelmezendő: 1-es értékről abban az esetben beszélünk, ha minden tankkeverékben 1 termék van. Ha az érték több mint 1, például 1,2 akkor az azt jelenti, hogy 100 kezelt hektárból 20 hektáron volt két termék a tankkeverékben. Ebben a tekintetben a gyomirtó szerek, illetve a gombaölő szerek mennyisége mutat eltérést az országos átlagtól.
2. ábra: egy tankkeverékben kijuttatott gyomirtó és gombaölő szerek száma
Gépesítettség
Vas megye gépesítettsége az országos átlaghoz képest alacsonyabb. A 2011-ben végzett országos reprezentatív felmérésünk szerint a következő: 49,78 hektárra jut 1 traktor, 99,81 hektárra jut 1 permetezőgép, 95,28 hektárra jut 1 vetőgép. A kombájnnal való ellátottsága azonban az országos átlaghoz képest jobb, hiszen 205,86 hektárra jut 1 gép. A megye gépellátottságát feltételezhetően befolyásolja, hogy a gazdaságok egy részének külföldi tulajdonosa van, akik gépeiket nemcsak Magyarországon, hanem a szomszédos Ausztriában is használják, így nem itt vannak bejelentve.
Árvai Gabriella
A cikk szerzője: Árvai Gabriella
