A téli hónapok középhőmérsékletének alakulását az 1., 2., 3. ábra jól szemlélteti. Az őszi káposztarepce áttelelését a változékony és a sok évi átlagnál hidegebb téli hónapok rendkívüli módon nehezítették.
A statisztikai adatok alapján 04. 08-án az áttelelt terület 89.800 ha volt. Különösen nagy károkat lehetett tapasztalni az Alföldön és az ország észak-keleti részein. Kedvezőbb eredmények csak a dunántúli tradicionáliss repcetermesztő vidékeket jellemzik (Zala, Somogy, Baranya megye).
A repce pusztulás tovább folytatódott a forró májusi napokban, ezért több termelő kénytelen volt az áttelelt repcét is kiszántani az elszáradás miatt (4. ábra).
Májusban átlagosan 5-7 nyári és 1-3 hőségnapra lehet számítani.
Az 1. sz. táblázatban kívántam összefoglalni a repce területek alakulását a vetéstől a betakarításig.
Az őszi káposztarepce vetett és betakarított területének alakulása
2002 - 2003
Megye |
Vetett |
Áttelelt |
Betakarított |
Betakarítási |
t e r ü l e t |
||||
ha |
ha (04.08-án) |
ha |
% |
|
Bács-Kiskun |
11.600 |
7.500 |
6.800 |
58,6 |
Baranya |
5.503 |
5.400 |
5.256 |
95,5 |
Békés |
11.780 |
4.100 |
3.870 |
32,9 |
Borsod-Abaúj-Zemplén |
19.853 |
5.560 |
2.060 |
10,4 |
Csongrád |
4.040 |
3.200 |
2.584 |
64,0 |
Fejér |
7.970 |
4.940 |
2.691 |
33,8 |
Győr-Moson-Sopron |
7.824 |
5.400 |
4.560 |
58,3 |
Hajdú-Bihar |
2.529 |
1.600 |
1.009 |
39,9 |
Heves |
10.297 |
3.000 |
1.821 |
17,7 |
Jász-Nagykun-Szolnok |
14.959 |
2.800 |
1.825 |
12,2 |
Komárom-Esztergom |
2.850 |
2.200 |
2.240 |
78,6 |
Nógrád |
1.901 |
1.000 |
813 |
42,8 |
Pest |
13.180 |
7.400 |
6.463 |
49,0 |
Somogy |
10.649 |
10.000 |
9.136 |
85,8 |
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
2.331 |
1.300 |
506 |
21,7 |
Tolna |
5.129 |
3.800 |
2.769 |
54,0 |
Vas |
6.085 |
4.300 |
4.302 |
70,7 |
Veszprém |
8.752 |
8.700 |
5.251 |
60,0 |
Zala |
7.792 |
7.600 |
7.539 |
96,8 |
|
|
|
|
|
Összesen: |
155.024 |
89.800 |
71.535 |
46,1 |
Az eredmények sajnos nagyon kedvezőtlenek. Az elvetett terület csak 46,1 %-át tudták országosan betakarítani.
A legnagyobb károkat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lehetett tapasztalni, az elvetett 19.853 ha-ból csak 2.060 ha-t takarítottak be a termelők.
Hasonlóan kedvezőtlenül alakult a Jász-Nagykun-Szolnok megye repcetermesztése, 14.959 ha-on indult a repce vetés, a betakarításra már csak 1.825 ha maradt a statisztikai adatok alapján.
Az országos repce termésátlag 1,4 t/ha volt, természetesen termőhelyenként rendkívül nagy szórást lehetett tapasztalni az eredményekben. Így a betakarítás után nem minden termőhelyen zárták jövedelmezően a repcetermesztést.
Európában és különösen a szomszédos országokban eltérő mértékben ugyan, de az őszi káposztarepce területeken nagymértékû kipusztulásokat tapasztaltunk. 2002. évben az OMMI 15 helyen állította be az államilag elismert fajták kísérletét 1 korai és 10 özépérésû hibriddel, valamint 5 korai és 26 középérésû fajtával.
Az országos helyzethez hasonlóan a kísérleteinket sem kímélte a tél és a hideg, változékony időjárás, több kísérleti állomáson a repce teljsen kipusztult tavaszra (Abaújszántó (BAZ megye), Kompolt (Heves megye), Szombathely (Vas megye), Gyulatanya (Szabolcs-Szatmár- Bereg megye), Kecskemét (Bács-Kiskun megye) és ezért ezen kísérletek azonnali megszüntetéséről döntöttünk. A többi helyen részleges kifagyás volt, ott az állományt megtartottuk ugyan, de kísérletenként a terméseredményt nem értékeljük.
