Magyarország kedvező adottságai és a vidéki munkaerő hatékony foglalkoztatása egyaránt indokolná, hogy a termelésszerkezeten belül a munkaintenzív ágazatokat fejlesszük gyorsabban. Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piacszabályozási rendszerébe történő veszteségek nélküli beilleszkedés alapkövetelménye a termelői szervezetek (TÉSZ) létrehozása, a csatlakozásig és azután történő helyzetbehozása.

            A zöldség-gyümölcs piacszabályozás az Európai Unióban jelentősen eltér más mezőgazdasági ágazatokétól. Ennek fő oka a termékek speciális volta (sokféle, szezonális, romlandó) és a termelés struktúrája. Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piacának szabályozásában a friss zöldségek, gyümölcsök, illetve a feldolgozóipari alapanyagok a kevéssé szabályozott termékek közé tartoznak. A zöldség-gyümölcs ágazatot érintő rendeletek nem állítanak fel mennyiségi korlátokat, a szabályozást a szigorú minőségi követelmények felállításával oldja meg. Így a szabadpiaci versenynek nincs mesterségesen beépített korlátja.

            Az EU először 1972-ben szabályozta részletesen a zöldség - gyümölcspiac mûködését a 1035/72 (EGK) számú rendeletével.  Az azóta eltelt időben a rendeletet számos alkalommal módosították, valamint a rendelet egyes részei  megújításra szorultak, ezért – hosszú vita után – az EU  1996 októberében új alaprendeleteket  (2200/96 és 2201/96) alkotott a zöldség - gyümölcs piacszabályozásáról. Ezek 1997  január elsejétől léptek hatályba. Éppen ezért a KAP (Közös Agárpolitika) reformja, vagyis az Agenda 2000 nem terjed ki a zöldség - gyümölcs ágazatra, ellentétben más szántóföldi növényekkel és állattartó ágazatokkal.

            Az EK 2200-2201/96 rendeletek hatálya alá a következő termékek tartoznak:

minden élelmezési célra termesztett zöldség és gyümölcs beleértve a termesztett gombát, a csemegeszőlőt, és a déligyümölcsöket. Kivételt jelentenek ez alól a következők: burgonya, csemegekukorica, a kapszaicin, illóolaj vagy gyanta gyártásra felhasznált fûszerpaprika, továbbá a banán, az olajbogyó valamint a kókusz. Az új piacszabályozás arra irányul, hogy a forgalmat a jobb minőségû áru segítségével növeljék. A közös kötelező szabványok alkalmazásával történő osztályba sorolás olyan referencia keretrendszert biztosít, amely a tisztességes kereskedelmet és a piaci átláthatóságot ösztönzi, kizárja a piacról a nem kielégítő minőségû termékeket és e szabványnak való megfelelőséggel a termelés jövedelmezőségét javítja.

            A rendeletekben új elem a termelői szervezetek (TÉSZ) kizárólagos piacszabályozási szerepének a bevezetése. A szigorú minőségbiztosítás mellett a piacszabályozás kiemelten fontos eszköze a termelői szervezetek hatóság általi ellenőrzött mûködése.

            A TÉSZ-ek mûködésén keresztül megvalósul a kisüzemi ill. családi gazdaságokban egyénileg előállított termékek mennyiségi koncentrációja és az egységesen magas áruminőség előállítása, valamint a közös értékesítés.

            A TÉSZ-ek a termelők – természetes vagy jogi személyek – által, elsősorban termékeik – zöldség - gyümölcs  - közös értékesítésére létrehozott szervezetek. Társasági formájuk nincs megkötve, de a tapasztalat azt mutatja, hogy mûködésük legjobban értékesítő szövetkezetként szervezhető meg. Így biztosítható a demokratikus mûködés és a tagok érdekeltsége.

Jelenleg az EU-ban a zöldség - gyümölcstermelés közel felét a TÉSZ-eken keresztül értékesítik.

            A magyar agrárkormányzat felismerve a TÉSZ-ek piacszabályozó szerepét 1999. márciusában megalkotta a 25/1999.sz rendeletét a TÉSZ-ek megalakulásával és állami elismerésével kapcsolatosan. Ez a rendelet gyakorlatilag megfelel az EU 2200/96-os rendeletének. Tekintettel arra, hogy a rendelet megjelenésével párhuzamosan elmaradt a termelői szervezetek megalakulásának pénzügyi támogatása, a TÉSZ-ek kívánatos tömeges megalakulása elmaradt. A 2002-2003-as agrártámogatási rendeletek már jelentős támogatást tartalmaztak a termelői szervezetek megalakulásával és mûködésével kapcsolatban. Ennek eredménye képen 2002-ben már 24, 2003-ban 44, 2004 április 20-ig  25  szervezet kapott az FVM-től előzetes elismerést. Jelenleg egy szervezet kapott végleges elismerést és 6-8 pályázat elbírálás alatt van.

