Az üzemi sajátteljesítmény-vizsgálat jelentősége
Általánosan ismert, hogy a nemesítés során a teljesítményvizsgálatok szolgáltatják az adatokat a tenyészértékbecsléshez, mely alapján a szelekciót végezzük. A teljesítményvizsgálat első lépcsője a sertésnemesítésben is az üzemi sajátteljesítmény-vizsgálat (rövidítve: ÜSTV), amivel nagy létszámú állományok tesztelhetők. Így növelhető a szelekciós előrehaladás és csökkenthető a generációs intervallum, mert az ÜSTV alapján kiválogatott egyedeket a következő tenyészidőszakban már szülőként használhatjuk (Nagy és Csató, 2004).
A hatékony tenyésztőmunka (nemesítés) előfeltétele az állatok tartós jelölése és az adatok pontos gyûjtése. Ma már mind a nagy, mind a kisüzemekben az ENAR-nak nevezett jelölési rendszerben engedélyezett füljelzőket alkalmazzák. A teljesítményvizsgálatok és ellenőrző tesztek adatait, eredményeit egy központi adatbankban gyûjtik, melyet a tenyésztési hatóság – az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) – mûködtet. Az értékelt eredményeket a hatóság az érintett tenyésztők és tenyésztő szervezetek rendelkezésére bocsátja. Ezeknek a mennyiségi és minőségi feljegyzéseknek az alapján kerülhet sor a célpárosításokra.
A sajátteljesítmény-vizsgálat minden állatfajnál az az előszelekciós eljárás, melynek célja a tenyésztésre való alkalmasság eldöntése. A teljesítményvizsgálat az alapja a tenyészértékbecslésnek, mely nem más, mint a vizsgálati adatokból matematikai-statisztikai módszerrel készített becslés arra vonatkozóan, hogy a leendő tenyészállat ivadékaitól milyen átlagos tejesítményszint várható. Ebből is kitûnik az ÜSTV jelentősége, hiszen – végső soron – a tenyésztő genetikai fejlesztőmunkájának elősegítésében, a tenyésztő szervezetek tenyésztési programjának megvalósításában, továbbá a tenyésztési hatóság ellenőrző, engedélyező és hitelesítő tevékenységében is fontos szerepet játszik.
Az informatika és az ultrahangos technika az utóbbi évtizedben végbement gyors fejlődése a sertésnemesítésben is éreztette hatását. Az ÜSTV módszere is változott, s így 1997. január 1-jei hatállyal az ún. „hagyományos ÜSTV” mellett hazánkban is bevezették – előszőr cask a kannevelő törzstenyészetekben, majd később minden törzstenyészetben – az ún. „EUROP-ÜSTV” vizsgálati módszert, mely gyakorlatilag az „EUROP vágóhídi minősítési és osztályozási rendszer” adaptálása élő állatokra ultrahangos méretfelvétellel. 2001-ben meg is szûnt a hagyományos ÜSTV és teljes egészében felváltotta azt az EUROP-ÜSTV. A „régi” és az „új” módszer közötti legfőbb eltérést az adja, hogy míg korábban az „átlagos hátszalonna-vastagság” volt, addig az „új eljárásban” a „becsült színhús%” lett az a tulajdonság, mely az az indexképzés során a vágóértéket kifejezi.
A vizsgálat anyaga, módszere
Vizsgálatainkat a Magyar Állattenyésztési Adatbázison végeztük, melynek keretében 2001–2004 között vizsgált 73 276 sertés eredményeit értékeltük. A vizsgálatba vont egyedek magyar nagyfehér hússertések voltak, melyeket 31 tenyészetben tartottak.
A kan- és kocasüldők értékmérő tulajdonságait – mint közismert – az üzemi sajátteljesítmény-vizsgálatban 80–110 kg közötti testsúlyban mérik. A vizsgált tulajdonságok a következők voltak: becsült színhús%, karajátmérő, oldalszalonna 1, valamint oldalszalonna 2 vastagság. (Az „oldalszalonna 1” a sertés bal oldalán a 3. és a 4. ágyékcsigolya között a gerincvonaltól 8 cm-re oldalirányban mért szalonnavastagság, az „oldalszalonna 2” és a „karajátmérő” hátulról a 3. és a 4. borda között a gerincvonaltól 6 cm-re oldalirányban mért vastagság, melyeket hitelesített ultrahangos készülékkel határoznak meg.) Ezzel egyidőben a vizsgálati egyedek tömegét is mérik 1 kg-os pontossággal. Az egyedek elhelyezésére és takarmányozására vonatkozó elveket a Sertés Teljesítményvizsgálati Kódex rögzíti (OMMI, 2005).
A statisztikai analízishez a SAS (SAS, 2002-2003) programcsomagot használtuk. A mérési eredmények értékelésénél a BLUP-módszert alkalmaztuk. Jelenleg a BLUP-módszer az egyik legelfogadottabb tenyészértékbecslő eljárás, melyet annak az állattenyésztési szempontok alapján kedvező matematikai sajátosságai indokolnak (Kennedy és mtsai, 1988).
