Az új, költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszerünk ismertetése
Új, környezet- és költségkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszerünk négy mûtrágyázási szinten ad szaktanácsot: 1. minimum; 2. környezetkímélő; 3. mérleg-szemléletû; 4. integrált növénytáplálási szint.
Az 1. és 2. változatok (minimum, ill. környezetkímélő mûtrágyázási ajánlások) célja a legnagyobb jövedelmet biztosító termésszintek (a maximális termésszint mintegy 95%-a) biztosítása a közepes talaj PK ellátottság elérése, ill. fenntartása útján. A 3. és 4. változatok (mérlegszemléletû, ill. integrált mûtrágyázási ajánlások) nagyobb adagokkal, de továbbra sem intenzív mûtrágyázással a maximális terméseket célozza meg. Ezt a gyakorlatot javasoljuk a vetőmag-termesztésben, és pl. a minőségi búzatermesztésben is. Feltétel ugyanakkor, hogy az érintett terület ne tartozzon a környezeti szempontból különösen érzékeny területek közé. A rendszer mûtrágyaigényt csökkentő tényezőként figyelembe veszi a korábbi szervestrágya-kijuttatást, a pillangós előveteményt, az elővetemény betakarításának időpontját, az elővetemény területen maradó melléktermésének tápanyag-tartalmát stb.
Az 1 ha-ra javasolt N-, P2O5-, és K2O- mûtrágya hatóanyag mennyiségeket (x) programunk az alábbi képlet szerint számolja:
x= (T × Ft × sz) ± K, ahol
T= tervezett termésszint, t/ha ± Ft= tervezett termésszinthez tartozó fajlagos tápelem-igény ± sz= a talaj tápelem-ellátottsági kategóriától függő szorzószám ± K= korrekciós faktor.
A környezetkímélő, valamint az intenzív trágyázási szaktanácsadási rendszer alapelveinek összehasonlítása
Figyelembe véve az utóbbi 10–15 év hazai tápanyag-gazdálkodásának kihívásait, a mûtrágya ártámogatások megszüntetését, a megszigorodott gazdasági környezetet, a korábbi szaktanácsadási módszerek (id. Várallyay, 1950; MÉM NAK, 1979; Várallyay et al., 1992) értékeit megőrizve, 30 legfontosabb szántóföldi, ill. 38 szántóföldi zöldségnövényünk új szemléletû, költségtakarékos, környezetkímélő makro- és mikroelem trágyázási rendszerét dolgoztunk ki. A korábbi intenzív (MÉM NAK, 1979, „kék füzet”) rendszer történelmi küldetést töltött be, amikor talajain PK ellátottságának gyors javítását, és az élelmiszerellátás biztonságát, mint fontos stratégiai feladatot is biztosította. Mezőgazdaságunk jelentős részben ma is az akkor felhalmozott PK tápelem tőkéből él. A két trágyázási szaktanácsadási rendszer filozófiájának összehasonlítását az 1. táblázatban tanulmányozhatjuk.
A környezetkímélő, valamint az intenzív tápanyag-ellátást elősegítő, ill. egyéb szaktanácsadási rendszerek ajánlásainak tesztelése szabadföldi kísérletben
2003/2004-ben az IMPHOS finanszírozása mellett három éves program keretében 3 helyen 3 ismétléses, véletlen blokk elrendezésû szabadföldi kisparcellás kísérletekben kezdtük meg tesztelni környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszerünk, valamint az intenzív tápanyagellátást elősegítő, ill. egyéb szaktanácsadási rendszerek ajánlásait. Az első évben őszi búza (nitrogénre és foszforra igényes, káliumra kevésbé igényes), a másodikban kukorica (nitrogénre és káliumra igényes, foszforra kevésbé igényes) volt a tesztnövény, 2005/2006-ban tavaszi árpa lesz a kísérletekben.
