A fajta érésideje illeszkedjen a betakarítás gépi kapacitásához és a további munkák időzítéséhez. Azon üzemeknél, ahol a búza részaránya a vetésforgóban különösen magas, kiemelten fontos, hogy a repce betakarítása nagy biztonsággal megtörténjen a búza érése előtt. A RAPOOL hibridjei közül például a VISBY, a SHERPA vagy a ROHAN ilyen szempontból is előnyös választás. Ezen kívül a jól beérett állományoknál magasabb olajtartalommal is lehet számolni, mint például a XENON vagy a COMPASS esetében.

A hibridek közötti érésidő különbsége még a hazai, gyors érési periódusban is elérheti a több napot, ami alapvetően befolyásolja a betakaríthatóságot. A későbbi betakarítás nagyobb területteljesítménnyel végezhető, de ehhez szükséges, hogy a fajta jó állóképességgel, alacsony pergési hajlammal rendelkezzen. Mindemellett fontos, hogy a becők és a további szárrészek érése is összhangban legyen. Még soha egyetlen repce esetében nem érkezett annyi pozitív visszajelzés a könnyű betakaríthatóságról, mint a VISBY esetében. Ez többek között a korai és nagyon intenzív virágzásának köszönhető. A magokkal egy időben az egészséges szárrészek is beérnek, ami megalapozza az állomány gyors, alacsony üzemanyag-felhasználás melletti, veszteségektől mentes betakaríthatóságát (1. ábra).

A virágzási időn túl az is számít, hogy mennyi a később virágzó egyedek aránya. A rövid és homogén érés, kevés később virágzó egyeddel, például a SHERPA esetében biztosítja, hogy a becőállomány egyenletesen érjen be, javítva ezzel a betakaríthatóságot. A kompakt becőállomány szintén megkönnyíti a kombájnolás folyamatát. Az alacsony pergési hajlammal rendelkező hibridek, mint amilyen a VISBY is, nem csak a betakarítás veszteségeinek csökkentésében játszanak fontos szerepet, de a talajok egészségi állapotára is kedvezően hatnak (árvakelésű repce).

Már a vetési norma megválasztása is alapvetően befolyásolja az állomány jövőbeli betakaríthatóságát. Az állománysűrűség számos tulajdonság – szárvastagság, elágazási képesség, növénymagasság, árnyékolás, a virágzás dinamikája – meghatározója. Ráadásul ezek a tényezők egymásra is hatással vannak.

 A 2. ábra egyszerűsített módon mutatja be, hogy az állománysűrűség változtatása milyen hatással van a növények fejlődésére. A legtöbb esetben a 40 növény/m2 vetéskori (betakarításkor ez kb. 30 növény/m2) állománysűrűség adja a legjobb kompromisszumot a betakarítási veszteség – betakarítási időpont – termésbiztonság – betakaríthatóság komplexumban. A Kleffmann és Partner Kft. termelői felmérése szerint, több év tapasztalatait alapul véve a repcetermesztők számára a kb. 40 mag/m2 vetési norma adta a legmagasabb termést.

Az állománykezelés megfelelő technológiai lépései hozzájárulnak az állományok télállóságának és egészségi állapotának növeléséhez. Ez összességében kiegyenlítettebb állományokat eredményez, melyek betakarítása is könnyebb.

Blum Zoltán

RAPOOL Hungária Kft.

www.rapool.hu

A cikk szerzője: Blum Zoltán