            Az FVM nem kívánja ez a folyamatot fékezni. Ugyanakkor nem használ ennek a kedvező lehetőségnek, hogy néhány kezdeményezés elsődlegesen a támogatás elnyerése és nem az EU elvárásoknak való megfelelés és a piacon maradás érdekében indult el. Ezek a szervezetek a beígért áruforgalomnak megfelelő támogatást felvették, de a töredékét sem tudták teljesíteni. A jogtalanul felvett támogatások visszafizetése nehézségekbe ütközik és végső esetben az előzetes elismerés visszavonását  eredményezheti.

            A TÉSZ alapítást kezdeményezők nehezen értik meg, hogy az EU egységes piacán csak a nagy szervezetek lehetnek versenyképesek. Nem célszerû egy-egy kis térségben, esetleg faluban több, néhány százmilliós forgalmat bonyolító szervezetet létrehozni. A kínálat koncentrácíója megköveteli, hogy az éves áruforgalom elérje és meghaladja az egy milliárd forintot.

            A 25/1999 sz. FVM rendelet alapján megalakult és elismerésben részesült TÉSZ-ek alkalmasak az EU által kizárólag ezeken a szervezeteken keresztül folyósított zöldség - gyümölcs támogatás fogadására. Az Unió a TÉSZ tagjai által a szervezeten keresztül bonyolított zöldség –gyümölcs áruforgalom értékének 4,1%-át  folyósítja, amit nemzeti támogatásból 2,05%-kal lehet kiegészíteni.

            A TÉSZ-ek pályázatos úton részesülhetnek az EU évi 1,5 milliárd eurós beruházási keretéből, ami a zöldség - gyümölcs ágazat rendelkezésére áll.

            Erre a támogatásra az új szervezeteknek rendkívül nagy szükségük lesz, mivel a megalakuláskor csak nagyon szerény mértékû infrastruktúra áll rendelkezésükre. Az elismerési tervükben 3-5 év alatt megcélzott végleges elismeréshez saját infrastruktúrával kell rendelkezniük. Tőkeszegénységük következtében saját pénzeszközük nem elegendő a beruházások megvalósításához.

            A termelői értékesítő szervezetekben megvalósuló jelentős árukoncentráció teszi lehetővé a megfelelő alkupozíció kialakulását az áruházláncok előretörésével nagy tempóban megvalósuló kereslet koncentrációval szemben.

            Az áruházláncok nagymennyiségû, egységesen kiszerelt, jó minőségû árut várnak el lehetőség szerint az év minden napján. Ennek az elvárásnak a túlnyomórészt családi gazdaságokban folyó termelés nem tud megfelelni. A magán termelők értékesítési szövetkezetekbe való tömörülése megteremti a nagymennyiségû, egységes árualapok előállításának lehetőségét. Ez az egyetlen lehetősége a magángazdaságok talpon maradásának.

            A zöldség – gyümölcspiacon tapasztalható éles versenybe az egyenlő feltételeket a szigorú minőségellenőrzéssel kívánja az Unió megteremteni. A szabványoknak való megfelelés a piacra lépés elsődleges feltétele.

1994-ben Magyarországon bevezetésre került a Magyar Élelmiszerkönyv. Ez a szabvány-gyüjtemény fokozatosan átvette az EU zöldség – gyümölcs szabványainak többségét. Első időben az EU-ba irányuló export szállítmányoknál követelték meg az Élelmiszerkönyv előírásainak való megfelelésről szóló tanúsítványt. Majd 2000-től kezdődően az import szállítmányok ellenőrzése is megkezdődőt. 2002-ben az EU a csatlakozásra váró országok közül elsőnek a magyar zöldség – gyümölcs ellenőrzést akkreditálta.

2002-ben elindult a belföldi termelésből piacra kerülő áruk minőségellenőrzése is.

            Az Élelmiszerkönyv szerint a piacra csak extra, első és másodosztályú árú kerülhet. Ez rendkívül komoly feladat elé állítja a termelőket, mivel a nem megfelelő technológiai színvonal következtében legtöbb termelőnél az osztályos árú aránya nem haladja meg az 50-60 %-ot. Amennyiben a megtermelt termék 40-50 %-a minőségi kifogások miatt nem kerülhet értékesítésre, a termelés gazdaságossága nem biztosítható.

            Ez az anomália csak a technológiai színvonal jelentős emelésével oldható fel, ami csak támogatás útján valósítható meg. Erre a célra EU-s pénzek rendelkezésre fognak állni, amit nemzeti forrásból ki kell egészíteni.

