- a napi megvilágítás hosszának növelése,
- a takarmány összetételének, vagy a fejadag megváltoztatása,
- az anyák áthelyezés egy másik ketrecbe,
- anya-alom elkülönítés,
- a szaporítási mód megváltoztatása.
A napi megvilágítás hosszának megváltoztatása
Az üregi nyúlnál szezonális reprodukciós ciklus tapasztalható, a legtöbb vemhesség egy májusi csúccsal, február és augusztus közé esik. Ez azt jelenti, hogy az ivarzást és a termékenységet a nappalok hosszának változása befolyásolja. Az istállókban alkalmazott egész évi folyamatosan 16 órás megvilágítás csökkenti a fotoperiódus változásával összefüggő évszaki ingadozást. Az egyenletes, egész évben kiegyensúlyozott szaporaság azonban még nem jelent ivarzás serkentést. Ilyen hatással csak akkor számolhatunk, ha a termékenyítés előtt hirtelen megemeljük a napi világos időszak hosszát.
Több kutató számolt be arról, hogy ha a termékenyítés előtt több nappal a napi 8 órás megvilágítást 16 órára növelték jelentősen javultak a szaporasági mutatók (1. ábra). A biztató eredmények ellenére ma még nincs a gyakorlat számára ajánlható, garantált eredményt biztosító módszer.
Kedvező eredményekről számolnak be akkor is, amikor a 16 óra világos, 8 óra sötét periódust 8 óra világos, 4 óra sötétre váltották. Természetes fedeztetésnél a rövidebb „nappalok és éjszakák” hatására a vemhesülési arány 68%-ról 83%-ra nőtt.
A takarmány összetételének, vagy a fejadag megváltoztatása
A nagyobb telepeken az anyák intenzívebb szaporítására törekszenek, ami azt jelenti, hogy évente akár 7-8 fialás is lehet. Ez rendkívül megterhelő, az anyák jó kondíciójának megőrzése nagy odafigyelést igényel. A szoptató anyanyulak gyakran egyidejûleg vemhesek is, ami jelentős energiaveszteséget okoz. Emiatt az anyanyulak üresen maradhatnak, csökkenhet az alomlétszám, a tejtermelés, illetve a szopósnyulak növekedése.
Az ivarzás serkentése céljából próbálták ki a termékenyítés előtti flushingolást, magas energiaszintû táp etetését. A kísérlet nem hozott kedvező eredményt, sőt a vemhesülési arány és az alomlétszám még csökkent is. Ennek magyarázata az, hogy mivel a nyulak „energiára esznek”, ezért ha a takarmány energiatartalmát növeljük, a tápfogyasztásuk csökken, sőt az energia növelése miatt a táp ízletessége is romlott. Az eredménytelenség ellenére érdemes a takarmányozás hatását tovább vizsgálni.
A flushingolás egyértelmû hatását akkor figyelték meg, amikor a korlátozott takarmányozás mellett felnevelt tenyésznövendék nyulaknak az első termékenyítés előtti 4. naptól ad libitum adtak tápot. Ez valóban energiában és más táplálóanyagokban is egy hirtelen lökést, ivarzás-serkentést jelent. A takarmánykorlátozás további előnye, hogy egy fogyókúra befejezéséhez hasonlóan, a korlátozás megszüntetése után az anyanyulak falánkabbak és a nagyobb fogyasztásuk miatt több energiát vesznek fel, energia egyensúlyuk kevésbé borul fel, jobb a kondíciójuk.
Az anyák áthelyezése egy másik ketrecbe
Ha az először termékenyített anyákat 48 órával a termékenyítés előtt másik ketrecbe helyezik, ugyanaz a hatás érhető el, mintha 25 NE PMSG-t adnának nekik. Nő az ivarzó nyulak száma, javul a vemhesülési arány, és nő az élve született nyulak száma. Ez a módszer azonban nem befolyásolja a többször fialt, szoptató anyák termelését. Kivitelezhetősége és jelentős többlet munkaigénye miatt azonban nem várható a gyakorlatban történő alkalmazása.
