Az elvégzett munka mennyiségét mutatja, hogy az egyes országok, kutatóhelyek hány előadást küldenek és annál nagyobb a siker, minél többet fogadnak el közülük a néha szigorú bírálók. A Kaposvári Egyetem kutatóinak közremûködésével 20 előadás készült és ezzel az országok sorrendjében is előkelő helyet lehet majd elfoglalni. Az alábbiakban ezen előadások néhány fontosabb eredményét foglaljuk össze.

Bemutatjuk az ország nyúltenyésztésének helyzetét. 2003-ban közel 11.000 tonna vágónyulat vásároltak fel és 5.500 tonna karkaszt exportáltak: legtöbbet Olaszországba (44%), majd Svájcba (28%) és Németországba (18%). A két legnagyobb vágóhídnak 20.000 anyás nyúltelepe van, de négy telepen 5-10.000, további 12 telepen 1-5.000 anyanyúl termel. A tenyésznyúl forgalomból a Pannon fehér részesedett a legnagyobb arányban (44%), a hazai fajtát két hibrid (Hyplus: 23%, Hycole: 14%) követte. Ismertetjük az oktatás és a kutatás helyzetét, hol milyen fontosabb kutatási területen dolgoznak.

Fényképekkel illusztrálva mutatjuk be a Pannon fehér nyúl CT-re alapozott szelekcióját. Több, mint 13.000 növendéknyúl közül választottuk ki súlygyarapodás alapján azt a legjobb 1750 nőivarú (45 g/nap) és 1200 hímivarú egyedek (47,6 g/nap), amelyek hosszú hátizom metszési felszínét (L-érték) a CT-n megmértük. A 19,5 cm2 átlagos értékhez képest a tenyészanyának és baknak meghagyott nyulaknak 20,5 ill. 21,3 cm2 volt az L-értéke. Bebizonyosodott, hogy a CT-n felvett méret elég jól öröklődik, h2 értéke 0,41; a vele szoros kapcsolatban levő vágási kitermelésé 0,79. A genetikai trend bizonyítja, hogy évről-évre gyorsuló ütemben javítottuk állományunk vágási tulajdonságait.

Két előadásban azt mutatjuk be, hogy a születési súly, az egy vagy két anyával nevelés, az ad libitum vagy korlátozott takarmányozás illetve a tenyésztésbevételi életkor (15,5 vagy 18,5 hét) hogyan befolyásolja a nyulak túlélését és az anyanyulak termelését.

A kis súllyal (35-45 g) született nyulak közül akkor is sok pusztult el ha két anyával neveltük őket, sőt még a választás utáni mortalitást is befolyásolta a születési súly. Az anyanyulak túlélésére kevésbé hatottak a vizsgált tulajdonságok, de kedvezőbb eredményt kaptunk, ha két anya nevelte őket, korlátozva voltak takarmányozva és 18,5 hetesen lettek először termékenyítve.

Az anyanyulak termelését a születési súly gyakorlatilag nem befolyásolta. A két anyával nevelt csoportban nagyobb volt az alomlétszám. Különösen hosszabb távon volt előnye a felnevelés alatti korlátozott takarmányozásnak, ami elsősorban a jobb tejtermelésben nyilvánult meg. Bizonyos esetekben (pl. alomlétszám) a korábbi tenyésztésbevétel mutatkozott előnyösnek. Legnagyobb 3 hetes alomsúlyt abban a csoportban kaptunk, amelyet két anya nevelt, választás után visszafogottan takarmányoztuk és 15,5 hetesen termékenyítettük először. Érdemes az 1. ábrán megfigyelni, hogy legrosszabb eredményt a hagyományosan egy anyával nevelt és ad libitum takarmányozott csoport érte el.

1. ábra

Az egy vagy két anyával nevelt, ad libitum vagy korlátozott takarmányozott anyai csoportok 21 napos alomsúlya

Vizsgáltuk a világításnak a hízó- és az anyanyulak termelésére gyakorolt hatását. A hagyományosan 16 óra világos (V) és 8 óra sötét (S) fotóperiódushoz hasonlítva semmilyen különbséget sem tapasztaltunk, ha 24 óra alatt két világos és sötét időszak volt (8V:4S:8V:4S).

Egy nyáron végzett kísérletben azt néztük, milyen hatása van az anyanyulak termelésére, ha a hőstressz elkerülése céljából a termékenyítés előtt az angóra nyulakhoz hasonlóan megnyírtuk őket. Bár a nyírásnak semmilyen hatása sem volt a következő termékenyítés eredményességére, de a lenyírt egyedek tejtermelése, az alom és a szopósnyulak egyedi súlya megnőtt.

Korábbi kísérletek folytatásaként megvizsgáltuk, milyen ún. biostimulációs hatása van ha a fialástól szabadon szoptató anyanyulak elletőládáját a termékenyítés előtt 2 vagy 3 nappal bezárjuk és csak reggel engedjük őket szoptatni. A szoptatási mód megváltoztatása kedvezően hatott az ivarzásra. A vemhesülési arány alig változott, igaz, hogy a kontroll csoport is nagyon jól vemhesült (79%). Az alomlétszám viszont lényegesen magasabb lett (8,56 vs. 9,76), ha a termékenyítés előtt 3 nappal váltottunk szabadról egyszeri szoptatásra.

