A közölt értékek egy átlagos genetikai képességû állomány legjobb teljesítményét célzó ajánlás. Kiindulásként a sertések várható napi takarmány (szárazanyag) -felvételét fogadtuk el, és ebből vezettük le az abrakkeverékekben nyújtandó táplálóanyag-mennyiségeket.



A táblázatokban nemcsak a sertések aminosav-szükséglete szerinti össz. aminosav-mennyiségeket ismertetjük, hanem a valódi ileális emészthető aminosav-tartalmat is. Ily módon válik ugyanis lehetővé, hogy a takarmányfehérjében elfogyasztott össz. aminosav mennyisé-géből a hasznosítható arányt is megismerjük. Hazai viszonylatban új, hogy az állatok fehérjeellátásának pontosítása érdekében – a nemzetközi szakirodalomban elfogadottaknak megfelelően – az ún. ideális fehérjeelv alapján, vagyis a lizin százalékában is megadjuk a legfontosabb aminosavak arányát.



Közöljük az állatok energiaellátásával kapcsolatban mind az emészthető, mind a metabolizálható energiaértéket, valamint a sertés teljesítménye szempontjából meghatározó lizin : energia arányt is.



Az ajánlások között szerepel még a nyerszsír, a nyersrost, a legfontosabb vitaminok, valamint a makro- és mikroelemek mennyisége is.

Napi takarmány- és táplálóanyag-felvételi ajánlások



A következőkben ismertetendő ajánlásokat a korábbi munkákban (Takarmány Kódex (1990), Schmidt (1993), Babinszky (2000), NRC (1998), Degussa (2000) stb.) ismertetett táplálóanyag-szükségleti adatok felhasználásával alakítottuk ki a különböző korú tenyész- és hízósertések részére.

A malac, a hízó és a tenyészsertések részére a napi átlagos takarmány-, ill. táplálóanyag-felvételi ajánlásokat az 1. táblázatban ismertetjük. Az adatok között megtalálható a légszáraz takarmány- és a szárazanyag-felvétel, továbbá az ebben lévő emészthető és metabolizálható energia- (MJ), valamint a nyersfehérje-, nyersrost- és a nyerszsírtartalom.








A 2. táblázatban az abrakkeverékekben nyújtott össz. aminosav-mennyiségből naponta ajánlott felvételt közöljük. A táblázatban csak a lizint, a metionint, a metionin + cisztint, a treonint és a triptofánt, mint legfontosabb esszenciális aminosavakat szerepeltettük. Ugyancsak ebben a táblázatban foglaltuk össze a kalcium, a foszfor, a nátrium és a magnézium ajánlott napi felvételi mennyiségét.

Ajánlások az abrakkeverékekben biztosítandó táplálóanyag-mennyiségekre



A 3. táblázatban foglaltuk össze a sertés abrakkeverékekben nyújtandó emészthető energia, nyersfehérje, és legfontosabb esszenciális aminosavak ajánlott mennyiségét, valamint az ehhez tartozó lizin : energia arányt.

A 4. táblázatban az abrakkeverékekben biztosítandó valódi ileális emészthető aminosav-mennyiségeket ismertetjük, amelyhez a következőket kívánjuk hozzáfûzni.

Korábban elegendőnek tartották a takarmányok fehérjéinek aminosav-összetételét megadni a sertéstáp-recepttúrák összeállításához, bár ismert volt, hogy a táplálékkal felvett, fehérjében kötött aminosavaknak csak egy része szívódik fel a vékonybélből, míg a többi továbbjut a vastagbélbe, ahol azokat a baktériumok saját fehérjeszintézisükhöz használják fel, és ahol már nincs fehérjeemésztés és -felszívódás. Az utóbbi mintegy 20 évben kidogozott módszerek segítségével lehetőség nyílt az aminosavak látszólagos, majd valódi (standardizált) emészthe-tőségének megállapítására is. A módszer lényege, hogy a sertés vékonybelének utolsó szakaszába operációval beépített kanül segítségével vett béltartalomból meghatározható, hogy a táplálékkal felvett aminosavakból mennyi szívódik fel, és az így megállapított értékek alapján kapjuk meg az ún. látszólagos emészthetőséget.



A közép- és utóbél szakaszokban, a fehérjelebomlással egy időben folyik a mikrobiális fehérjeszintézis. Ez a fehérje a mikrobafehérjék aminosav-összetételére jellemző szerkezetet mutat, és eltér a takarmányfehérjékétől. Tehát a vékonybélből továbbjutó aminosavakat részben a vastagbélben levő baktériumok használják fel, illetve ezek egy része a bélsárral kiürül, másik része pedig a vizelettel, ammónia formájában, távozik a szervezetből. Ez az oka annak, hogy csak bélsáranalízissel nem adható korrekt válasz az aminosavak emészthetőségére vonatkozóan, mert a vastagbélbe jutott aminosavak már nem használódnak fel a sertés fehérjeszintéziséhez. Ez az oka annak, hogy csak a vékonybél végéig felszívódott aminosavakat tartják az állat szervezetében hasznosíthatónak, ill. értékesülőnek. A leírtak alapján megállapított érték az aminosavak látszólagos, vékonybélben megállapított (ún. ileális) emészthetősége.



Az eddigiekben a látszólagos emészthetőséget tárgyaltuk, ami – mivel nem veszi figyelembe az endogén (nyál-, hasnyálmirigy-kiválasztás, enzimfehérjék és nyálkahártyasejtek, bélhámsejtek stb.), a szervezet belső kopásából eredő fehérjéket, ill. aminosavakat – még mindig nem nyújt valódi képet a ténylegesen hasznosítható aminosavakról. Ezért kísérleti úton megállapították, hogy a takarmányban elfogyasztott össz. aminosavakból, figyelembe véve az endogén N-, ill. aminosav-veszteséget, mennyi található az ileum végén. Meg kell jegyezni, hogy az endogén fehérje-, ill. aminosav-veszteséget kétfelé lehet osztani, éspedig egy alap- és egy specifikusan hozzáadódó veszteségre. Az első kapcsolódik a szárazanyag-felvételhez, míg a második a takarmány rost- vagy antinutritív tartalmához fûződik, de befolyásolhatja a takarmány zsírtartalma is. Az endogén aminosav-veszteség megállapítása történhet fehérjementes diéta etetésével, vagy 100%-ban emésztődő fehérjetakarmány (pl. kazein) felhasználásával és regresszió alkalmazásával.



Az 5. táblázatban, az ideális fehérjeelv alapján, az össz. és valódi ileális aminosavarányokat ismertetjük az abrakkeverékekben, sertések számára. Az ideális fehérjeelvet nagyon sok kísérleti eredmény alapján határozták meg. Sertésekkel végzett N-anyagforgalmi vizsgálat keretében, eltérő aminosavszinteken elért maximális N-retenciót jelölték meg az esszenciális és nem esszenciális aminosavak lizinhez viszonyított arányára vonatkozóan.



Szakirodalmi adatok felhasználásával az ideális fehérjeelv szerint állítottuk össze a különböző életkorú és hasznosítású sertések részére a néhány legfontosabb esszenciális aminosav lizinhez viszonyított arányát. A táblázat továbbá nemcsak az össz. aminosav-arányokat, hanem a valódi ileális emészthető aminosavak arányát is tartalmazza.

A 6. táblázatban a különböző életkorú és hasznosítású sertések abrakkeverékében ajánlott nyersrost- és nyerszsírtartalmat, valamint makroelem-mennyiségeket közöljük.

A 7. táblázatban a

A cikk szerzője: Szelényiné Galántai Marianne