Az utánpótlás-állomány



Mint tudjuk, a tőgygyulladás-kontroll célja az új tőgy-negyed fertőzések minimálisra csökkentése, a nyerstej alacsony szomatikus sejtszámának és csíraszámának fenntartása. Tapasztalat, hogy elléskor a frissen ellett üszők tőgy-negyedeinek 5–10%-a a szokásos fertőző baktériumokkal fertőzött. Az is tény, hogy az utánpótlásra szánt teheneket – különösen a más tehenészetben már fejt teheneket – potenciális tőgyfertőzési forrásnak kell tekintenünk. Az előzőekből is következik, hogy minden tehenészetnek célszerû olyan rendszert fenntartani, amelyben minden üszőnek és minden tehénnek fertőzésmentesnek kell bizonyulnia, mielőtt a fejt (fejőházban fejt) állomány közé engedjük őket.

Tőgygyulladás-kontroll fejés alatt



A fejési tevékenység sem veszélytelen a tőgygyulladás terjedése szempontjából, mivel fejés alatt, a tőgygyulladás kontakt terjesztője lehet: a fejőgumi (fejőkészülék), a fejést végző dolgozó keze és a tőgyelőkészítéskor felhasznált anyagok.



A fejőgumik tőgygyulladást terjesztő hatása mérsékelhető:

• a fejőgumik ütemezett cseréjével,

• fejőkészülék-öblítő (visszamosó) alkalmazásával (két tehén fejése között a tejjel ellentétes irányban vizet és levegőt, vegyszert és vizet, plusz levegőt áramoltatnak a kollektorból a fejőgumikon át, szabad kifolyással).

A fejést végző dolgozó kezének, és a tőgyelőkészítéshez használt anyagoknak a tőgygyulladást terjesztő hatása a tőgyelőkészítés módjától is függ. A választható tőgy-előkészítési módot viszont nagymértékben befolyásolja a tőgyek tisztasága, szennyezettsége.



Célszerû tehát arra törekednünk, hogy a tehén tőgyét ne fejés előtt próbáljuk megtisztítani a szennyeződéstől, hanem a fejések közötti időben teremtsünk a tehenek számára száraz, tiszta környezetet.



Ügyeljünk a pihenőbokszok tisztaságára, az almozásra, az istállók, a karámok, a legelők és a felhajtó utak állapotára, tisztaságára. Ez azért fontos, mivel a tehenek körüli tisztaság (és száraz környezet) hozzájárul a jobb minőségû tej előállításához, csökkenti a tőgygyulladás veszélyét és megkönnyíti, lerövidíti a tőgy-előkészítési munkát.



A jól végzett tőgyelőkészítés elősegíti a tejleadást és csökkenti a tőgyfelületen a baktériumok számát. A jól végzett tőgyelőkészítés eredményeként tiszta, száraz és feszes lesz a tőgybimbó. Nedves tőgyelőkészítésnél gyakran előfordul, hogy az tőgyelőkészítés befejezése után, a bimbó fölötti tőgyfelület nedves marad. Következményként, fejés közben baktériumokkal szennyezett víz folyik a fejőgumi szájnyílásához, majd a vákuum hatására a fejőgumiba, ami rontja a tej minőségét és növeli a tőgygyulladás kockázatát.



Kevesebb a tőgy-előkészítési munka, a tőgy felülete könnyebben megszárad, könnyebben szárazra törölhető, ha csak a bimbókat nedvesítjük. Ugyanakkor, nem higiénikus, ha a bimbók felületét csupán a levegő szárítja meg. Ilyenkor ugyanis a szennyeződés (baktériumok) nagyobb része a bimbófelületen marad (lássd 1. és 2. táblázat).

Az egyedi papír tőgytörlők használata a fertőzéstovábbítás mérséklése szempontjából ajánlatos. A tőgybimbó felületének papírtörölközővel legalább 10 másodpercig való törlése (szárítása) a bimbókon lévő baktériumok számát a felére csökkenti, de a törlés a tejminőség szempontjából is eredményes (1. táblázat 3., 4., 7., 8. és 10. sor). A táblázat adatai szerint, tökéletes eredményt a jól elvégzett bimbótisztítás és bimbószárítás együttesen adja. A 2. táblázat adatai alapján kimondható az a javaslat, hogy a fertőtlenítőszeres tőgyelőkészítést soha ne abban a tudatban használjuk, hogy az a tőgybimbó felületén lévő összes mikroorganizmust eltávolítja. Önmagukban a tőgyelőkészítéshez használt fertőtlenítőszereknek csekély szerepük van a bimbófelület csíraszámának csökkentésében (2. táblázat 3. és 5. sor). Egymenetes, és egyben kevesebb munkával elvégezhető lehet a tőgyelőkészítés (tisztítás, fertőtlenítés, szárítás), fertőtlenítőszerrel és alkohollal átitatott egyszer használható papírkendővel. A kendő kissé durva anyaga segíti a mechanikai tőgyelőkészítő hatást, a benne található vegyi anyag a baktericidhatást, az alkohol a gyors leszáradást. Az alkoholos kendő a fejést végző dolgozó kezét is fertőtleníti, csökkentve a fertőzéstovábbítás lehetőségét. Fontos tudnunk, hogy hatékony, fejés utáni bimbófürösztéssel az új fertőzések aránya akár 50%-kal is csökkenthető.

Egyéb kontroll eljárások



A nagy szomatikus sejtszámú teheneket a fejőházban, utolsó csoportban ajánlatos fejni. Hatékony higiéniai eljárások alkalmazása esetén a potenciálisan fertőző tehenek elkülönítése kevésbé fontos. Ezzel szemben a Stap.aureus és a Strep.agalactiae fertőzött tehenek elkülönítése (mikrobiológiai vizsgálat után) fontos része lehet a tehenészet tőgygyulladás-kontroll programjának (3. táblázat).

A megfelelő fejési higiénia, a kiváló mûszaki állapotú-, valamint a fejt állomány tejleadó képességéhez méretezett fejőberendezés, a tőgygyulladást okozó baktériumok fajtájától függetlenül, általában hatékony megelőző tevékenységnek számít.

A cikk szerzője: Dr. Bak János