Április hónap elején a nemesítőházak bevonásával közösen kísérleti szemlét tartottunk, melyen 9 kísérleti állomást látogattunk meg.
A szemlén tapasztaltak is megerősítették, hogy a kísérleteket teljesítmény vizsgálati szempontból nem lehet matematikailag megbízhatóan értékelni, így ebben az évben az OMMI nem fog közreadni termés- és beltartalmi vizsgálati eredményeket. Ez a döntés érinti az államilag elismert fajták, illetve a regisztrációhoz végzett kísérleteket is.
Hasonló sorsra jutott a csehorzsági DUS (megkülönböztethetőség, egynemûség, állandóság) vizsgálat is, a társhatóság 2003-ban nem tudott DUS vzsgálati eredményeket közölni, mivel az időjárási körülmények miatt meghiúsult a kíséret.
Véleményünk szerint azonban fontos, hogy a 200-2003. évi télállósági eredményeket a fajtaválasztásnál, illetve a fajták döntésénél figyelembe vegyük.
A kísérleti szemlék tapasztalatai jól bizonyítják, hogy a fajták télállóságában jelentős különbségeket lehetett megfigyelni (2. sz. táblázat).
Őszi káposztarepce télállóság bonitálása 2003
Államilag elismert hibridek
Korai érésû csoport
Sor- szám |
F a j t a |
Tordas |
Röjtök- muzsaj |
Debrecen |
Táplán- szt.kereszt |
Ireg- szemcse |
Eszterág- puszta |
Átlag |
1. |
Elvis |
1 |
3 |
1 |
3 |
4 |
2 |
2,3 |
Államilag elismert fajták
Korai érésû csoport
1. |
Mécses |
8 |
8 |
3 |
9 |
8 |
5 |
6,8 |
2. |
Lenzo |
5 |
7 |
2 |
6 |
7 |
6 |
5,5 |
3. |
Bristol |
1 |
4 |
1 |
3 |
6 |
3 |
3,0 |
4. |
Adder |
5 |
7 |
3-2 |
3 |
7 |
4 |
4,7 |
5. |
Dexter |
5 |
5 |
2 |
4 |
8 |
5 |
4,8 |
Államilag elismert hibridek
Középérésû csoport
Sor- szám |
F a j t a |
Tordas |
Röjtök- muzsaj |
Debrecen |
Táplán- szt.kereszt |
Ireg- szemcse |
Eszterág- puszta |
Átlag |
1. |
Codix |
7 |
8 |
6 |
6 |
7 |
5 |
6,5 |
2. |
Explus/CHW 019 |
7 |
8 |
5 |
8 |
5 |
6 |
6,3 |
3. |
Colombo/CHW 008 |
3 |
8 |
5-4 |
7 |
7 |
5 |
5,7 |
4. |
Externo/CHW 018 |
2 |
6 |
3-2 |
7 |
7 |
5 |
4,9 |
5. |
Tissot |
7 |
8 |
7-6 |
8 |
9 |
5 |
7,2 |
6. |
Triangle |
9 |
9 |
7 |
9 |
9 |
7 |
8,3 |
7. |
Baldur |
5 |
9 |
6 |
8 |
9 |
6 |
7,2 |
8. |
Artus |
7 |
9 |
6 |
8 |
9 |
7 |
7,7 |
9. |
Astra |
5 |
8 |
5 |
8 |
7 |
5 |
6,3 |
10. |
Elouta/RPC 904 |
5 |
6 |
3 |
6 |
6 |
6 |
5,3 |
= Bonitált érték: a nagyobb szám a kedvezőbb (1-9-ig)
2. sz. táblázat folytatása
Államilag elismert fajták
Középérésû csoport
Sor- szám |
F a j t a |
Tordas |
Röjtök- muzsaj |
Debrecen |
Táplán- szt.kereszt |
Ireg- szemcse |
Eszterág- puszta |
Átlag |
1. |
Parola |
4 |
7 |
4-3 |
7 |
6 |
4 |
5,2 |
2. |
GK Helga |
7 |
9 |
7-6 |
9 |
7 |
6 |
7,4 |
3. |
GK Rita |
4 |
8 |
5-4 |
7 |
5 |
4 |
5,4 |
4. |
GK Lilla |
7 |
9 |
5 |
7 |
6 |
7 |
6,8 |
5. |
GK Izabella |
3 |
8 |
5-4 |
8 |
6 |
5 |
5,7 |
6. |
GK Gabriella |