Anya -alom elkülönítés
Az elválasztás után az anyanyulak többsége ivarzik. A szoptatás elmaradása kedvezően hat a receptivitásra és a vemhesülésre. Ez a régi megfigyelés vezetett az anya-alom elkülönítés kipróbálására.
Az anya-alom elkülönítésének hatását több kísérletben vizsgálták. Az anyákat a termékenyítés előtt 24, 36, vagy 48 órára kizárták az elletőládából. A 24 óránál hosszabb elkülönítés esetén javult az ivarzás és a vemhesülési arány. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az anyák 36 órán keresztüli kizárása, vagyis egy szopás elmaradása már hátrányosan befolyásolta az ivadékok súlygyarapodását. Az anyjuktól elkülönített nyulak súlya választáskor akár 70 g-mal is kisebb lehet, amit a növendékek a hízlalás végéig sem képesek kompenzálni.
A módszer eredményességét számos tényező (a kondíció, az elkülönítés módja és időtartama, a szoptatási mód, a fialások sorszáma) befolyásolja. Legjobb eredményre akkor számíthatunk, ha az először fialt (szoptató) anyánál alkalmazzuk a módszert. Minél idősebb az anyanyúl, annál kisebb a hatása (2. ábra).
Mivel egy szopás elmaradása a nyulak súlygyarapodása, az állati jólét szempontjából kedvezőtlen, felvetődött a szoptatási mód megváltoztatásának kipróbálása.
Szoptatási mód megváltoztatása
Alapvetően két szoptatási módszer: a szabad és az egyszeri szoptatás terjedt el. Szabad szoptatás esetén az anyanyúl bármikor bemehet az elletőládába és a természetes viselkedésnek megfelelően a sötét beállta után szoptat. Egyszeri szoptatás esetén az anyát kizárják az elletőládából és csak reggel kb. 20-30 percre teszik a búvónyílást szabaddá.
A legújabb vizsgálatok szerint a szoptatási mód megváltoztatásának is van biostimuláció hatása. Ha a korábban szabadon szoptató anyanyulat a termékenyítés előtti napokban csak reggel engedjük be szoptatni, a viselkedése megváltozik, estétől a reggeli szoptatásig egyre idegesebbek lesznek és emiatt fokozott ivarzási tünetek figyelhetőek meg. Egyes vizsgálatok szerint a vemhesülési arány, mások megfigyelése alapján az alomlétszám emelkedik meg számottevően. Az anya-alom elkülönítéssel szemben a módszer előnye az, hogy egy szoptatás sem marad el (csak estéről reggelre tolódik), és így a szopósnyulak növekedésében nem következik be törés.
A bemutatott kísérleti eredmények szerint van a PMSG kezelésnek alternatívája. Legjobban az anya-alom elkülönítés hatását ismerjük. Itt már pontosan tudjuk, hogy napi egyszeri szoptatás esetén a 36 órás kizárás az ideális. Úgy tûnik, hogy a szoptatási módot az inszeminálás előtt 3 nappal kell megváltoztatni. A napi megvilágítást a termékenyítés előtt 7 nappal célszerû 8-ról 16 órára növelni és az inszeminálást követően fokozatosan vissza kell állni az eredeti megvilágításra. Szintén teljesen egyértelmû pozitív eredményre számíthatunk, ha az ad libitum mennyiség 75-85%-án felnevelt tenyésznövendék nyulakat az első termékenyítés előtti 4. naptól ad libitum takarmányozzuk. Más esetben viszont még nincs egyértelmûen ajánlott módszer. Az egyre sokasodó kísérleti eredmények azonban elég garanciát jelentenek arra, hogy a PMSG kezelés korlátozásának időpontjára még több alternatív biostimulációs eljárást tudunk ajánlani.
Princz Zoltán
Szendrő Zsolt
Kaposvári Egyetem
Címlapkép: Getty Images
