A legrosszabb az egészben a bizonytalanság. Ha ugyanis az elmúlt évben biztosan lehetett volna tudni, hogy a támogatások kifizetése ilyen sokáig húzódik, sok gazdaság inkább hitelt vett volna fel, hogy a pénzügyi problémákat áthidalja. Akkor még finanszírozta is volna őket a számlavezető pénzintézet. Mostanra azonban már elúszott ennek a lehetősége is.
A legtöbb mezőgazdasági üzem pénzügyi mutatói a finanszírozhatatlan tartományba kerültek, a bankok nem vállalják a pénzügyi kockázatot. De mit is lehet most tudni a támogatások kifizetésének jelenlegi állásáról?
1. Területalapú támogatások: A hivatalos közlések szerint a támogatásra jogosultak közel 90%-a február végéig megkaphatja a neki járó támogatást, azonban talán nem túl nagy pesszimizmus részünkről, ha ezt az időpontot inkább 2005. március második felére tesszük. Ebben a körben azok a termelők számíthatnak kifizetésre, akiknél a MEPAR blokkazonosítón bejelölt területek vonatkozásában a hibaszázalék a 3%-os mértéket nem érte el. Tervek szerint talán előrelépés történik a hibás kérelmeket 3%-nál nagyobb mértékben benyújtók ügyének rendezésében. Március végén várhatóan kifizetésre kerülhetnek a jól beadott igénylések, és csak a hibásak támogatása kerül visszatartásra. A hibás kérelmekben szereplő támogatások átutalása – a kérelem egyeztetését és javítását követően – 2005. április 30. napjáig történhet meg. Erre az időpontra a kifizetések aránya várhatóan eléri az Unió által megszabott 96%-ot. A pénzügyi nehézségeknek köszönhetően a kormány hozzájárult, hogy azok a gazdaságok, akik a hibáik miatt nem jutnak kellő időben a támogatási forráshoz, a pénzintézetekkel előfinanszíroztathatják a támogatási összeget – természetesen piaci alapokon. Szintén könnyítés, hogy a 2004. évben felvett Európa Agrár-hitel konstrukció esedékes első törlesztő részletének türelmi ideje indokolt esetben a támogatások kifizetésének elmaradása miatt egy évvel meghosszabbítható lesz. A türelmi idő meghosszabbítását azonban minden gazdálkodónak az illetékes banknál kell kezdeményeznie és ez a változás a hitel futamidejére nem lehet kihatással.
2. Intervenció: A gazdálkodók bíztak az intervenciós betárolásban. Bíztak abban, hogy így terményeiket kalkulálható áron el tudják adni. Azzal senki nem számolt előre, hogy a 2004. év rekordtermést fog hozni. Azt sem hangoztatta senki, hogy az intervenció átmeneti piaci zavarok levezetésére és nem többlettermelési válság kezelésére szolgál. Főleg nem egy olyan országban, ahol az intervenciós feltételeknek megfelelő raktárak száma csak a töredéke a kívánatosnak. Ez idáig 3,8 millió tonna volt az uniós intervenciós felajánlás, ez 700 ezer tonnával csökkent a visszalépések miatt. Az intervenciós ügymenet a legtöbb esetben stagnál, hiszen nincs a termelő körzetében megfelelő raktárkapacitás, ahová a felajánlott árut be tudná tárolni. Raktárak hiányában az MVH nem tud szerződést kötni, ezért természetesen az egész folyamat áll. A külföldi tárolók sajnos nagyon távoli lehetőségeknek tûnnek és felvillantásuk egyelőre csak a bizonytalanságot fokozza.
3. Pályázatos támogatások: A SAPARD-támogatások köre lerágott csontnak tûnne, ha a támogatásokat kifizette volna az MVH. Ez azonban sajnos a legtöbb esetben a mai napig nem történt meg. Számtalanszor előfordul, hogy a biztonsági okok miatt félévesre tervezett támogatás előfinanszírozási szerződést hosszabbítani kell a kifizetés elmaradása miatt. Végül is mindig ott van a lehetőség, hogy problémát találjunk. Mert vagy van a páciensen sapka, vagy nincs. Kérdés csak az, hogy melyik változat nem tetszik… Az egész problematikája csak abban rejlik, hogy a támogatáskiutalásig az előfinanszírozott összeg után kamatot kell fizetni, nem is keveset.
Sokat hallhattunk mostanában arról, hogy megkezdődtek a nyertes AVOP pályázatok kiértesítései. Véleményünk szerint ezzel a kérdéskörrel kicsit óvatosabban kellene bánni. Jelenleg hatályba lépett szerződés még egyik intézkedés keretében sincs. „Mezőgazdasági beruházások támogatás intézkedés” jogcím alatt 19 nyertes pályázat van, amelyből 17 db az „Új erő- és munkagépek, technológiai is informatikai berendezések beszerzésének támogatása”. A pályázatok hiánypótoltatása – regionális irodától függően – bizony legtöbb esetben a pályázat beadásától számítva több hónapba is beletelik. A hiánypótlás után következik pedig csak a pályázat tényleges bírálata. A gazdálkodók többsége erre nem volt felkészülve. A SAPARD-ot tekintették a „tanuló” pályázatnak, hogy majd a hibákból tanulva az AVOP gördülékenyebben, könnyebben fog menni. Ezzel ellentétben a pályázatokban betervezett határidők szinte minden esetben csúsznak. A pályázó pedig csak vár. Vár és a hiánypótlásnál próbál megfelelni az elvárásoknak, amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy a teljes pályázatot írhatja, vagy írathatja át újból az időközben közzétett módosítások miatt.
4. NVT-források: Igazán ott nagy az elmaradás, ahol sok a kérelem, ez pedig az agrár-környezetgazdálkodás és a kedvezőtlen adottságú területek támogatásának kérdésköre. Jól sikerült az érdeklődés felkeltése a támogatási lehetőségek iránt. Boldog-boldogtalan benyújtotta a támogatási kérelmet, sok esetben úgy, hogy még annak teljes feltételrendszerét és a kapcsolódó kötelezettségvállalásokat sem ismerte. A túligénylések miatt amúgy is kevés támogatási forrást a magyar kormány kérelme még tovább csökkentheti, mivel egyes elképzelések szerint a támogatások átcsoportosítására lenne szükség az állattenyésztés javára. Tudomásunk szerint Brüsszel végső álláspontja a magyar kérelemmel kapcsolatban még nem ismert. Egy azonban biztos: amíg nem ismert a forrás, nem lehet tudni mennyi az osztható, ezért a 2004. évi kérelmek lezárása nem fog megtörténni, ennek következtében pedig egyetlen forint sem kerülhet ilyen jogcímeken kifizetésre. Pedig 2005. március 1. és március 31. napja között elvileg már az új támogatási kérelmeket kellene benyújtani!
UNIVER-PENTA Társaság 9200 Mosonmagyaróvár, Kossuth u. 99.
Tel./fax: 96/213-788; E-mail: info@eurofarm.hu
A cikk szerzője: Dr. Novák László