6 |
8 |
6 |
8 |
8 |
6 |
7,0 |
7. |
Orkán |
3 |
5 |
2-1 |
4 |
5 |
3 |
3,6 |
8. |
Cando |
9 |
7 |
6 |
8 |
7 |
6 |
7,2 |
9. |
Catonic |
7 |
9 |
5 |
6 |
7 |
6 |
6,7 |
10. |
Doublol |
7 |
8 |
3 |
8 |
8 |
4 |
6,3 |
11. |
Aviso |
5 |
9 |
3 |
6 |
7 |
4 |
5,7 |
12. |
Abraxas |
5 |
6 |
3-2 |
8 |
5 |
2 |
4,7 |
13. |
Flávia |
6 |
8 |
4 |
7 |
7 |
5 |
6,2 |
14. |
Danubia |
5 |
6 |
4-3 |
6 |
8 |
4 |
5,4 |
15. |
Aladin |
4 |
9 |
6-5 |
6 |
7 |
5 |
6,1 |
16. |
Szonáta |
9 |
8 |
7 |
9 |
7 |
5 |
7,5 |
17. |
Szimfónia |
8 |
8 |
6 |
8 |
7 |
7 |
7,3 |
18. |
Strauss |
9 |
9 |
7-6 |
9 |
8 |
6 |
7,9 |
19. |
Casino |
9 |
9 |
8-7 |
9 |
8 |
7 |
8,1 |
20. |
Meteor |
1 |
2 |
2-1 |
3 |
3 |
3 |
2,2 |
21. |
Madrigál |
1 |
5 |
3 |
3 |
6 |
3 |
3,5 |
22. |
Indián/Mohican |
1 |
4 |
1 |
2 |
2 |
1 |
1,8 |
23. |
Navajo |
1 |
7 |
4 |
4 |
6 |
5 |
4,5 |
24. |
Honk |
1 |
7 |
5 |
5 |
6 |
4 |
4,7 |
25. |
Rasmus |
7 |
8 |
7-6 |
8 |
7 |
5 |
6,9 |
26. |
Diplomat |
6 |
8 |
7-6 |
6 |
6 |
6 |
6,4 |
= Bonitált érték: a nagyobb szám a kedvezőbb (1-9-ig)
A táblázatban 6 termőhely télállósági bonitálási eredményét foglaltuk össze. Az eredményekből kitûnik, hogy az egyes termőhelyeken a tél különböző mértékben károsította az állományt. Tordason és Debrecenben különösen nagy különbségeket lehetett tapasztalni az egyes fajták között tálállóságban, míg a többi termőhelyen ezek a markáns különbségek nem mutatkoztak, vagy azokat csak egy-egy fajtánál tapasztaltuk. 1-2-es értékszámot, ami az erős kipusztulást jellemzi. Azonban mindenki számára világos, hogy kedvező télállóságú fajták és hibridek közül választhat a hazai termelő.
A télállósági eredmények - mivel 2003-ig kipusztulási % eredményeket közöltünk - nem álltak rendelkezésre.
Intézetünk javaslata alapján az Országos Fajtaminősítő Tanács elfogadta, hogy az elkövetkezendő időszakban a télállóság beépül az állami elismerés rendszerébe, mint kizáró tényező.
A termelő fajtamegválasztását segítheti a télállósági eredmények, azonban ezeket az eredményeket megfelelő módon kell étékelni. A fajtaértéket több értkmérő tulajdonság együttesen határozza meg, csak egy tényezőt hangsúlyozni indokolatlan.
A másik rendkívül fontos dolog, hogy a repce télállóságát nagymértékben befolyásolja az alkalmazott termesztési technológia.
Az optimális időben elvetett megfelelő fejlettségi állapotban télbemenő állomány, mely még növekedés szabályzó kezelést is kap, lényegesen kedvezőbben átvészelheti a hideg telet.
Összefoglalva tehát a repce termesztés bizntonságosabbá, jővedelmezőbbé tételéhez fontos a jó télállóságú fajta vagy hibrid kiválasztása, de megfelelő termesztés technológia mellett lehet csak eredményes a termesztés.
A cikk szerzője: Szekrényes Gábor