Sajnos Magyarországon a köztenyésztésben a tenyészértékbecslés még mindig a hagyományos szelekciós indexeken keresztül, esetünkben az ÜSTV-indexszel történik. Valamennyi teljesítményvizsgálati index sajátossága, hogy az egyes, indexben szereplő tulajdonságokra nézve, az ezeket befolyásoló tényezőkre előzetes korrekciót kell végezni. A jelenlegi index szelekcióban korrekció csupán a „testtömegre” és az „ivarra” nézve történik. Ezeken a kétségtelenül fontos hatásokon kívül a mérési eredményeket még számos egyéb faktor is befolyásolhatja. Ilyenek például: a „vizsgálati év-évszak”, a „tenyészet”, illetve a központi hízékonysági és vágási vizsgálat (HVT) esetében az „állomás”.
A jelenlegi gyakorlat – azaz az ÜSTV-index alapján történő tenyészérték-előrejelzés – lehetővé teszi ugyan az eltérő ivarú és tömegû süldők teljesítményének összehasonlítását azonos tenyészetben, azonban – sem elvileg, sem gyakorlatilag – nem lenne lehetséges két különböző tenyészetben értékelt süldő ÜSTV-index pontszám alapján történő összehasonlítása. Ezzel szemben a hazai sertésnemesítés gyakorlatában az ÜSTV-indexek országos sorrendet jelentenek.
Eredmények és megbeszélésük
A módszertani fejezetben felsorolt paramétereket a SAS programcsomag segítségével 100 kg-os testsúlyra korrigáltuk az OMMI által közzétett regressziós együtthatók felhasználásával, majd ugyanezen programmal kiszámítottuk az ÜSTV-indexeket a teljesítményvizsgálati kódexben közölteknek megfelelően. Az alapadatainkat jellemző statisztikai értékeket az 1. táblázatban tüntettük fel.
Ezt követően az ÜSTV-indexeket a 41 vizsgálati hónap (2001 január–2004 május) alapján átlagoltuk és ábrázoltuk (1. ábra).
Következő lépésként kiszámítottuk az egyes teljesítményvizsgálati hónapokra az ÜSTV indexek ún. „LS-átlagát” (least square mean), majd azokat – az első ábránál alkalmazott módon – jelenítettük meg (2. ábra). Erre azért volt szükség, mert eltérő egyedszámokat találtunk a vizsgálati év-hó alapján képzett csoportokban és az eltérő egyedszámok a becsült eredményeket torzíthatják. Ezt a torzító hatást hivatott kiküszöbölni a „legkisebb négyzetek átlagának” módszere.
Ezt követte az ÜSTV-tenyészértékek kiszámítása BLUP módszerrel. A jelen vizsgálatban alkalmazott BLUP-módszer egyik kedvező sajátossága, hogy az értékelt egyedek rangsorolásával (tenyészértékbecslés) egy időben korrekciót végez a vizsgált tulajdonságokat befolyásoló valamennyi, általunk számszerûsíthető tényezőre. Ebben a vizsgálatban a vizsgálati év-hónapot, az ivart, az üzemet, valamint az egyedek közti rokonságot vettük figyelembe. A BLUP-módszer ismertnek tételezi fel az egyes tulajdonságok öröklődhetőségét és a tulajdonságok közti genetikai korrelációkat. Ezeket az értékeket megelőző számítás során határozzuk meg, vagy irodalmi adatokkal dolgozunk.
A ÜSTV-index alapján BLUP módszerrel becsült tenyészértékek által meghatározott genetikai előrehaladás jól szemlélteti a szelekció hatékonyságát (3. ábra).
Következtetések
Vizsgálatainkból világosan látszik, hogy populáció szinten a fenotípusos ÜSTV-index alapján elért szelekciós haladás gyakorlatilag azonos hatékonyságú, mint a BLUP módszerrel számított – ÜSTV index-tenyészértékre alapozott – előrehaladás (a becsült genetikai trend megközelítőleg 1%/év). A számított eredmények között azonban van egy nagyon lényeges különbség. Ez a különbség pedig az egyes egyed fenotípusos ÜSTV-indexe és BLUP módszerrel becsült tenyészértéke között az egyedi pontosságban és megbízhatóságban van. Az ábrákon ugyanis jól látható, hogy a BLUP módszerrel becsült genetikai trend jóval nagyobb determinációs együtthatóval rendelkezik, mint a fenotípusos előrehaladásnál kapott érték (0,83 és 0,21–0,25).
Az eredmények megerősítik azt a véleményünket, melyet korábbi vizsgálataink is alátámasztanak, miszerint a BLUP módszerrel végzett becslés jóval pontosabban adja meg a szelekciós haladás nagyságát, mint a hagyományos eljárások. Ennek az a magyarázata, hogy a fenotípusos adatokra épülő ÜSTV-indexszel szemben a BLUP eljárás figyelembe veszi a környezeti tényezőket, így a mi esetünkben a vizsgálati év-hónapot, az ivart és az üzem befolyásoló hatását, továbbá figyelembe veszi a rokonsági kapcsolatokat is.
Irodalom:
Kennedy, B. W.–Schaeffer, L. R.–Sorensen, D. A. (1988).
Genetic properties of animal models, J. Dairy Sci. 71. Supl. 2. 17–26.
Nagy I., Csató L. (2004). Tenyészállat-kiválasztás a genetikai haladásért.
A Sertés, 1. 28–33.
OMMI (Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet) (2004).
Sertés Teljesítményvizsgálati Kódex. 5. Budapest. 1–101.
SAS 9.1 (2002-2003). SAS Institute Inc., Cary, NC, USA.
A cikk szerzője: Vígh Zsófia
