Sajnos a 2004. augusztus vége és szeptembere egyes megyékben csapadékhiányos volt, ami későn kelt, néhol ritkás állományt és 2–4 levelesen télbe menő, fejletlen repcetöveket eredményezett.
Sokan már fontolgatják, vagy ki is tárcsázták repcetábláikat. A repcetábláink kísértetiesen hasonló képet mutatnak, mint 2003–2004 őszén és telén, de ekkor a tavaszi nagy mennyiségû csapadék kompenzálni tudta a tőszámkiesést a jó kötődéssel. Ahol viszont nem a fent leírt képpel találkozunk, ott csak intenzív technológiákkal várhatunk 3 tonnához közeli termésszintet hektáronként.
Véleményünk szerint repcét termeszteni csak magas technológiai szinten, a repce éghajlati, talaj-, tápanyag- és térigényének stb. maximális figyelembevételével érdemes.
Aki „minimumtechnológiát” követ, annak hosszabb távon nem érdemes repcetermesztésre adnia a fejét, hiszen ritka a 2004-es évhez hasonló ideális évjárat, ahol az egyik legalapvetőbb termést meghatározó tényező, a csapadékos, humid időjárás tavasszal adott volt és ez termésben kompenzálni tudta néhol a hiányos termesztéstechnológiát.
Akkor most lássuk, hogy az Arysta Agro Mo. Kft. milyen tavasszal alkalmazható technológiai elemekkel és termékekkel járul hozzá az intenzív, jövedelmező termésszintekhez.
Szerencsés esetben, ha a talaj kultúrállapota (gyomfertőzöttsége) és a tőszám is megfelelő, valamint helyes agrotechnikával irtjuk a gyomokat (tarlóhántás, kombinátorozás vetéshez), az őszi gyomirtás elhagyható vagy csak a gabona árvakelések irtására szorítkozik (Targa Super 0,5 l/ha).
Ez így lenne ideális, hiszen elkerülhetnénk a gyomirtószerstresszt és a jelentős anyagi ráfordítást!
Sajnos az utóbbi években jelentkező csapadékhiányos szeptember egyenletlen kelésein, a talajfoltokon és a gabonában hiányosan elvégzett kétszikûirtás, valamint a tulajdonviszonyok változásai miatt a repcetáblákat célszerû pre illetve poszt gyomirtásban részesíteni. Gazdaságossági okokból a gyomirtás a leginkább elhagyott termesztéstechnológiai elem repcében, pedig a gyomkonkurencia időbeni kiiktatása egyik feltétele az egyenletes állománynak, betakaríthatóságnak és a nagy termésnek.
Repcében ősszel leginkább gyomosító gyomfajaink: pásztortáska, tyúkhúr, árvacsalán- és veronikafajok, árvakelésû gabonafélék. Az utóbbi kivételével ezen gyomok kis növésûek, emiatt nem konkurensei a repcének.
Ma repcetalajaink gyomfertőzöttsége magas, átlagosan 10–30%. A leggyakoribb repcegyomok egyike a kamillafélék, melyek túlnövik a repcét, így árnyékhatásuk is nagy.
Az ebszíkfû (Matricaria inodora, T4) a 3. országos szántóföldi gyomfelvételezés alapján a 6. legfontosabb gyomnövénnyé lépett elő, a repce első számú gyomfaja.
Nálunk szinte mindenütt megél, egész évben folyamatosan csírázik (legintenzívebben szeptember, október, novemberben), renkívül nagy a magprodukciója és a talajviszonyokra sem érzékeny, ezért minden repcetáblában kívánatos hatékony irtásuk.
Ahol Matricaria spp, Centaura cyannus a fő gyomprobléma, ott posztemergensen a Cliophar (klopiralid) kiemelkedő hatékonysággal oldja meg a gyomosodást.
A hormonrendszerre ható, aromás karbonsav-származék. Klopiralid hatástünetei a következőek:
• Gátolja a hosszirányú növekedést, virágzást, rügydifferenciálódást,
• már alacsony koncentrációban is irreverzibilisen gátolja az auxintranszportot,
• szétroncsolja a szállító szöveteket,
• hormonellenes hatás.
A klopiralidnak az az előnye más hormonbázisú szerrel szemben, hogy nemcsak a föld feletti zöld részeket pusztítja el, hanem bejut a gyökerekbe és rhizómákba és ott a föld alatti rügyek nagy részét is elpusztítja (Pl. acat).
Repcében ideálisan 4–6 leveles állapottól a virágbimbók megjelenéséig használható 0,25–0,4l/ha dózisban. Optimálisan az ebszíkfû 2–4 leveles állapotában végezzük a kezeléseket.
Ügyeljünk rá, hogy a léghőmérséklet 10 °C-nál magasabb legyen, ellenkező esetben hatástalanság léphet fel.
Amennyiben a gabona árvakeléseket költségkímélő módon szeretnénk kiirtani repcetábláinkból, akkor a Targa Super (5% quizalofop–P–ethil) 0,4–0,6 l/ha-os dózisával ezt ősszel vagy tavasszal, az egyszikû gyomok gyökérváltása előtt (2–3 leveles stádium) kell elvégeznünk.
Hatóanyag a zöld részeken keresztül kerül a növénybe, gyorsan felszívódik és jól szállítódik. A zsírsav-bioszintézis gátlásával roncsolja a merisztémaszöveteket, így a hatástünetek is itt jelentkeznek.
Különösen hideg időben, mikor az osztódószövetek kevésbé aktívak, ezen szuperszelektív egyszikûirtók is később fejtik ki hatásukat (10–14 nap).
