Ez most „nagyon nem így” van. Nagyon leszûkült a tényleges mozgástér. Nincs beleszólásunk az input (takarmány, állatgyógyszer, állategészségügyi szolgáltatás, technológia, energia, közterhek) árába, minthogy a végtermék árához sincs semmi közünk. Jellemzően példázza ez utóbbit az a több mint pikáns időszak, mikor is az E minőségû sertések ára 15-20 Ft/kg –al alulmúlta az U minőség  átvételi árát, mely utóbbi központilag meghatározott volt, míg az E nem. (Érdekes (?) módon az E minőség aránya ugrásszerûen megnőtt.) Az ágazat termelésének csökkenése sem vezet (nem fog vezetni) árnövekedéshez az országok közötti árumozgás okán.

Egyetlen lehetőség a felhasznált eszközök (takarmány, ipari anyagok, technológia, állat, élőmunka) létező legracionálisabb felhasználása.

Ennek jegyében néhány gondolat.

1.       Fiaztató

Ha elfogadjuk, hogy a hizlalás eredményességét a hízóalapanyag minősége (kora, tömege, következésképpen aktuális növekedési erélye) döntően meghatározza, úgy elfogadhatjuk azt is, hogy a malacnevelés sikerét alapjaiban befolyásolja a választott malacok minősége ( száma → választási átlag, fejlettsége, egyöntetûsége). Innen – csekély belátással – eljuthatunk oda, hogy az adott telep – naturáliákban kifejezett – eredményességének kulcsa a fiaztató. A szükséges kapacitásról, teremméretről korábban (Agronapló 2001/4. szám) már írtam. Csak megerősítem az akkori – és ott megindokolt – véleményemet, miszerint az ellető összkapacitásának (összes fiaztató kutrica számának) el kell érnie a kocalétszám 30 %-át, mert

a)      Várhatóan javul a kocák produktivitása, vemhesülési %-a

-         Az új és újabb termékenyítési technikák bevezetésével (katéterek, hígítók, spermavizsgálatok, posztcervikális termékenyítési mód elterjedése)

-         A kocák és kanok takarmányozásának színvonalának javulása, takarmány-kiegészítő felhasználása.

-         A kocák menedzselésének javulása (a hallgató kocák kiszûrése, mind korábbi vemhességvizsgálati  módszerek elterjedése)

-         A vemhes kocák jobb elhelyezése, a multiboxos tartás terjedése (csoportos tartás, egyedi etetés)

-         A racionálisabb kocaselejtezés következtében (mind elfogadottabbá válik a kocák optimális korösszetétele – 20 % előhasi, 18 % 2. ellésû stb. – bizonyos kor - 7. ellés – utáni selejtezés.)

b)      Várható, hogy a prestarterek antibiotikummal történő kiegészítése más megítélés alá esik mint jelenleg. Korlátozottabb medikáció mellett a laktációt kell meghosszabbítani, mint azt máshol már megtették (pl.: Dánia), minimum 28 nap + beellési időre.

Mindezek folyományaként az eddig optimálisnak hitt fázisarányok megváltoznak, könnyen válhat a fiaztató kapacitás szûk keresztmetszetté.

2.       A fiaztató típusának megválasztása

Egyik alapproblémája a hazai sertéstartásnak az a technológiai lemaradás, amely – az élenjáró országokhoz képest – legjobban a fiaztatók állapotában mérhető.

Nyilván a legköltségesebb fázisról van szó, mind kialakítását, mind üzemeltetését tekintve. Aki az utóbbi 5-8 évben átalakítást végzett a telepén, utoljára a fiaztatóhoz nyúlt hozzá.

A két alaptípus:

-         Padozatos (almos vagy alom nélküli)

-         Rácspadozatos

A padozatos fiaztatók kialakítása lényegesen kisebb költségekkel jár, ugyanakkor a munkaigénye többszöröse a rácspadozatos elletőknek. Nem mellékesen nem csak a munka több, hanem a dolgozóval szembeni elvárások is hatványozódnak. Nem mondanám, hogy lehetetlen jó eredményt elérni padozatos fiaztatóban – nekünk is ilyen van, és 11 fölött választunk – de az alacsony termelékenység miatt még a jó eredmények is megkérdőjeleződnek. Kisebb telepeken (lesznek még ilyenek?) lehet szerepük, 200-300 koca fölött semmiképpen nem. A jó választási eredmények alapfeltétele a fiaztató egész laktáció alatti jó higiéniás (száraz, tiszta) állapota. Ezt padozatos fiaztatóra és gondozóra bízni minimum kockázatos.