Az IMPHOS kukoricakísérletek, 2004/2005
2004/2005-ben a kukoricára szintén igen kedvezett az időjárás. A tél és a tavasz átlagos csapadékmennyiségeket hozott, a nyár viszont meleg, és rendkívül csapadékos volt. Júliusban és augusztusban a sokévi átlag 2-3 szorosa is hullott. A kukoricára rendkívül kedvező időjárás a 10 t/ha
feletti szemtermés mennyiségek elérését tette lehetővé mindhárom helyen.
A) Balatonszentgyörgy.
Ramann-féle barna erdőtalaj. Talajtulajdonságok: fizikai féleség: homokos vályog; pHKCl= 6,45; CaCO3 tartalom= nincs; szervesanyag-tartalom: 1,62%; N ellátottság: gyenge. AL-P2O5: 107 mg/kg; P ellátottság: jó; AL-K2O: 156 mg/kg; K ellátottság: közepes. Elővetemény: 3,8–7,3 t/ha őszi búza, a szalma alászántásra került. Tervezett termésszint: 8,0 t/ha kukorica (Colomba SC hibrid) (2. táblázat).
A kísérletben 2,9 t/ha N-hatást, 0,6 t/ha P-hatást és 0,5 t/ha K-hatást mértünk. Az NPK-hatások jól követték az általunk megadott NPK ellátottságokat. Ez alól talán a K-ellátottság volt a kivétel. (2. táblázat).
Mindenképpen figyelemreméltó, hogy az MTA TAKI–MTA MGKI-3 (mérlegszemléletû szint) a MÉM NAK intenzív ajánlás 52%-ának megfelelő összes NPK kijuttatásával a MÉM NAK rendszerével azonos termésátlagot eredményezett, teljesítve a rendszer megalkotásakor megfogalmazott célt: a lehető legkisebb NPK-adagokat juttassuk ki úgy, hogy közben a termésbiztonságot, a potenciálisan nagy termésszinteket ne veszélyeztessük (2. táblázat).
B) Mezőkövesd.
Réti talaj. Talajtulajdonságok: fizikai féleség: agyagos vályog; pHKCl= 4,49; CaCO3 tartalom= nincs; szervesanyag-tartalom: 3,43%; N ellátottság: jó. AL-P2O5: 38 mg/kg; P ellátottság: közepes; AL-K2O: 209 mg/kg; K ellátottság: jó.
Elővetemény: 8,8–11,6 t/ha őszi búza, a szalma alászántásra került. A terület 2003. őszén 2 t/ha meszet kapott. Tervezett termésszint: 7,0 t/ha kukorica (Norma SC hibrid).
A kísérlet klasszikus hiánykísérlet részében 1,6 t/ha N hatást, 0,1 t/ha P hatást és 0,0 t/ha K hatást kaptunk. Az NPK hatások többé-kevésbé igazolták az általunk megadott NPK ellátottság helyes voltát. Ámbár a P ellátottság közepes volt, mégsem kaptunk P-hatást a kukoricában. Ennek oka talán az is lehetett, hogy a 2003. őszi meszezés javíthatta a P-feltáródási folyamatokat (2. táblázat).
A mezőkövesdi kísérletben az MTA TAKI – MTA MGKI-1 (minimum szint) a MÉM NAK intenzív ajánlás 23%-ának (!) megfelelő összes NPK kg/ha kijuttatása mellett a MÉM NAK intenzív ajánlása mellett kapottal azonos termésátlagot produkált, e kísérletben is teljesítve a rendszer megalkotásakor megfogalmazott célt: a lehető legkisebb NPK adagokat juttassuk ki úgy, hogy közben a termésbiztonságot, a potenciálisan nagy termésszinteket ne veszélyeztessük (2. táblázat).
C) Nagyhörcsök.
Mészlepedékes csernozjom talaj. Talajtulajdonságok: fizikai féleség: vályog; pHKCl= 7,1; CaCO3 tartalom= 3,9%; szervesanyag-tartalom: 2,95%; N ellátottság: közepes. AL-P2O5: 90 mg/kg; P ellátottság: közepes; AL-K2O: 167 mg/kg; K ellátottság: közepes. Elővetemény: 2,6–5,5 t/ha őszi búza, a szalma lekerült a területről. Tervezett termésszint: 10,0 t/ha kukorica.