            A minőségellenőrzésnek fontos feladata, hogy biztosítsa az áruházláncok zöldség – gyümölcs pultjain azt a magas minőséget, amit a láncok a beszállítóktól megkövetelnek.

            A csatlakozás után rövidtávon egyre nagyobb szerepet kap, és a piacrajutás feltétele lesz a termékek nyomonkövethetősége a termőföldtől a fogyasztóig.

            Az ágazat szereplői a TÉSZ-eken keresztül nyújtható támogatás mellett nem számíthatnak a jelenleg érvényben lévő ültetvény telepítési és az EU csatlakozás feltételeinek javítását (az un. minőségi támogatás) szolgáló támogatásra. Ültetvény telepítésre csak felújítás vagy korszerûsítés esetén adható támogatás.

            A kormányzat az EU által felkínált egyszerûsített mezőgazdasági támogatás mellett döntött. Ez lehetőséget kínál arra, hogy a normál területalapú támogatásban részesíthető GOF( gabona, olajos növények, fehérje növények) növények mellett a kertészeti kultúrák is részesüljenek ebből a keretből. Természetesen ebből az következik, hogy a GOF növények kevesebb támogatásban részesülnek. Ezen az áron a kertészeti kultúrák 17 000 Ft/ha/év összeget kaphatnak. Ez az összeg a legtőbb kertészeti kultúráknál lényeges segítséget nem jelent, de a mezőgazdasági növényeket termelőket kellemetlenül érinti.

2004. május 1. után a zöldség – gyümölcs ágazat szereplőinek a következő hatásokra kell számítaniuk:

-         A hazai termelők az egységes belső piac részévé válnak, amely fokozott versenyt, de egyben növekvő értékesítési lehetőségeket, a termékekkel  szembeni követelmények szigorodását jelentik.

-         A közösségi támogatások, a piaci egyensúlyt  biztosító szabályozás várhatóan a mainál kedvezőbb közgazdasági feltételeket teremt, magasabb jövedelmet a kertészeti termékek előállítóinak.

-         A termelőknek arra is számítaniuk kell, hogy a közösségi szabályzók betartása jelentős, elsősorban adminisztratív kötelezettségekkel jár.

-         A zöldség – gyümölcs fogyasztása az Európai Unió országaiban magasabb , mint nálunk, s az életszínvonal jövőbeni emelkedésével a fogyasztás magyarországi és kelet- és közép-európai növekedése is várható. Nyyugat-Európában a gyümölcsfogyasztás  hosszabb távon a jelenlegi szinten marad, a zöldség esetében lassú emelkedés várható. A fogyasztás növekedése még hosszú időn át folytatódhat, mivel e termékek az egészséges táplálkozásban fontos szerepet játszanak, és az étrendben betöltött szerepük jelentősen bővíthető. Új fajták és fajok megjelenése, illetve szélesebb körû elterjedése szintén várható.

-         A legnagyobb zöldség – gyümölcs termelő országok is rendszerint csak össztermésük 10-20%-át exportálják, és ez Magyarország esetében is így van. Ez azt jelenti, hogy a magyar termelők számára a legnagyobb piacot EU csatlakozásunk után is a hazai fogyasztók fogják jelenteni. ( Ezen a piacon egyre nagyobb szerepük lesz a nagy tételeket igénylő szupermarketeknek.)

-         Európai Uniós csatlakozásunk – a vámok kölcsönös megszüntetésével – egyszerre fog jobb exportlehetőségeket és a hazai fokozódó versenyt jelenteni. A külföldi piaci lehetőségek kihasználásához és a magyarországi piaci pozíciók megőrzéséhez egyaránt szükségük van a termelőknek a – fenti elvárások teljesítésére irányuló – fejlődésre.

-         Az élelmiszerbiztonság kiemelt jelentőséget kap, ezért a minőségbiztosítási rendszerek (HACCP, integrált termesztés, EUREPGAP) bevezetése elengedhetetlen.

A magyarországi zöldség – gyümölcstermelés az EU-hoz viszonyítva nem jelentős (annak csupán 2,5-3,9%-a) ami azt jelenti, hogy az uniós termesztésbe jelenleg nem sok beleszólásunk lehet, de az eltérő szezon miatt, vagy egy-egy különleges termék kedvező piaci megjelenésével ( például spárga, magnélküli görögdinnye, gomba, cseresznye, meggy, stb.) kihasználhatjuk a piaci lehetőségeket és ezzel részesedésünk növelhető. Jelentős piaci lehetőséget kínálnak a velünk egyszerre csatlakozó országok is.

Kecskemét, 2004.április 21.

A cikk szerzője: Dr. Bittsánszky János