A szakmai szimpózium középpontjában a tőgygyulladás, mint a legnagyobb gazdasági veszteséget okozó állomány-egészségügyi probléma, és annak megelőzési lehetőségei, többek között a hatékony szárazra állítási terápia állt. Egyben bemutatták az Intervet hazai piacon új, széles hatásspektrumú, 4. generációs cefalosporin hatóanyagú szárazra állítási készítményét – a Cobactan DC-t is.
A tőgygyulladások bakteriológiai hátteréről dr. Jánosi Szilárd tőgyegészségügyi szakértő tartott összefoglaló előadást. A tejtermelő tehenek tőgygyulladását a nagyüzemekben polietológiájú (többféle kórokozó által előidézett) és polifaktoriális (több hajlamosító tényező) állománybetegségnek kell tekinteni. A tőgygyulladás kialakulása három fő tényező kölcsönhatásától függ: a külső környezet hajlamosító tényezőitől, a tehén, ill. a tőgy saját védekező rendszerének aktivitásától és a kórokozó mikroorganizmusok számától és pathogenitásától.
A tőgygyulladás kiváltására képes különféle mikroorganizmusoknak – az ellenük való védekezés gyakorlati szervezése szempontjából – legcélszerûbb csoportosítása a fertőzés terjedésének módja alapján történő felosztás. Ennek értelmében megkülönböztetünk állatról állatra terjedő, ún. fertőző kórokozókat, a külső környezetből a tőgyet fertőző, ún. környezeti kórokozókat, és az esetenként mindkét módon fertőző átmeneti kórokozókat. Napjainkban a legelterjedtebb kórokozó a környezeti pathogén Streptococcus uberis, de a hazai tejtermelő gazdaságok jelentős részében a Staphylococcus aureus állatról állatra terjedő baktérium felelős a tőgygyulladás okozta károk nagy részéért.
A tőgygyulladás gyógykezelésének alapelveiről dr. Michel Abee, az Intervet cég technikai és marketingmenedzsere számolt be. Kiemelte, hogy a tejelő marhák gazdaságilag legnagyobb kárt okozó betegsége a tőgygyulladás világszerte. A károk 70%-áért a szubklinikai tőgygyulladás a felelős. Egy klinikai tőgygyulladásos eset 200–300 euró kárt okoz átlagosan Nyugat-Európában. A legnagyobb veszteség a tejtermelés csökkenéséből származik, ezért a különböző hatóanyagú masztitisz elleni készítményeknél fontos gazdasági szempont, hogy laktációs gyógykezelés után a tejtermelés minél jobban közelítse meg a betegség előtti szintet. Az eddigi kísérletek alapján a cefquinom hatóanyagú készítmény esetén (Cobactan LC) sokkal inkább megközelíti a tejtermelés a masztitisz előtti szintet, mint az ampicillin vagy kloxacillin hatóanyagú tőgyinfúzióknál.
Klinikai gyógyulásról a tünetek megszûnésekor és az állat egészségének helyreállásakor beszélhetünk, a bakteriológiai értelemben vett gyógyuláshoz viszont a fertőzés eliminálása is szükséges. A cefalosporinok hatékonyak a leggyakrabban előforduló streptococcusok, staphylococcusok és coliformok ellen, emellett széles hatásspektrumuknak köszönhetően ismeretlen kóroktanú klinikai tőgygyulladások esetén is alkalmazhatóak. Az Intervet eddig többféle laktációs (Mastijet Forte, Cobactan LC, Super Masticort) és szárazra állítási készítményt (Nafpenzal DC, Neo Mastitar) vezetett be a magyar piacra, amelyek közül a Cobactan LC hatóanyaga 4. generációs cefalosporin, a cefquinom molekula. A készítményre jellemző a széles hatásspektrum, a gyors baktericid hatás, magas hatóanyag-penetráció a tőgybe, és a cefquinom speciális, ún. „rakéta formájának” köszönhetően a rezisztenciával szembeni védettség. A tőgyinfúzió adását Cobactan 2,5%-os injekciós kezeléssel kiegészítve növekvő klinikai és bakteriológiai gyógyulási arány érhető el, mert a hatóanyag a vérplazmából is beáramlik a tőgyszövetbe. Hatékony laktációs készítmény a Mastijet infúzió is, mert tetracyclin, neomicin és bacitracin hatóanyagának szinergista hatása miatt széles hatásspektrumú és prednizolon tartalma a gyulladást is csökkenti. Különösen hatékony Staphylococcus fertőzés ellen.
A tőgygyulladások megfelelő laktációs gyógykezelése mellett rendkívül fontos a szárazra állítási terápia alkalmazása is. Ezzel biztosítani lehet a tökéletes magzati fejlődést, a tőgyszövet regenerálódását és felkészülését a következő laktációra, valamint eliminálni lehet a szubklinikai fertőzéseket. A DC-terápia lényege a szubklnikai fertőzésektől való megszabadulás (pl. staphylococcusok, streptococcusok), a szárazra állítás időszakának megkezdése és az új fertőzések megelőzése egyrészt a szárazonállás alatt, másrészt röviddel az ellés után (pl. Str. uberis, kóliformok). A DC-terápia gazdasági előnye, hogy csökken az antibiotikum felhasználása a laktáció alatt és ezáltal a gyógykezelési költség. Régóta tart a szakmai vita, hogy szelektíven (csak tőgygyulladt teheneknél) vagy általánosan (minden tehénnél) alkalmazzuk a DC-terápiát. A szelektív szárazra állítási terápia kétségtelen előnye, hogy csökken az antibiotikum-felhasználás és a kezelési költségek, valamint megőrizzük a tőgyprotektív minor pathogéneket. Ugyanakkor problémás a fertőzött tehenek kiválasztása, a tanktej SCC-je magasabb és a tejhozam alacsonyabb az állományban, emellett nincs prevenció az új fertőzésekkel szemben a szárazonállás ideje alatt, ill. nem csökken a masztitisz ellés utáni előfordulása sem. Összességében, az általános DC-terápiát javasolja a holland szakember.
Az Intervet legújabb szárazra állítási készítménye a Cobactan DC, a Cobactan „termékcsalád” új tagja. Modern, innovatív termék, hatóanyaga cefquinom. Széles spektrum jellemzi, és különösen hatékony a Gram- baktériumokkal szemben. Baktericid hatása gyors, mélyen behatol a tőgy szövetébe és nagyfokú hatékonyság jellemzi.
A szakember előadása zárásaként elmondta, hogy – az eddigi tapasztalatok alapján – a tőgygyulladás elleni hatékony védekezés legfontosabb „5 pontja” a fejőberendezések évenkénti kontrollja, a fejés utáni emlőfertőtlenítés, a rutinszerû DC-kezelés, a klinikai esetek feljegyzése és szakszerû kezelése, valamint a krónikusan tőgygyulladt tehenek selejtezése.
A tőgygyulladás által okozott gazdasági veszteségekről dr. Ózsvári László állatorvos-közgazdász, a SZIE Állatorvos-tudományi Karáról tájékoztatta a rendezvény résztvevőit.
Dr. Király István szarvasmarha-egészségügyi szakállatorvos, az ostffyasszonyfai Petőfi MSz szarvasmarhatelepét ellátó állatorvosa a tehéntej szomatikus sejtszámának gyakorlati körülmények közötti ellenőrzéséről tájékoztatta a meghívottakat.
A tejtermelő tehenészetek állományreprodukciójának újszerû megközelítéséről dr. Csáki Tamás szaporodásbiológus-magánállatorvos tartott gyakorlatorientált előadást.
A cikk szerzője: Dr. Ózsvári László