Repcekárosítók elleni védekezés
Az Alphaguard 100 EC (10% alfametrin) és a Cyperkill 25 EC (25% cypermetrin) gyors hatású, nem szelektív piretroid típusú készítmények. Kontakt és gyomormérgek, a központi és perifériális idegsejteket bénítják. Repcében repceszár-ormányos, becőormányos és fénybogár ellen méhkímélő technológiával, azok táblára történő betelepülésének idején célszerû kijuttatni. Szükség esetén 5 nap múlva a kezeléseket ismételni kell.
Az Alphaguardnak légi kijuttatásnál 50–60 l/ha vízmennyiséggel, méhkímélő technológiával engedélyezett a felhasználása.
Repceszár-ormányos elleni védekezéskor a hatástartam növelése miatt célszerû szerves foszforsavészter típusú rovarölőszerekkel kombinálni Pl.: diklórfosz, endoszulfán, mivel azok táblára történő betelepülése elhúzódó lehet.
A makroelemeken kívül (100 kg magterméshez 5,5kg N/3,5Kg P2O5/4,3 kg K2O szükséges) számos mezo- és mikroelem optimuma a repcében meghatározza a termés mennyiségét és az olajtartalmat. A kéntartalmú aminosavak a fehérjék szintézisében igen fontosak. A kén alkotóeleme egyes vitaminoknak (H-vitamin), Koenzim-A-nak és a glutationnak. Fokozza a növények olajszintézisét is. Hiánytünetek leginkább a szár megnyúlásának idején és virágzáskor jelentkeznek (fakó virág). Pótlására elemi kéntartalmú Necatort javasoljuk 3 kg/ha dózisban a virágzás előtt (Repceszár-ormányos elleni védekezéssel összekapcsolva) és után kijuttatva, összesen 2 alkalommal. A mikroelemek közül a bórhiány a leggyakoribb a repcében.
A bórhiány tünete
A bórhiány először a tenyészőcsúcs gátlásában és rendellenes fejlődésében nyilvánul meg. A legjellemzőbb tünet, hogy kora tavasszal a gyökerek üregesek, gyengén fejlődnek.
A B közremûködik a nukleinsav-, szénhidrát- és a fehérje-anyagcserében és befolyással van a transpirációra. Ha csekély a vízellátás, a bórral táplált repcenövények jobban tudják korlátozni transpirációjukat, mint a bórhiányosak. Szerepe a virágok kifejlődésében és a megtermékenyülésben nélkülözhetetlen. A bórhiány pótlására kora tavasszal és a virágzáskori (bimbós állapot) védelemmel egybekötve 2–3 l/ha Polybór 140 kijuttatását javasoljuk.
A Polybór 140 a bórt a repce számára jól felvehető komplex formában tartalmazza. A termék egy additív bóramin molekula komplexet tartalmaz, amit levélen és gyökéren keresztül is képes a repcenövény felvenni.Vízben tökéletesen és gyorsan oldódó folyékony bórtrágya, mely a legtöbb rovarölő és gombaölő szerrel kitûnően keverhető.
Az utóbbi időkben intenzíven repcét termesztők körében egyre jobban terjed a növényi kondicionáló és termésnövelő készítmény, az ATONIK alkalmazása.
Hangsúlyozzuk, hogy ezen bioaktivátor hatása a termésmennyiségre akkor tud érvényesülni, ha a repce számára ideálishoz közeli a tápanyagellátás, csapadékeloszlás stb., azaz a repcetermesztésre ideális körülmények együttese megvan.
Az Atonik hatásmechanizmusa: a nitrofenolok sóiból álló készítmény egyedülálló hatása, hogy segítik a növényt a környezet káros hatásaira való gyors reagálásban (Pl: tél végi regenerálódás és újrahajtás), valamint a kártevők és kórokozók által okozott stressz gyors kivédésében. Fokozza a repcenövények tápanyagfelvételét és sejtnedváramlását, felfokozza az életfolyamatok intenzitását, így elősegítve a repce újrahajtását, virágdifferenciálódását és az oldalágak képzését. Közvetlen hatással van a terméskötődésre, a stresszhelyzetek okozta virág- és terméselrúgás mérséklésére.
Őszi repcében 2 kijuttatási időszakot javaslunk:
• 1) Kora tavasz (március eleje, közepe): Ekkor a repceszár-ormányos ellen irányuló védekezéssel egybekötve fokozza a tápelemek (N, P, K) felvételét, a sejtnedváramlást, evvel elősegíti a regenerációt és az újrahajtást, virágdifferenciálódást és az oldalágak képzését. Ilyenkor bórkészítménnyel (Polybór) együttesen kijuttatva fokozza annak hasznosulását, virágszervekbe történő beépülését. Kísérletek szerint a korai Atonikos kezeléssel 1-2 oldalággal több fejlődik repcetövenként, mint a kezeletlen egyedeken.
• Április közepén, bimbós állapotban a rovarölő szeres kezelésekkel egy menetben fokozza a megtermékenyülést és a becőberakódás egyenletesebb lesz a fő- és oldalágakon. Ekkor komplex lombtrágyákkal kombinálhatjuk (Humix Universal 5 l/ha )
• Dózisa: mindkét kijuttatási időszakban 0,6–0,75 l/ha. Egyszeri kijuttatás esetén az első rovarölő szeres kezeléssel egy menetben
1 l/ha-ral végezzük a kezelést.
Reméljük, hogy a 2005-ös esztendő tavasza a tavalyihoz hasonlóan támogatni fogja csapadékkal az intenzív repcetermesztésben gondolkodó felhasználóinkat!
A cikk szerzője: Vitéz Péter