Rácspadozatos fiaztatók kialakítási költsége – csak belső átalakítást figyelembe véve, a „házat” adottnak tekintve – 400 ezertől 600 ezer forintig terjed kutricánként. Ez tartalmazza a belső építészeti munkákat (lagúnák kialakítása), a kutricát, annak szerelési munkáit, a légtechnika kialakítását (fûtés-szellőzés). Első nekifutásra az összeg – különös tekintettel a jövedelmezőségre – nagynak tûnik, fajlagos költségeit tekintve talán elfogadható.

Mindenképpen a megtérülési idő a döntő:

Az első komolyabb „szervizig” közel 100 ellés bonyolítható le egy kutricán (10-12 év x évi 8 ellés), ez alatt 1000 választott malac állítható elő, malaconként átlagosan 500 Ft fajlagos beruházási költséggel.

A megtérülés forrásai:

-         Választási átlag javul (a javulás mértéke nyilván az alaphelyzet függvénye)

-         A választási átlagtömeg nő (az 500 Ft nem éri el az 1 kg malactömeg értéket)

-         Nő a munkatermelékenység.

Utolsó érvként talán azt hoznám fel, hogy nincs hova hátrálni, menekülni csak előre lehet.

Ellenérv lehet a hígtrágya, mint minden rácspadozatos rendszer velejárója. Azt kell látnunk, hogy                  

-                    egyrészt nincs tisztán szalmás trágyát előállító technológia. Ha mással nem, a fázis végén mindenképpen bekövetkező istállómosásból származó vízzel valamit kezdeni kell. A rácspadozatos ellető mosása gyorsabb és egyszerûbb, mint a padozatosé, az így keletkezett hígtrágya mennyisége kevesebb.

-                    A lagúnába – de a víztálcába is – kizárólag a vizelet és a csurgalékvíz kerül, mennyisége természetesen megegyezik a padozatos technológiában keletkezett mennyiséggel. A vízzel való takarítást pedig már elfelejtettük.

-                    A lagúnában lévő matéria összetétele teljesen más, mint a régen megszokott, 95-98 % víztartalmú hígtrágyáé. Ez egyrészt lehet hasznos anyag (0, 5-2, 5 % N tartalom többek között), szalmával felitatható és kiszórható, vagy – akár – kiöntözhető bizonyos kultúrákra.

Néhány gondolat a fiaztató mikroklímájának biztosításáról:

1.   Hőmérséklet:     Közismert a kettős fûtési rendszer igénye, a teremhőmérséklettel a kocák, a fészekhőmérséklet biztosításával a malacok hőigényét kell kielégíteniük.

 Hőmérsékleti komfortzónák: Teremhőmérséklet 16-18 0C  

                     Fészekhőmérséklet  32-34 0C 

A terem fûtésére alkalmazható megoldások:

-        radiátoros melegvízfûtés

-        hőlégbefúvás

-        gázüzemû vonalsugárzó

Alap az alacsony légtér és a fûtés automatizálása. A kézi vezérlés mindig túlfûtést eredményez, tekintve a kocák és a gondozó nagyon eltérő komfortzónájától.

A malacfészek fûtésének megoldásai:

Véleményem szerint kiemelkedő jelentősséggel bír, a kocák komfortzónája megegyezik a malacok tûrési zónájának alsó értékével. A kielégítetlen hőigény csökkenti a malacok aktivitását, következésképpen   –    csökken a szopások száma Þ tömeggyarapodás csökken  

-        a koca közelében keresi (közvetlen mellette vagy rajta) a pihenőhelyét, mindez – aktivitás csökkenéssel párosulva – növeli az elnyomások arányát

-        csökken az ellenálló képesség, nő az enterális és légzőszervi megbetegedések aránya, Nő a morbiditás, de a túlélők egy része is senyves lesz.

A malacfészek alulról mindenképpen zárt legyen, csúszásmentes mûanyag kazetta, lap, vagy melegítő lap (30 x 90 cm-től 42, 5 x 100, ez utóbbi 2 db klasszikus mûanyag kazetta mérete).

