Megoszlanak a vélemények arról, hogy használjunk-e életmentő takarmányt, hogy mikor tegyük a malac elé a szilárd takarmányt először, és hogy 21 vagy 28 napra válasszunk. Egyre több hazai telepen állnak át a 21 napos választásra, és az ő példájuk is bizonyítja hogy meg lehet tenni a malacok törése nélkül. Mindez csak takarmány és lelkiismeretes gondozó kérdése. A ma fellelhető prestarterek nagy része gondosan összeválogatott és feltárt alapanyagokból áll, amelyet a malac könnyen megemészt. A fő problémát abban látom, hogy a magyar telepek nagy részén a döntéshozók a legmagasabb választási és battériás súlyt várják el az adott takarmánytól, gyakorlatilag „bármi áron”. A hazai sertéstelepeken használt prestarterek döntő hányada 21% feletti fehérjetartalommal, és 5% feletti zsírtartalommal rendelkezik. Ellentétben egy nyugati prestarterrel, ahol a fehérje 18% alatti (a szükséges aminosavszinteket szintetikus aminosavakkal pótolják), a rosttartalom 2,8-3,5% (nálunk 2,0-2,6%) és az energiatartalom is jóval alacsonyabb. És hogy ennek mi az oka? Ők a saját malactápjaikat két szóval jellemzik: gazdaságos és biztonságos. A gazdaságos egy kis magyarázatra szorul a magyar termelő számára. A nyugati típusú prestarterekkel alacsonyabb választási és battériás súlyt lehet elérni, viszont a takarmányozási költségek alacsonyabbak lesznek, és a malac kompenzáló kézsége révén könnyedén be tudja hozni azt a 0,5kg-os választási súlyhátrányát a fennmaradó 150-170 napban. A biztonságot arra értik, hogy a magasabb rosttartalom és az alacsonyabb (de jól emészthető) fehérjetartalom miatt a stresszhelyzetekből fakadó emésztési zavarok kisebb gondot okoznak, mint a magasabb fehérjetartalom melletti malactáp esetében. Természetesen alkalmazzák azon sav és probiotikumos készítményeket, amelyek növelik a biztonságot. Mi a magas beltartalom és savak mellett magas medikációs szintet alkalmazunk, és különböző cinkpótlókat azért hogy a hasmenést megfogjuk.

Ha a prestarterünk magas fehérjetartalommal rendelkezik (20% felett) akkor két dologra kell figyelnünk. Az egyik hogy a fehérje jól emészthető és feltárt legyen, a másik hogy a malac bélflórás és enzimatikus körülményeit tegyük olyanná, hogy ez a nagy mennyiségû könnyen emészthető fehérjetartalom hasznosulni is tudjon. Ebben vannak segítségünkre a savak, amikről most egy kicsit részletesebben is szólnék.

A választáshoz kapcsolódó problémák alapelemei a következők:

• A gyomor nyálkahártya HCl kiválasztása nem elégséges a malacok 6-7 hetes kora előtt. Az eredmény a gyomortartalom elégtelen savasítása. Ez alacsony pepszin aktivitáshoz vezet (a fehérje emésztés első lépése), valamint a gyomor nem tölti be az E. coli szervezetbe jutása első gátjának szerepét. A laktóz a szopós malacok szervezetében tejsavvá alakul és csökkenti a gyomor pH-ját. Választás után, a laktóz forrása a teljes értékû takarmány. Választás után sokszor a gyomor pH értéke túl magas marad a fehérjék emésztéséhez.
• A takarmányban lévő összes fehérjének a vékonybél bélbolyhain keresztül kell felszívódnia mielőtt a malac saját növekedésére tudná használni őket. A teljes felszívódás szorosan összefügg a bélbolyhok felületének nagyságával. Bizonyított, hogy a szilárd keveréktakarmányok felvétele hozzásegít a bélbolyhok növekedéséhez (életmentő). A fel nem szívódott tápanyagok a vastagbélbe érkezve, fehérjebontó baktériumok által előidézett erjedést, majd ezt követően hasmenést okoznak.
• A malacok elválasztása a kocától, illetve az alom hierarchikus rendjének megváltozása növeli a pszichikai terhet a malacokra (stressz), ami a bélbolyhok rövidüléséhez vezet. Így a tápanyagok bélcsatornán keresztüli felszívódása nehezebbé válik, valamint az emésztetlen fehérjék vastagbélbe érkezése hasmenést eredményez.
• Az anyatejről a növényi fehérjékben gazdag takarmányozásra való áttérés szükségessé teszi az enzimrendszer megváltozását. A választás előtti késztakarmány bevitele már a malacok saját enzimtermelését stimulálja, ami nagyon előnyösnek bizonyul a választás utáni időszakban (minél korábbi szilárd takarmányra való szoktatás)
• A malacok áttelepítése során megjelenő különböző környezeti és időjárási feltételek, a fertőzések megjelenésének valószínûségét növelik. Ezért meg kell próbálni e stresszhatások minimalizálását. Ha elegendő figyelmet fordítunk a takarmányok összetételére és adagolására, a betegségek megelőzésére és a környezeti feltételek folyamatos ellenőrzésére, akkor ez segíteni fog elkerülni a hasmenést és a törést a fejlődésben.

