A hazai burgonyatermelés ágazati gépesítésének munkamûveleteiben meghatározó jelentőséggel bírnak a német GRIMME Landmaschinenfabrik GmbH & Co. KG gépei, berendezései, amelyek a burgonyatermelés szántóföldi munkafolyamataihoz komplex géprendszert képeznek, s a tárolási-szellőztetési technológiában a termelőknek széles választási lehetőséget biztosítanak.

A következőkben az országban széles körben elterjedt bakhátas burgonya termesztéstechnológia és az újabban elterjedő félben lévő ágyásos termesztés GRIMME gyártmányú gépeinek ökonómiai összehasonlításáról lesz szó, amelyek lehetőséget biztosítanak a termelőknek gépi és termeléstechnológiájuk kiválasztásához.

A technológiához kapcsolódó gépek ismertetése

A technológiai fejlesztéseknél figyelembe vehető, az FVMMI GM Kht. által vizsgált GRIMME gyártmányú gépek a következők voltak:

az ágyásos termeléstechnológiában:

• Bedforma bakhátkészítő, munkamenetenként 1 + 2 fél bakhát kialakítására;

• Combi Star CS 1500 ágyáskészítő-kőgyûjtő;

• GL 32B, 2-soros, automata burgonyaültető,

illetve a bakhátas termeléstechnológiában:

• VL 20 KLZ, 4-soros, automata burgonyaültető;

• DF 3000, 4-soros, rotációs bakhátápoló-töltögető;

• KS 3000, 4-soros szárzúzó,

illetve a mindkét termeléstechnológiában alkalmazható SE 170-60 burgonyabetakarító gép.

A gépek főbb mûszaki jellemzőit az 1. táblázatban közöljük.

Adatgyûjtés

Az adatgyûjtés a gyártók által kifejlesztett és egyes gazdaságok által már alkalmazott új, hatékony termeléstechnológiák nagyüzemi szántóföldi vizsgálatán alapul. E tapasztalatokat felhasználva határoztuk meg az ökonómia alapadatokat. Olykor, pontos adatszolgáltatás hiányában az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet által kidolgozott, a Mezőgazdasági gépek ára és üzemeltetési költsége c. kiadványban fellelhető adatokat vettük figyelembe. A burgonyatermelés ágazati technológiai mûveleteinek gazdaságossági értékelése során a 2004. évi gépárakra, ill. gépüzemeltetési költségekre támaszkodunk.

Normatív gazdaságossági mutatók

Az ágyásos és a bakhátas burgonyatermesztés GRIMME gyártmányú ágazati munkagépeinek és a hozzájuk tartozó erőgépek gazdaságossági alapadatait a 2. táblázatban ismertetjük. Bemutatjuk a munkamûveleteket, az adott mûvelet során alkalmazott munkagép és a hozzá tartozó erőgép típusát, a gépkapcsolat mûszakteljesítményét, a munkagép adott gazdasági évben kalkulált éves kihasználását. Az ökonómiai adatok között a munkagépek és az erőgépek beszerzési árát, mûszakórára jutó használati költségét, valamit a gépkapcsolat használati költségét is feltüntettük.

A 3. táblázatban ismertetjük a 100 ha-os területen végzett burgonyatermelés gépi munkáinak ökonómiai vizsgálati eredményeit. Látható, hogy az egyes munkamûveletekhez kapcsolódóan meghatároztuk a gépkapcsolatok esetében a 100 ha termőterület mûveléséhez szükséges gépi munkaidőt. Ez alapján a gépkapcsolatok közvetlen gépüzemeltetési költsége (amely a mûszakórára jutó gépüzemeltetési közvetlen költség (2. táblázat), s a ledolgozott munkaidő szorzata), valamint a gépkapcsolatok járulékos költsége (tárgyi és forgóeszközök tőkehozadék, gazdasági általános költségek) alapján meghatároztuk az egyes mûveletek 100 ha-os volumenéhez kapcsolódó munkagép- és erőgéphasználatának, s végül a gépkapcsolatok mûveleti költségeinek mértékét. Ezek összegzésével megkapjuk a 100 ha szántóföldi burgonyatermesztés összes költségét, s hektáronkénti fajlagos költségét is.

Munkánk során az ágyásos rendszerû burgonyatermesztésnél a bakhátkészítés, ágyáskialakítás, ültetést követően a betakarítási lehetőségek közül a 2 soros válogató asztalos (1) betakarítógép alkalmazását vizsgáltuk.

