Magyarország éghajlat adottságai nem kedveznek a burgonyatermesztésnek, de az alacsony termésátlagoknak az éghajlati adottságokon kívül más okai is vannak: a nem fémzárolt vetőgumó használata, a tápanyag visszapótlás és az öntözés alacsony színvonala, valamint az elavult géppark.



Az 1 főre jutó burgonyafogyasztás is jelentősen lecsökkent az elmúlt évtizedekben, és a 90-es évek közepén 65–70 kg közötti értéken állandósult. Kívánatos lenne a fogyasztás növelése, aminek az elsődleges feltétele a felhasználási célnak megfelelő minőségû termék előállítására alkalmas fajták biztosítása.

A burgonya termésmennyiségét és minőségét a fajta a tápanyagellátás és az öntözés jelentős mértékben befolyásolja. A DE ATC Tangazdaság és tájkutató Intézet Látóképi Kísérleti Telepén végzett kísérleteink során 9 középkorai érésû fajta esetében vizsgáljuk az öntözés, az évjárat hatását. Napjainkban még mindig a legnagyobb területen termesztett fajták a Desirée, a Kondor és a Kuroda. A magyar nemesítésû fajták közül pedig a legjelentősebb a Hópehely (1. kép), a Százszorszép (Rioja) (2. kép), a Lilla (Lorett) (3. kép), a Góliát, a Kánkán, és a White Lady.

2003-ban 4 alkalommal, 2005-ben pedig 2 alkalommal öntöztünk 30 mm-es víznormával.



Az időjárási feltételek 2003-ban (2. ábra) nagyon kedvezőtlenek voltak a burgonya szempontjából. A lehullott csapadék mennyisége csak májusban és júliusban volt elegendő, augusztusban pedig csupán 1 mm-nyi csapadék hullott, és a havi középhőmérséklet is szinte minden hónapban magasabb volt a 30 éves átlagnál, ami a gumóképződés és gumókötés szempontjából rendkívül kedvezőtlen.

2005-ben a burgonya tenyészideje alatt a csapadékellátottság kiegyenlített volt, a lehullott csapadékmennyiség csak júniusban volt alacsonyabb a sokévi átlagnál. A havi középhőmérséklet pedig a 30 éves átlagnak megfelelően alakult, csak júliusban volt magasabb.



2003-ban öntözetlenül a Százszorszép csupán 13,7 t/ha-ért el, és az évjárat kedvezőtlen hatását mutatja, hogy még a legnagyobb termést adó fajta, a White Lady termésmennyisége is 25 t/ha alatt maradt. A Százszorszép és a Desirée termésmennyisége öntözés hatására is 30 t/ha alatt maradt, bár az öntözés a Desirée termésmennyiségét közel 70%-kal, a Százszorszépét pedig 116,7%-kal növelte. Az évjárat kedvezőtlen hatását mutatja, hogy még öntözve is egyedül a Kondor ért el 40 t/ha fölötti termésmennyiséget.

2005-ben nem volt lényeges különbség az öntözött és az öntözetlen ismétlések eredményei között a kiegyenlített csapadékellátottság következtében. Öntözve 50 t/ha-nál magasabb termést ért el a Hópehely, a Desirée, és Lilla, öntözetlenül pedig csak a Lilla termése haladta meg az 50 t/ha-t. A Százszorszép és a Góliát termése öntözve és öntözetlenül is 40 t/ha alatt maradt.



A szárazanyag-tartalom a burgonya tárolhatósága és ipari feldolgozhatósága szempontjából fontos mutató. Ha magas a burgonya szárazanyag-tartalma, akkor jobban tárolható, és sütéskor kevesebb olajat vesz fel.



2003-ban (4. ábra) az öntözés a fajták többségénél növelte a szárazanyag-tartalmat, viszont a White Lady szárazanyag-tartalmát a 25,6%-ról 21%-ra csökkentette. Öntözve és öntözetlenül is 20% alatt maradt a szárazanyag-tartalma a Góliátnak, a Lillának és a Kondornak, a Százszorszép és a Kuroda szárazanyag-tartalma viszont öntözve és öntözetlenül is kedvezően magas volt.

2005-ben szintén a Százszorszép szárazanyag-tartalma volt a legmagasabb öntözve is, és öntözetlenül is. 2005-ben öntözve a Lilla, öntözetlenül pedig a Góliát szárazanyag-tartalma volt a legalacsonyabb 18% körüli értékkel, ami csökkenti a tárolhatóságot.

A sütési színindex a burgonya élelmiszeripari feldolgozhatósága szempontjából jelentős. Ha magas a sütési színindex értéke és a redukáló cukortartalom, akkor a burgonya sütés közben megbarnul és kellemetlen íze lesz a szabad aminosavak és a redukáló cukrok reakciójának következtében. 

2003-ban az öntözés kedvezően befolyásolta a Százszorszép, a Góliát, a White Lady és a Lilla sütési színindexét, a Kondor sütési színindexét pedig hátrányosan befolyásolta. Öntözetlenül a Százszorszép sütési színindexe alakult a legkedvezőbben, öntözetlenül pedig kedvezően alakult a Százszorszép mellett a Kánkán és a  Desirée sütési színindexe is. A Lilla, a Kondor és a Hópehely sütési színindexe öntözve és öntözetlenül is viszonylag kedvezőtlenül alakult.



2005-ben szintén a Százszorszép sütési színindexe volt a legalacsonyabb. A Lilla sütési színindexe 2005-ben is kedvezőtlenül alakult öntözve és öntözés nélkül is, a Góliát sütési színindexe pedig öntözés hatására növekedett kedvezőtlenül.



Összefoglalásként megállapítható, hogy a termőhely, évjárathatás és az agrotechnikai tényezők közül az öntözés jelentős hatást gyakorol a burgonya termésmennyiségére és minőségére.



Megállapítható, hogy jelentős különbség van a fajták öntözési reakciója között, azonban az öntözés termésnövelő hatása évjáratfüggő.



A feldolgozóipar szempontjából kiemelkedő jelentősége van a redukáló cukortartalomnak és a sütési index alakulásának, melyet a fajtán kívül az agrotechnikával is tudunk bizonyos mértékig változtatni.



A két év eredményei alapján jó termőképességû és öntözési reakciójú fajták, melyek intenzívebb termesztésre is alkalmasak: Hópehely, White Lady, Lilla, Desirée, Kondor, Kuroda. Kisebb termőképességû, gyengébb öntözési reakciójú, de kiváló beltartalmi tulajdonságú fajták: Százszorszép, Kánkán, Góliát.



Kísérleteinkben a sárga héjú fajták (Hópehely, White Lady) termőképessége és minősége is kedvezően alakult. A jövőben sokkal nagyobb ismeretterjesztésre lenne szükség a kiváló beltartalmú és rezisztencia tulajdonságokkal rendelkező magyar fajták fogyasztásának növelésére, továbbá a fogyasztóknak és a termelőknek is fel kellene hagyniuk a sárga héjú fajtáktól való idegenkedéssel.



A burgonyatermesztésben is a termesztési célnak megfelelő fajtát célszerû választani és a technológiát az adott fajtára kell adaptálni.

A cikk szerzője: Dr. Sárvári Mihály