A jellegzetesen száraz, meleg klímájú homokhátsági rész (pl. a Kecskemét–Soltvadkert közötti terület) is befertőződött 2003-ban. Így már gyakorlatilag valamennyi jelentős alma- és birstermő körzetben jelen van a kórokozó megyénkben. Az összes ültetvény már fertőzött, vagy közvetlenül veszélyeztetetté vált. A termelők tisztában vannak a betegség jelentőségével. Tájékozottak a karantén baktérium észlelésének bejelentési kötelezettségéről és a védekezés kötelező jellegéről. A betegséggel együtt lehet élni.
A fertőzésre vonatkozó megfigyelések, tapasztalatok
A Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok a Maryblyt program alapján végzik a kórokozó előrejelzését. A tapasztalatok alapján (pl. Bács-Kiskun megyére vonatkozóan) levonható következtetéseink közül az alábbiak a legfontosabbak: elsősorban a virágzás időszakára kell odafigyelni, ekkor a legfogékonyabb az összes almástermésû gyümölcsfa a fertőzésre, ill. a kórokozó is ekkor képes a legkönnyebben és a leggyorsabban a növénybe (virágba) hatolni. A változó környezeti tényezők ellenére minden évben volt infekció 1997 óta. A virágzási szakasz hossza nem elsődlegesen fontos a fertőzés alakulásában. Fontosabb az infekció(k) időpontja a virágzás időszaka alatt. Többszöri fertőzési hullám (infekció) fokozhatja a fertőzés erősségét, növeli a fertőzött helyek számát. Erős fertőzést mutató években az infekció már a virágzás közepén megtörtént (pl. 2000-ben, 2003-ban és 2004-ben). A másodvirágzás további fertőzésveszélyt jelenthet. A meteorológiai tényezők közül döntő a virágzás időtartama alatti hőmérséklet. Amennyiben magas, fokozott megbetegedés várható. Fontos, de nem döntő tényező az ebben az időszakban hullott csapadék (esetleg hosszan tartó belvizes időszak pl. 2000-ben). A virágzás alatt, nagyon meleg (30 °C körüli) időjárásban, száraz (csapadékmentes) körülmények között is bekövetkezhet a virágfertőzés (2003.). Ekkor a termelődő inokulumot a szél, a vektorok terjeszthetik. A felszaporodás helyén, a virágban már nem szükséges eső a fertőzést kiváltó inokulum mozgásához és a további folyamatok előrehaladásához. Feltehető, hogy a Nyugat-Európainál szárazabb klímájú Magyarországon, ill. a kelet-európai országok régiójában számítani kell erre máskor is. Különösen a birsre jelenthet ez gyakrabban veszélyt.
Védekezés
A megelőzésre kell a figyelmet fordítani. Az ellenálló fajták telepítése mellett sokat segíthetnek az agrotechnikai lehetőségek. A tápanyag- utánpótlásban a K túlsúlyra való törekvés a baktérium terjedési sebességét fékezi le a fán belül. A gyakori, enyhe metszések előnyösebbek. A tenyészidőszak végi metszések kerülendők. Szükséges feladat a nyugalmi időszakban a sebek tisztítása, a fertőzött ágrészek eltávolítása, megsemmisítése, az ültetvényen kívüli fertőzési források, gazdanövények, fogékony dísznövények eltávolítása. Figyelni kell az előrejelzési információkat, a jó gazda gondosságával végezzük a fák rendszeres megfigyelését. Fontos lehet a méhek vándoroltatásánál a szabályok betartása, továbbá a másodvirágok lemetszése stb.
Vegyszeres lehetőségek
Nyugalmi időszakban, majd rügyfakadástól zöldbimbós stádium végéig 2-3 alkalommal, 7-10 napos gyakorisággal használhatók a réztartalmú szerek, lemosó jelleggel. Az árutermelő gazdáknál, üzemeknél ez gyakorlatilag kötelező technológiai elem. Az intenzív almásokban még ősszel is van ilyen kezelés. Erre a szüret után, legkésőbb október közepéig kerüljön sor, későbbi permetezés nem ajánlott!
A kondicionáló, ellenálló képességet fokozó Aliette 80 WP már pirosbimbós állapottól használható és a kezelés a hatóanyag felhalmozódása érdekében többször megismétlendő. Így nemcsak a virág, hanem a későbbi hajtásfertőzések is mérsékelhetők. Az antibiotikum hatóanyagú Kasumin 2 L engedélye 2004-ben lejárt és az Európai Unióban is lekerült az engedélyezett szerek listájáról. Mivel nehezen pótolható, további használatának lehetőségét kértük az illetékes bizottságtól. Várhatóan a döntés meghozataláig eseti engedélyt kap erre az évre, vagyis virágzásban az előrejelzés alapján 1-2 alkalommal, majd a virágzást követően az intenzív hajtásnövekedési szakasz végéig felhasználható lesz. Egy esetleges jégverést követő permetezés különösen indokolt a sebek gyors lezárása érdekében.
Vegyszeres, megelőző lehetőség még a rovarkártevők gyérítése és ezzel a baktériumátvitel megakadályozása, továbbá a tősarjak gyomirtó szerrel történő felszámolása.
Mechanikai védekezések
A betegséggel együtt lehet élni. Amennyiben a felvázolt lehetőségek alkalmazása ellenére bekövetkezik a fertőzés, megjelennek a jellegzetes tünetek. Ezekre a sziromhullást követően érdemes figyelni. Egyrészt a megbetegedett virágok, az esetleg kötött gyümölcskezdemények ekkorra már megbarnulnak, megfeketednek (már jól láthatókká válnak), másrészt pár héten belül feltûnnek a pásztorbotszerû tünetek a fiatal hajtások végein. Ekkor válik szükségessé a megbetegedett részek, elsősorban a hajtások levágásával a mechanikai védekezések (csonkolások) végrehajtása. Ezek sikere alapvetően két dologtól függ. A tünetek megjelenését követően minél hamarabb kerüljön rá sor és csak akkor lesz eredményes, ha a károsodott ágrészt az egészséges részig sikerült visszavágni (40–60 cm). Az időben és rendszeresen – ebben a kritikus szakaszban legalább hetente egyszer az egész kertet végigjárva – végzett megfigyelések nélkülözhetetlenek a körültekintő és alapos munkához. Célszerû a nyári zöldmetszések során az egészséges, majd a tûzelhalásban megbetegedett fák ilyen sorrendben végzett, elkülönített metszése. Fontos emellett a vágóeszközök folyamatos, legalább alkoholos fertőtlenítése, valamint a levágott részek azonnali megsemmisítése (elégetése vagy mélyre történő leásása) is.
A cikk szerzője: Mező Gábor