A kísérlet klasszikus hiánykísérlet részében 3,9 t/ha (!) N hatást, 1,0 t/ha P hatást és 0,6 t/ha K hatást kaptunk. Az NPK hatások szintén jól igazolták az általunk megadott NPK ellátottság helyes voltát. (2. táblázat).
Az előző kísérlethez hasonlóan, az MTA TAKI – MTA MGKI-1 (minimum szint) a MÉM NAK intenzív ajánlás 39%-ának megfelelő összes NPK kg/ha kijuttatása mellett a MÉM NAK intenzív ajánlása mellett kapottal azonos termésátlagot produkált, újra teljesítve a rendszer megalkotásakor megfogalmazott célt: a lehető legkisebb NPK adagokat juttassuk ki úgy, hogy közben a termésbiztonságot, a potenciálisan nagy termésszinteket ne veszélyeztessük.
A három IMHOS kukoricakísérlet átlagában az egyes szaktanácsadási szinteken a kukoricatermések az alábbiak szerint alakultak: MTA TAKI – MTA MGKI-1 (minimum) szint: 10,40 t/ha; MTA TAKI – MTA MGKI-2 (környezetkímélő) szint: 10,60 t/ha; MTA TAKI – MTA MGKI-3 (mérlegszemlélétû) szint: 10,72 t/ha; MTA TAKI – MTA MGKI-4 (integrált) szint: 10,56 t/ha; Talajerőgazdálkodás kkt (integrált) szint: 10,68 t/ha; MÉM NAK (intenzív) szint: 10,54 t/ha.
A három IMHOS kukoricakísérlet átlagában legnagyobb termést az MTA TAKI – MTA MGKI-3 (mérlegszemléletû) szintjén, ill. a Talajerőgazdálkodás kkt (integrált) szintjén kaptuk.
A három kísérlet átlagában az egyes szaktanácsadási szinteken elért hektáronkénti jövedelmek Dr. Sulyok Dénes, Debreceni Egyetem, számításai szerint az alábbiak szerint alakultak: MTA TAKI – MTA MGKI-1 (minimum) szint: 83 ezer Ft; MTA TAKI – MTA MGKI-2 (környezetkímélő) szint: 82 ezer Ft; MTA TAKI – MTA MGKI-3 (mérlegszemlélétû) szint: 78 ezer Ft; MTA TAKI – MTA MGKI-4 (integrált) szint: 67 ezer Ft; Talajerőgazdálkodás kkt (integrált) szint: 76 ezer Ft; MÉM NAK (intenzív) szint: 30 ezer Ft. A kukorica árát 20 ezer Ft/t-ban szabta meg. A bevételek között nem szerepelt az összesen 35 ezer Ft/ha EU plusz magyar területalapú támogatás. 10 ezer Ft/ha bérleti díj is terhelte a költségeket.
A három kísérlet átlagában tehát a legnagyobb nettó jövedelmet az MTA TAKI – MTA MGKI-1 (minimum) szinten, az MTA TAKI – MTA MGKI-2 (környezetkímélő) szinten, és az MTA TAKI – MTA MGKI-3 (mérlegszemlélétû) szinten értünk el. Ily módon a második évben, másik meghatározó gabonanövényünknél is teljesült az MTA TAKI-MTA MGI költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer filozófiájának egyik legfontosabb eleme: a területegységre jutó maximális jövedelem elérése.
Környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszerünket meghatározó hazai mûtrágyagyár, cukorgyár és megyei agrárkamarák is megvásárolták, és 2005-től kezdődően nagy területen alkalmazzák az agrár környezetvédelmi program keretében. A rendszer használatát az FVM is támogatja az NVT keretében, demo változata az Agrárkamara és a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján elérhető.
A cikk szerzője: Németh Tamás