Alkalmazható megoldások:

-        Infralámpa – a legelterjedtebben alkalmazott fûtési mód, 250 vagy 150 W  teljesítményû izzóval. A lámpatest lehet felezős, vagy nem. Szabályozásának legjobb módja, ha termenként egy kutrica malacéletterébe egy hőérzékelőt építünk be, mely fokozatmentesen szabályozza az egész terem összes infralámpájának hőleadását és (nyilván) energiafelhasználását. Általános problémája az infralámpának, hogy a leadott hőmennyiség a fókusztól távolodva koncentrikus körökben csökken, miáltal a malacok nem egymás mellett, hanem vagy egymástól távol (alacsonyan van az izzó) vagy egymáson ( magas az elhelyezés) fekszenek, egyszerûen nincs optimális helyzet. Még rosszabb szituáció, ha valamilyen – homályos – oknál fogva két malacfészket próbálunk fûteni egy infrával, a válaszfal fölé lógatva. Nincs az a parabola, amely ezt meg tudná oldani. A leadott hőtömeg azonos marad.

-        A feketén sugárzó kerámia körte beruházási költsége magas, felhasználása nem terjed.

-        A melegítő lapok eszményi feltételeket teremtenek a malacok számára.

Lehetnek  

o             Melegvízzel fûtöttek

o             Elektromos fûtésûek

Melegvízzel fûtött lapok új beruházás esetén jöhetnek szóba, a malacfészek a rácspadozat szerves részét képezi. Elektromos fûtésû lap bármilyen kutricába (padozatosba is) ráapplikálható. A malacok szinte rátapadnak a lehető legnagyobb testfelülettel érintkeznek a lappal. Hozzá kell tennem, hogy melegvizes fûtésû lap esetén az első héten, elektromos lapnál az első 2-3 nap infralámpával történő fûtés-kiegészítés nagyon javasolt.

2.      Páratartalom, gázkoncentráció és szellőzés

Korábban a rácspadozatos technológiájú istállóknak szinte velejárója volt a magas relatív páratartalom. A 80-as évek elején elterjedt víztálcák, méginkább a később átvett lagúnák ezt a problémát gyakorlatilag kiküszöbölték. Alapfeltétele, hogy a kezelő utak nem lehetnek – semmilyen okból kifolyólag – nedvesek. A takarítás száraz módszerekkel kell hogy történjen, a kocatáp nedvesítését pedig a kocavályú fölé fixen beépített – csappal elzárható és nyitható – csövön keresztül oldjuk meg, és ne tömlővel.

Jól kialakított fiaztatóban elvileg – lévén a levegőnél nehezebbek – nem okozhatnak problémát a káros gázok (NH3; H2S; CO2). A laktáció második felében azonban egyrészt lagúna szintjének emelkedésével vékonyodik a hígtrágya szint és a taposórács közötti réteg, másrészt nő az élőtömeg. Szükséges lenne az érzékszerveinken kívül exact mérésekre támaszkodni, mintegy ellenőrizve a szellőzés hatékonyságát.

(Határértékek: NH3 < 0,03 tf %, CO2 < 0,3 tf %)

A szellőzés lehetőleg legyen automatizált elszívásos rendszerû, mértéke 0,3 – 1 m3/h/ttkg, 0,1 m/s elég maximális légsebesség mellett.

A jó választási eredmények elérésének a jó fiaztató épület és technológia mindenképpen szükséges, de nem elégséges feltétele. Az évi 25 választott malac /koca/ éves eredmény, mint minimum cél eléréséhez a

-         kocatakarmányozás

-         menedzsment

-         genetika

-         állategészségügyi státusz magas színvonala kívánatos.

Itt és most az utóbbi két feltételről:

Jóllehet jelenleg bármelyik hibrid elérhető Magyarországon, csak nem akarnak széles körben elterjedni. Végül is az alapgondolata egyiknek sem más, mint a klasszikus NF x L anyai oldalra rávitt terminál apa, amit bárki meg tud csinálni fajtatiszta tenyészetekből beszerzett alapanyagból. Csakhogy – és itt az egyik ok – a hibrideknek kisebb a merítési bázisa. Adott hibridet egy-két bázistenyészet képvisel, ami nem elsősorban azért problémás, mert genetikailag szûkíti le a választékot – választást, hanem az állategészségügyi státusz oldaláról teszi rizikóssá az elkötelezettséget.