A gépsor beruházási költsége az erőgépet tekintve 41 258 E Ft, a munkagépeket illetően pedig 60 499 E Ft. A géphasználati költség hektáronként 117 E Ft.

Az erőgépek esetében a New Holland erőgépcsalád géptípusait választottuk vizsgálatunkhoz. Mindez a magas mûszaki színvonalú, jelentős vonóerőt és motorteljesítményt igénylő munkagépek miatt történt. Természetesen más erőgépgyártók egyéb márkái is szabadon választhatók a vizsgált munkagépsorokhoz. Tekintettel kell lenni arra, hogy a mûszaki színvonal és beszerzési ár arányában a géphasználat költsége is változik.

Ágyásos mûvelés esetén a teljesített mûszakórák száma 100 ha-os vetésterület esetén 732 mûh/év. A egyes mûveletek arányát tekintve megállapítható, hogy a betakarítás a leginkább költségigényes, az összes költség 57%-át felemészti, ezt követi az ágyáskialakítás 25%-kal, majd a bakhátkészítés és ültetés 7–11%-kal.

A bakhátas rendszerû termesztésnél a négysoros ágazati munkagéppel és kétsoros válogató asztalos betakarítógéppel (2) történő termelést vizsgáltuk. A mûveletsor ültetésből, bakhátfeltöltésből, szárzúzásból és betakarításból áll.

A bakhátas termesztésnél az erőgép-beruházási költség 15 498 E Ft. A munkagéppark beszerzési ára pedig 49 039 E Ft. A hektáronkénti géphasználati költség 76 E Ft. A mûveletek arányát illetően az ágyásos termesztéshez hasonlóan a betakarítás a legnagyobb költségviselő (70%), a többi mûvelet csupán 10%-os aránnyal képviselteti magát.

Következtetések, javaslatok

Megállapítható, hogy a géphasználati költségek tekintetében az ágyásos termesztés mûveleti költsége magasabb. Hasonló a helyzet a gépberuházási költségek terén. Itt is az ágyásos mûvelés bizonyul költségesebbnek, hiszen a válogató asztalos, kétsoros betakarítógép alkalmazása esetén a beruházási összeg (1) 101 757 E Ft. A négysoros ágazati munkagéppel és kétsoros válogató asztalos betakarítógéppel (2) történő bakhátas mûvelés gépberuházási költsége

64 537 E Ft, amely az előbbitől kedvezőbb. Fontos megjegyezni, hogy a bakhátas termesztésnél a vizsgált munkagépekhez megfelelően illeszkedő szerényebb mûszaki színvonalat képviselő és kisebb teljesítményû, alacsonyabb géphasználati költségszinttel rendelkező MTZ gépcsalád erőgépeit alkalmaztuk.

A gépi mûszakóra-teljesítés terén szintén a bakhátas mûvelés tûnik kedvezőbbnek, ahol az ágazati gépek ledolgozott mûszakóraszáma 604, ami kevesebb, mint az ágyásos mûvelésnél mért 732 mûszakóra.

Mindezen költséget és mûszakóra-teljesítést érintő eltérések nem minősíthetők egyértelmûen hátrányosnak az öntözés melletti intenzív termesztési rendszerû ágyásos mûvelés részéről, igaz, némileg magasabb beszerzési árú gépsorral, több mûszakórával és drágább géphasználattal valósítható meg a termelés, azonban ez a korszerû termeléstechnológia a növény kedvezőbb élettér-kialakítását (vízháztartás, talajszerkezet) és a gumók számára homogénebb, szabályosabb talajkörnyezetet teremt. Ezáltal nagyobb hozamok érhetők el, jó minőségû termék állítható elő, amelynek kedvezőbb piaci értéke kompenzálja a magasabb ráfordítást.

A mûszaki-technológiai fejlesztő vizsgálatok eredményeit elsősorban az intenzív burgonyatermesztő gazdaságok, egyéni vállalkozók hasznosíthatják, közülük is azok a termelők, amelyek a minőségi termék előállítását célozzák meg; igazodnak egy jó mûszaki hátterû, magas technológiai színvonalhoz, valamint a nyugat-európaiakat megközelítő terméshozamhoz.

A fentiek figyelembevételével az ágyásos burgonyatermesztési technológia szélesebb körû elterjesztése javasolható.

A cikk szerzője: Dr. Fûzy József