A nem teljes anoxikus lebomlási folyamatok eredményeként rövid szénláncú zsírsavak, fenolok, aminok, kéntartalmú vegyületek keletkeznek, amelyek mind hozzájárulnak a levegőminőség romlásához.
Zárt rendszerû komposztálás, hulladékstabilizálás esetén a keletkező gázokat kondenzálják vagy biofilteren vezetik keresztül, az eltávozó levegőben megengedett legmagasabb koncentráció 250 GE/m3. A legfontosabb szaganyagokat és szagküszöbértéküket
táblázatba foglaltuk.



Számos hazai és európai tanulmány szerint a hígtrágyák, istállótrágyák, szerves hulladékok tárolása során a nitrogénveszteség szélsőséges esetben elérheti az összes N-tartalom 60%-át, amely alapvetően ammónia formájában távozik a rendszerből (Dewes et al., 1990).
Az ammónia- és szagkibocsátás csökkentését tekintve számos módszer napvilágot látott, melyeket az alábbiak szerint részletezünk:
• a nyersanyagmérleg optimalizálása megfelelő össz. C/ össz. N; vízoldható C/ vízoldható N arány,
• mikrobiológiai, enzimpreparátumok,
• savanyító hatású adalékanyagok: szerves és szervetlen savak 5 alatti pH-tartományban az ammónia-emisszió minimálisra mérséklődik,
• kalcium- és magnézium-klorid és -nitrát sói,
• mikrobák számára könnyen asszimilálható szén- és energiaforrás: egyszerû szénhidrátok,
• ureázgátlók,
• természetes ásványi anyagok (agyagásványok), mint adszorbensek  – ammónia megkötése,
• tőzeg: előnyösen 105 °C-on 5 órán keresztül szárított tőzeg (Barrington és Moreno, 1995) – adszorbens és jelentős nedvszívó képesség,
• szaponinok, mint növényi kivonatok,
• oxidálószerek: kálium-permanganát, hidrogén-peroxid, ózon.

Az utóbbi néhány év kutatási eredményeit tekintve a szag- és ammónia- kibocsátás csökkentésében jelentős előrelépést jelent az ásványi anyagokból előállított felületi réteg és természetes növényi olajok alkalmazása.

Esszenciális növényi olajok, természetes ásványi anyagok
hulladékkezelésben betöltött szerepe
A növényi olajok szempontjából legjelentősebb és tudományosan bizonyított hatású a fenol, a timol és a karvakrol. Ezek a vegyületek számos kereskedelmi forgalomban lévő fogyasztási cikk adalékanyagai: fogkrémek, rágógumi, samponok, dezodorok. Vincent H. Varel és mtsai (1999) szerint ezek a vegyületek nemcsak önállóan, hanem meghatározott kombinációban szignifikánsan csökkentik a szagkibocsátást és a hulladékok fertőző képességét. Vizsgálatuk alapján megállapítható, hogy a timol és karvakrol együttes alkalmazása 2–4 napig folytatott inkubáció során a f. coliform és az összes anaerob baktérium számban nagyságrendi csökkenés következett be. A pH-t 6,5–7,0 közötti tartományban stabilizálják, a rövid szénláncú zsírsavak kevésbé illékony formában maradnak.
Mikrométeres és milliméteres szemcseméretû ásványi anyagokkal; módosított szilikátokkal, perlittel, regenerált aktív szénnel félig áteresztő réteg alakítható ki különböző eredetû szerves hulladékok felületén. A megfelelően kialakított felületi réteg adszorbeálja a szaghatást okozó szerves vegyületeket, aktív felületet jelent a szervesanyag- lebontásban szerepet játszó mikroorganizmusoknak.

Komposztálás során jelentkező nitrogénveszteség
Komposztálás során a nitrogénveszteség legnagyobb hányada ammóniagáz-kibocsátás formájában jelentkezik. Az összes nitrogénveszteség csupán néhány százalékát jelentik a nitrogén-oxidok, amelyek részben a nitrifikációból és denitrifikációból származnak. Ezek a folyamatok térben és időben átfedik egymást. A nagy nedvességtartalom és a termofil szakaszban bekövetkező jelentős hőmérséklet-emelkedés
(50 °C

A cikk szerzője: Dr. Szolnoky Győző