Egy kísérletben nyulakat a test zsírtartalmának növelésére vagy csökkentésére szelektáltunk és figyeltük a két anyai csoport termelését. A „zsíros” anyák általában jobban vemhesültek, bár kissé csökkent a születéskori alomlétszám, de a kisebb szopós elhullás miatt nőtt a 3 hetes alomlétszám, emellett az alom- és az egyedi súly is ebben a csoportban volt nagyobb.

Kifejezetten metodikai célból vizsgáltuk a gyakori mérés hatását a hízónyulak termelésére. A nyulak heti megfogásának, mérésének semmilyen negatív hatása sem volt, ami azt jelenti, hogy a kísérleti mérések nem befolyásolják a növendéknyulak termelését.

Emésztés-élettani vizsgálatokat végeztünk szopósnyulakon. Az egyik kísérletben azt követtük nyomon hogyan alakulnak a legfontosabb emésztés-élettani paraméterek, ha a szopósnyulaknak nem engedtük elfogyasztani anyjuk által hátrahagyott bélsárgolyókat. Megfigyelések szerint ugyanis az anyanyulak szoptatás után néhány bogyót hagynak a fészekben, amit a kisnyulak elfogyasztanak és feltételezések szerint ennek szerepe van a bélflórájuk kialakulásában. A kísérlet eredményei azt bizonyították, hogy a bélsárgolyó elfogyasztása valóban fontos, de ennek meggátlása csak késlelteti, de nem akadályozza meg a rendes bélflóra kialakulását.

Más vizsgálatok azt bizonyították, hogy egy természetes növényi kivonat (Immunovet) kedvezően hat néhány emésztő enzim aktivitásának növekedésében és más emésztés-élettani paraméter alakulására. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy jó minőségû takarmány etetésekor a 21 naposan leválasztott nyulak is eredményesen felnevelhetők a táp gyógyszer kiegészítése nélkül.

Több kísérletben megfigyeltük, hogy a fiatalon (21 naposan) választott nyulak – szabad helyválasztás esetén – szívesen bújnak össze egy ketrecben és ha azok mérete különböző, általában az egyik legkisebbe mennek és akár 50-70 nyúl/m2 települési sûrûség is kialakulhat. A növendéknyulak 5-6 hetes kor után kezdenek egyenletesebben elhelyezkedni a lengőajtókon keresztül egymásba nyíló ketrecek között.

Ezek a megfigyelések vezettek minket annak kipróbálására, hogy 21 napos választás után (42 napos korig) a hagyományosnál (20 nyúl/m2) kétszer többet tettünk egy ketrecbe (40 nyúl/m2), majd a ketreceket megfelezve neveltük őket tovább. Az egy- és a kétfázisú rendszerben nevelt nyulak termelése teljesen megegyezett, vagyis a kezdeti nagyobb telepítési sûrûségnek semmilyen kedvezőtlen hatása sem volt. Ily módon a ketrecek és az istállók kihasználtsága javítható.

Érdekes, de nem teljesen váratlan eredményre vezetett egy kísérlet, amelyben 3 m2 alapterületû fülkében helyeztünk el különböző számú nyulat. A padozat egyik fele rács, másik fele szalma mélyalom volt. Életkortól és telepítési sûrûségtől (8, 12, 16 nyúl/m2) függetlenül a nyulaknak általában csak 15%-a tartózkodott a mélyalmon és 85%-uk a rácspadozaton. Vagyis a rácspadló nem is olyan rossz a nyulaknak, ugyanakkor az embereknek tetsző mélyalmot nem szeretik.

Több kísérletben hasonlítottuk össze a Pannon fehér és a különböző hibridek, valamint a két állomány keresztezésével előállított nyulak vágási tulajdonságait. A Pannon fehér nyulak 12 hetes súlya hasonló volt a Hyplus vagy a Hycole végtermékhez, a Zika bakoktól származó nyulak testsúlya volt a legnagyobb. Egyértelmûen bebizonyosodott, hogy az években keresztül CT segítségével végzett szelekció eredményeként a Pannon fehér és a velük keresztezett nyulaknak volt legjobb a vágási kitermelése, ezekben a csoportokban volt a legnagyobb a gerinc aránya és különösen nagy különbségeket kaptunk ha a hosszú hátizom súlyát hasonlítottuk össze (2. ábra). Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a Pannon fehértől származó nyulakban nagyobb volt a vese körüli zsír mennyisége is.

2. ábra

A fajtatiszta Pannon fehér (PP), a Hycole végtermék (HH) és a két állomány keresztezésével előállított növendéknyulak vágási kitermelése

A rövid, nem mindegyik eladásra és nem minden részletre kiterjedő összefoglalók hû képet adnak arról, hogy egyetemünk munkatársai milyen típusú előadásokat küldtek a világkongresszusra és milyen eredményekről fognak ott beszámolni. Természetesen ennél sokkal gazdagabb tapasztalattal térünk haza, ha a külföldi kollégák előadásait, az általuk szerzett tapasztalatokat és eredményeket megismerjük. Keressük majd a módját annak, hogy ezeket is minél szélesebb körben megismertessük az érdeklődőkkel. Az első ilyen alkalom a Pannon Állattenyésztés Napok nyulas fóruma lehet. Akkor jövünk haza a tengerentúlról és valóban első kézből adjuk át a legújabb ismereteket. 

A cikk szerzője: Kaposvári Egyetem