Az időjárási viszonyokat tekintve, a viszonylag magas napsütéses órák számával sajnos együtt jár a kevés csapadék. Ha ennek a kevés csapadéknak még az eloszlása is kedvezőtlen, akkor az itt gazdálkodóknak komoly aszálykárokkal kell számolniuk.

A megye helye az ország mezőgazdaságában

Évekre visszamenően vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb kukorica itt terem, körülbelül 130 ezer hektár területen (1. ábra). Ehhez még hozzájön 15–20 ezer ha csemegekukorica, ami azt jelenti, hogy a szántóterületek közel felén kukorica terem.

A kalászos terület csak a második legnagyobb (90–100 ezer ha), amit a napraforgó követ (40 ezer ha). Ezekkel érintettük is Hajdú-Bihar megye szántóterületének 85–90%-át, tehát itt is jellemző a vetésforgót „színesítő” kultúrák visszaszorulása. A korábban jelentős cukorrépa- és burgonyatermesztés eltűnt, vagy minimális területen van jelen; a repce sosem volt igazán kedvelt növény errefelé. Ezeket a változásokat, tendenciákat természetesen gazdasági megfontolások irányítják.

A legfontosabb kultúrák helyi sajátosságai

A kukorica termesztésében a megye jellemzője, hogy itt vált leginkább a technológia részévé a talajfertőtlenítő szer alkalmazása. Évről évre a terület több mint harmadán használtak ilyen típusú anyagot, ez a legnagyobb arány az országban. Ezzel összefüggésben van az a tény, hogy a rovarölő szeres állománykezelés aránya alacsony, mindössze a terület 2%-át érinti (a csemegekukoricát nem tekintve).

Kalászosok esetén a legszembetűnőbb, hogy míg az országban általában a gombaölő szeres kezeléseket nagyobb arányban alkalmazzák, addig Hajdú-Bihar megyében a rovarölő szeres kezelések fontossága megelőzi a gombaölő szeresekét. Valószínűleg ez kapcsolatban van a kevesebb csapadékkal, hiszen a száraz időjárás nem kedvez a kórokozók felszaporodásának. Természetesen ezeknek a mutatóknak az egymáshoz viszonyított aránya évről évre változik, jelentős évjárathatás figyelhető meg a vonatkozásukban, de a fenti tendencia Hajdú-Bihar megye esetében egyértelmű. Ha megvizsgáljuk, hogy a termőterület hány százalékán alkalmaznak gyomirtást, gombaölő szeres kezelést, vagy rovarölő szeres kezelést, akkor gyomirtás és gombaölők esetén elmarad a megye eredménye az országos átlagtól, míg a rovarölő szeres kezelések vizsgálatánál meghaladja azt. Ez a tendencia a legnagyobb területet elfoglaló búzánál, és a teljes kalászos területet vizsgálva is megfigyelhető.

Magyarországon a napraforgó vetésterülete 600 ezer ha fölött van, Hajdú-Bihar megye a 40 ezer hektár feletti területével rendszerint a 4-5 legjelentősebb napraforgótermő megye között van. Hazánkban nagyon gyorsan vették át a hagyományos hibridek helyét a növényvédő szer toleráns napraforgóhibridek. 2013-ban már a termesztési terület csaknem 80%-án láthattunk Clearfield vagy ExpressSun hibridet. A vizsgált megyében 86%-ban vetettek növényvédő szer toleráns vetőmagot, aminek a jelentőségét mutatja a 2. ábra, ahol az ilyen speciális hibridekkel borított terület szerinti megyesorrend látható.

Végezetül, ezúton is köszönjük a gazdálkodóknak, hogy fogadják kérdezőbiztosainkat, válaszolnak kérdéseinkre és segítik munkánkat.
Sikeres szezont kívánunk minden kedves olvasónak!

Csősz Mihály, Kleffmann Group

A cikk szerzője: Csősz Mihály