Amúgy – szerintem – anyai oldalon a NF x L konstrukciónak nincs alternatívája. Jelen írás a szaporítás környékével foglalkozik, de itt az apai oldallal is foglalkozni kell.

A cél – közhelyszerûen – jó szaporaság, jó vágóérték.

Mennyiben igaz ez?

2004. márciusi vágóhídi minősítő lista: árak: E: 281, 4 Ft/kg

                                                                        U: 279 Ft/kg hasított súlyra vonatkoztatva.

A különbség 90 kg hasított súlynál 216 Ft/sertés. Az 5 % színhústöbblet ennyit ér. És ez nem jövedelemtöbblet, csak árbevételtöbblet. Költségoldalon ennek a többszöröse elmegy, mert:

-                     igényesebb az - elhelyezés

-   falkalétszám, férőhelyek

-   takarmány beltartalma iránt.

A képességek növekedésével egyenes arányban csökken a környezettûrő képesség, ami

-         betegségek előfordulási arányában

-         szétnövésben

-         technológiai selejtek növekvő számában

-         telepi és útihullák arányában

közvetlenül mérhető.

5 % színhústöbblet a feldolgozó számára minimum 2500 Ft/sertés többletértéket jelent – nem is számolva a jobb csont-hús aránnyal – míg az állattartó számára ugyanennyi veszteséggel jár. Mindenki, aki a vágóérték javítására törekszik, veszteségét növeli. (2004)

Az anyai oldalon legyen a hangsúly. Kell az F1, mert a hibridvigor – a keletkezett állatok vitalitásfölénye – elvitathatatlan, többszörösen bizonyított tény.

Az anyai oldalra a következőket javaslom:

-         az F1 előállítását saját tenyésztésben végezzük (telepmérettől függetlenül)

-         az anyai nagyanyát kis telepre (100 koca alatt) megvásároljuk, ennél nagyobb telepre az anyai dédanyát vegyük meg.

A nagyanya (vagy dédanya) beszerzési helyének szempontjai:

-         állategészségügyi státusz (abszolút prioritás) – a négyes mentesség nem jelent semmit, ez evidencia.

-         Tartási mód – mennyiben segíti a jó konstitúció kialakulását. Egy pepinéria lehet hagyományos körülmények között.

-         Genetikai színvonal – kihegyezve a szaporítási eredményekre. Miután a szaporaság h2-e alacsony, az adott környezeti körülményeket vegyük figyelembe.

-         A termékenyítő anyagot – kis túlzással telepmérettől függetlenül – saját telepünkön állítsuk elő.

-         A kocasüldő előállító koca teljesítményét a lányok teljesítménye határozza meg. Minden szülés eredményét vetítsük vissza a nagyszülőre, zárjuk ki a nagyszülők köréből azt a kocát, melynek akár 1-2 lánya gyenge teljesítményt nyújt. Ennek következtében egyre kevesebb koca után egyre több lányt állítunk be, de ez nem baj. Kialakulnak a stabil, konzekvensen jó teljesítményt nyújtó kocacsaládok.

Az állategészségügyi státusz szerepéről:

Ez az alap. A környezet optimalizálása (ami feltétlenül a mi dolgunk és érdekünk) abban segít, hogy a diszpozíciós betegségek előfordulását kiküszöböljük, de legalábbis a latencia szint alatt tartsuk. A státusz felvételére, a prevenciós stratégia kidolgozására – elvi szinten legalábbis – meg van az apparátus. Igénybe kell venni.

Az állategészségügyi technológia kialakításának első lépcsője egy, az egész állományra kiterjedő vágóhídi vizsgálatokon, vérvizsgálatokon, bonctani vizsgálatokon, állategészségügyi intézet által – beküldött hulla, magzatburok - kórszövettani, bakteriológiai, szerológiai vizsgálatokon alapuló komplex diagnózis felállítása. A diagnózis felállításának része és feltétele a telep termelési eredményeinek, termelési körülményeinek tárgyilagos ismerete, ismertetése. Ezek alapján lehet kidolgozni az általános állomány-egészségügyi programot, mi ellen, hogyan védekezünk.

-               mentesítéssel

-               vaccinázással

tápok vagy ivóvíz medikációjával

A cikk szerzője: Dr. Gács Pál