Hazánkban ma a termelők 72 százaléka 14 ha-nál kisebb területen gazdálkodik. Ez természetesen sok esetben gazdaságtalan termelést eredményez, hiszen a kisebb területeken fajlagosan nagyobb költséggel lehet termelni. Általánosságban megjegyezhetjük, hogy kukoricatermelésünk jó eredményeket mutat, napraforgó-termelésünk eredményeivel azonban az unióban második helyen állunk, a repce termésátlaga viszont rossznak mondható. Alapvetően olyan gazdálkodási problémák vannak, amelyeken tudatos tervezéssel javíthatunk. Az exportorientált, versenyképes gazdálkodást kell megcélozni és ehhez idén is számolhatunk támogatással.
Tavaly a kertészeti ágazat kitörési pontnak ígérkezett, de a zöldségtermesztésnél 16–20 százalékos csökkenés mutatható ki. Agrárexportunk folyamatosan nőtt, s 1,2 milliárd pozitív szaldóval zártuk az évet. A hozzáadott érték tekintetében azonban az európai átlagárnak 37 százalékán állunk. A minőség, a hatékonyság és az élelmiszerbiztonság területén viszont akadnak még feladataink, de itt óriási tartalékok is vannak.
Meghatározó a területalapú támogatások mértéke, amely idén 40 ezer forint körül lesz hektáranként. A pályázati kifizetések ezévi összege eléri a 113 milliárd forintot. Sajnos azonban arra is van példa, hogy olyan területen vetnek például búzát, ahol azt nem lenne szabad – csak azért, hogy a támogatást megkaphassák. Jellemzőek még a nagy költséggel előállított termékek, pedig számításokkal kalkulálható, hogy a meghatározott termésátlag alatt az adott területen mit nem célszerû termelni. Horribilisnak mondhatók a szállítási költségek is, ezek közül is a vasúti speditálás a legdrágább. Márpedig 30 euró feletti áron nem versenyképes a magyar búza. Érdemesebb akkor már inkább pihentetni a földet, ami természetesen annak kulturállapotban-tartását is kell, hogy jelentse. A gabonatermelés alól felszabadított terület bio-üzemanyag alapanyag termesztésére tökéletesen alkalmas. Elsősorban kukoricából fogunk tudni bioetanolt előállítani. A repce jó alapanyag lenne, de ha ilyen alacsony marad a termésátlag, akkor nem leszünk versenyképesek e növénnyel.
A növénytermesztés szerkezeti problémáira jellemző, hogy eltolódott az arány, mert míg korábban 50–50 százalékos volt a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya, ma ez 60–40 százalékot mutat. A mennyiséggel alapvetően nincs probléma, a minőséggel azonban igen. Többek között nem folyamatos a szállítás sem, hiányzik az a marketing, amely nélkül ma az értékesítés szinte elképzelhetetlen. Alkalmazkodnunk kellene az új kereskedelmi kultúrákhoz, hiszen termékeink így nem a versenyképes áron kelnek el. Ebben szerepet játszik az is, hogy kicsik a termőterületek és sok termelő van. Magas azon kistermelők száma, akik jövedelem kiegészítésként dolgoznak a mezőgazdaságban, ez pedig megzavarja a piacot. A gabonatermelés viszont rentábilis, mondhatni ezen lehet a legtöbbet keresni. Az összes támogatásból ma 160 milliárdnyi összeg jut a gabonatermelésre, így valószínûleg nehezen megy majd a szerkezetváltás. Pedig figyelembe kell venni azt is, hogy 2013-ban az összes támogatás csökken majd.
Tudvalévő, hogy december 19-én elfogadták az új szövetkezeti törvényt, amelynek rendezése az első negyedévben várható. Ebben birtokfejlesztési hitelkonstrukció is szerepel egyebek mellett, de állati hulladék megsemmisítésére, állatgyógyászatra, állatjóléti és haszonállat támogatásra, valamint agrármarketingre, illetve erdőtelepítésre is kiterjed.
A SPS bevezetése után viszont csak területre adható majd a támogatás. A nemzeti tartalék ugyan tud differenciálni, de társadalmi egyeztetéssel szükséges meghozni a döntéseket. A minimális üzemméret 0,3 hektár, kötelező lesz a pihentetés. Energianövények azonban termelhetők ezeken a területeken, de a támogatás nem igényelhető azokra – ugyanis termékspecifikus lesz a támogatás.
Jelentős tennivalóink vannak a következő időszakra. El kell választani az árutermelő és a szociális mezőgazdaságot egymástól, és erősíteni szükséges az együttmûködési kultúránkat. A támogatás átcsoportosítását fontos megoldani azon ágazatok fejlesztésére, amelyek perspektivikusak lehetnek. Elengedhetetlen a biogazdálkodás erősítése, az élelmiszerbiztonság növelése, az adórendszernek pedig pártolnia kellene az alternatív energiatermelést. A likviditásbiztonsággal is kellene számolni, és a marketingmunkának sokkal nagyobb szerepet kell kapnia. Mindezekhez azonban olyan gazdaorientált államigazgatás szükséges, amely a kiszámíthatóságot biztosítja az ágazatnak.
Kiemelt fontossággal kell bírjanak a hungarikumok, hiszen azok sajátos nemzeti értékeink. Az Európai Unió Tanácsa az, ahol nemzeti értékeink megjelenhetnek, a nemzeti érdekeink azonban az Európai Parlamenten keresztül juthatnak el hozzájuk.
A vetőmag-termesztés eredményei tekintetében a 2001–2003-as esztendők kiemelkedőeknek számítanak, de ezen ágazat perspektivikusnak mondható. A táblanagyság csökkenésével azonban számolni kell a költségek növekedésével, hiszen például a vizsgálati díj mértéke nem függ a terület méretétől. A széles fajtakínálat vizsgálatai kiterjednek – többek között – jogi és genetikai szempontokra is, a teljesítményvizsgálat azonban nemzeti hatáskörbe tartozik. Napjainkban mintegy 9400 fajta vetőmag áll fajtavizsgálat alatt.
A vetőmagkínálatot segítő tényezők: a korszerû vetőmagfeldolgozás, a hatékony minőségi csávázás, az igényes csomagolás, a nyomon követhetőséget biztosító certifikáció, a minősítést támogató pályázati rendszer, az eredményes marketing és az ésszerû felújítási arányok.
A növénytermesztés igényeinél figyelembe kell venni a nemzetközileg elfogadott, a hazai elvárásokat kiszolgáló fajta- és vetőmag-minősítési rendszert. Tényszerû adatok alapján a fajtaajánlati rendszer része a minőségi vetőmag, a speciális célok kiszolgálása, az igényes és hatékony marketing, a nyomon követhetőség (fajta szerinti átvételi rendszer bővítése) valamint a közgazdasági tényezők (versenyhelyzet, piaci szempontok).
A minőségi búzaprogramról szólva azonban érdemes megjegyezni, hogy – sajnos a tapasztalatok alapján említjük meg – amennyiben a szállítmányokat keverjük, azok már szinte semmire sem használhatók.
A cikk szerzője: Keresztes