A savak alkalmazásának előnyei:

1.       A gyomor és bélrendszer bakteriális flórájára gyakorolt hatás:

·       A takarmányba kevert savak csökkentik a gyomor és bélrendszer tápanyagtartalmának savmegkötő képességet. Ennek eredményeképpen a gyomor és bélrendszer savtartalma megnő, meggátolva a kórokozó baktériumok kialakulását.

2.       Emésztésre gyakorolt hatás :

·       A bélrendszer alacsonyabb pH-ja serkenti az enzimtermelést, ezáltal javul az emésztés.

·       Az alacsonyabb pH a gyomorban csökkenti a vékonybél tápanyag-áteresztő képességet, amely több időt ad az alaposabb emésztésre.

A korán elválasztott malacoknál a gyomortartalom pH értéke magasabb és kevésbé stabil, a hasonló korú, szopós vagy idősebb malacokhoz hasonlítva. A magasabb pH az alábbiakkal magyarázható:

• alacsonyabb HCl kiválasztás
• a laktóz alacsonyabb koncentrációja a gyomorban
• A választáskori takarmány túl magas puffer-kapacitása, amely semlegesíti a HCl alacsony termelődését a korán elválasztott malacoknál

A kórokozó organizmusok könnyen szaporodnak a 4-es pH érték feletti tartományban. Az E. coli baktériumok száma az 5-ös pH tartomány felett erősen növekszik. Nem minden sav rendelkezik pH csökkentő képességgel. Csak a disszociált savak csökkentik a pH-t. A disszociált savakból felszabaduló H+ ionok csökkentik a pH-t. Az ebből a szempontból aktív savakat erős savaknak nevezzük. Például a citromsav, fumársav és a foszforsav (gyenge savak: ecetsav, propionsav, hangyasav és tejsav). Az erős savak nagy része a 4-5 közötti pH tartományban disszociál, tovább csökkentve a pH-t a takarmányokban. A gyomor pH értékének csökkenése kétségtelenül közeli kapcsolatban van a savak, takarmányok puffer kapacitására gyakorolt hatásával. Ha a takarmány puffer kapacitása alacsony, akkor a malacnak kevesebb HCl-t kel termelnie a gyomor pH csökkentéséhez. Ez magasabb pepszin aktivitáshoz és fehérje emésztéshez vezet.

A szerves savak antibakteriális és hasmenést gátló szerepe:

Baktériumok kialakulása a bélcsatornában egy relatív stabil szituáció eredménye a születés utáni pár napban. A Laktobacillusok, és az alacsony pH jelenléte a gyomorban megvédi a malacot a coli baktériumok nem kívánt szaporodásától. A bélcsatorna mikroflórája  szaccharolitikus (pH csökkentő) és proteolitikus (pH növelő pl. E. coli) baktériumokból áll. A mikroflóra összetétele a takarmány anyagától, és a laktobacillusok/bifidobaktériumok, eubakteriumok, bacteroidaceae, E. coli és enterococcae számától függ a bélcsatornában. A laktobacillusok stimulációja csökkenti a pH-t és gátolja az E. coli baktériumok növekedését, a bélcsatorna bélbolyhain lévő E. coli érzékelők lezárásával. Számos kutató bizonyította, hogy a szerves savak képesek a választáskori hasmenés és a coli típusú baktériumok kialakulásának visszaszorítására. A szervetlen savakkal szemben, a szerves savak disszociálatlan állapotban is képesek áthatolni a sejtmembránon. Ilyenek például az illékony zsírsavak (ecetsav, propionsav, hangyasav és tejsav). Ezeket gyenge savaknak nevezzük: kevésbe disszociálnak 4-5 közötti pH tartományban, mint az előbbi bekezdésben említett erős savak. A baktériumokon belül (pH=7) a szerves savak H+ ionokra és anionokra disszociálnak. Az anionok lerombolják a baktérium DNS struktúráját, míg a H+ ionok csökkentik a pH-t. Mindkét folyamat halálosa baktériumok számára.

Kijelenthetjük tehát, hogy a szerves savak két legfontosabb tulajdonsága:

1.                    a gyomor pH értékének csökkentése

2.                    és az antibakteriális aktivitás

A pH csökkentéséhez disszociált, míg az antibakteriális tevékenységhez a disszociálatlan forma szükséges. A malac gyomrában végbemenő folyamatok 4-5 közötti pH értéken történnek. Ez azt jelenti, hogy két különböző típusú savra van szükség az optimális előny eléréséhez:

• egy részüknek disszociált állapotban kell lennie ezen pH érték körül
• más részüknek disszociálatlan állapotban kell maradniuk.

Hogy sikeresen megbirkózzunk a takarmányozás választás utáni megváltozásával, a malacoknak egy adaptációs perióduson kell átesniük.. A gyomor és bélrendszer fizikai kapacitásának és méretének nőnie kell, valamint ki kell választania többek között az emésztéshez szükséges enzimeket, savakat és bikarbonátokat. Ha a szénhidrátok és fehérjék emésztése nem megfelelő, akkor ez elegendő táptalajt biztosít a baktériumoknak a vastagbélben, valamint a bélcsatorna mikroflórájának egyensúlyvesztéséhez vezet. Ekkor egy szacharózisos mikroflóra kerül túlsúlyba (Enterobacteriaceae, E. coli, Clostridium spp), amely a fehérjék lebontását végzi. Ez a fermentációs folyamat különböző méreganyagokat termel mint például a tetrametilén diamin (hullaméreg). Ezek a méreganyagok irritálják a bélfalat, ami hámszövetsérüléshez, felszívódási zavarokhoz és végül hasmenéshez vezethet. Súlyosabb esetekben a bélbolyhok sérülése és bélrendszeri pangás jelentkezhet, ami választási problémákhoz vezethet (hasmenés vagy akár elhullás).

A savak prestarterben történő alkalmazásának van egy „hátrányos” tulajdonsága is, mégpedig hogy a takarmányfelvételt csökkentik. Hogy miért tettem idézőjelbe a hátrányos szót? Mert ha a takarmányfelvétel kisebb, akkor egy stresszhelyzetnél előforduló emésztési zavar esetén csak kisebb mennyiségû táplálék van az emésztőcsatornában, tehát e probléma is kisebb lesz. Hátrány a depresszív tulajdonság, mert ha kevesebbet vesz fel a malac a takarmányból, akkor kisebb lesz a választási és battériás súly. Márpedig a magyar telepeken mindenki a nagyobb malacsúlyt akarja nem? Mi a megoldás erre a problémára? A különböző szerves savak takarmányfelvevő képesség csökkenése között különbség van, például a Ca-Formiát erősebb depressziót okoz mint a citromsav. A jó savválasztás melletti másik megoldás, he elfedjük a savakat speciális aromákkal és édesítőkkel, ezáltal sarkalva a malacokat nagyobb takarmányfelvételre.

Remélem hogy sikerült a kedves olvasó figyelmét felkeltenem a takarmányozás rejtelmei iránt, és jól látható, hogy a cél érdekében (cél minél gyorsabban , minél hatékonyabban és minél gazdaságosabban előállítani 1kg sertéshúst) mindent bevetnek a takarmányos szakemberek és fejlesztők.

A cikk szerzője: Muzsek András