2024. május 3. péntek Tímea, Irma

Gyümölcs ültetvények tápanyagellátása (tartalékoló-kiegészítõ)

Agro Napló
A gyümölcsösök tápanyagellátása széleskörû összefüggésrendszert képez. A részletek reálisabb tárgyalásakor jó szempont, ha az egészen belül az aktuális kérdés helyét, szerepét, súlyát is ismerjük. Különösen érvényes ez, ha az un. tartalékoló, más néven feltöltõ- vagy alaptrágyázásról esik szó.

A gyümölcs ültetvények tápanyag-gazdálkodásának az a célja, hogy a tápanyag-ellátottságot befolyásoló tényezők minél szélesebb körét figyelembe véve biztosítsuk a gyümölcsösök kedvező tápanyag hátterét. A tápanyag háttér elemei felsorolva is nagyszámúak és első látásra vagy hallásra közülük több nem is tûnik táplálkozásra ható faktornak. Ilyenek többek között a termőhelyi adottságok, ezen belül is a gyümölcsös helyének a környezetéhez viszonyított fekvése. Nézhetnénk ennek vízellátottsági (elfolyó-, ráfolyó víz hatása) és ezen keresztül a tápanyag felvehetőséget befolyásoló hatását is, de a példa kedvéért a terület fekvése a hideg levegő szempontjából lehet gyenge lefolyású vagy lefolyástalan, un. mély fekvésû is. Ilyen helyen hiába végezzük el a talajviszonyok alapján a legoptimálisabb trágyázást, talajmûvelést. Az ültetvényünk nem tudja hasznosítani a felhasznált trágyaszereket, nem térülnek meg a költségek, nem tudjuk beállítani a megfelelő tápelem szinteket, mert az ilyen relatív mély fekvésben a kisebb-nagyobb gyakorisággal jelentkező kisugárzási fagyok részleges vagy teljes terméskiesést okoznak, amitől felborul a tápelem egyensúly. És ez csak a tápelem-ellátottsági vonatkozása, nem is beszélve ennek piacgazdasági, üzemszervezési vagy a kedvezőtlen gyümölcsminőségi következményeiről.



A tápanyag háttérhez hozzátartozik még többek között a talaj tápelem tartalma, a tápanyagok felvehetőségét befolyásoló talajtulajdonságok, a növény vízellátása (vízhiány esetén hiába van megfelelő tápelem szint, másrészt a túlöntözés vagy csapadékbőség kimoshatja a gyökérzónából a felvehető tápanyagot), egészséges gyökérrendszer, aktív talaj és ezek kialakulását biztosító kedvező talajszerkezet.



A talaj tápanyag-viszonyaiban a tápelemek mennyiségén és arányain kívül lényeges a gyökérzónához viszonyított elhelyezkedésük; elsősorban a mélység szerinti rétegződésük, de a horizontális megoszlásnak is megvannak a szempontjai.



A tartalékoló trágyázás egyik indoka, hogy a kedvező tápláltsághoz szükséges trágyát a talajtípus szerint differenciáltan a megfelelő mélységbe helyezzük. Tartalékoló trágyázás elsősorban a foszfor és kálium elemeknél kerül szóba, de a ritkábban alkalmazott magnézium talajtrágyázás is ide értendő. Sőt a kalcium ellátottság szempontjából is fontos meszezés, mésztrágyázás is ide sorolható annak ellenére, hogy a talajjavítás kapcsán szokták említeni. Tudni kell a meszezésről, hogy savanyú talajon a gyümölcsösök tápanyag-gazdálkodása és a többi tápelem hasznosulása szempontjából is döntő fontosságú. Komplex szerepe miatt a tápanyag háttérnél felsorolt talajbeli tényezők mindegyikére hatással van.



A nitrogén esetén tartalékoló trágyázást nem alkalmazunk és nem is beszélünk róla, mert a mineralizálódott nitrogént a talaj alig tudja visszatartani a kimosódással szemben. Ugyanakkor az istállótrágyázás, a humuszanyagok felhasználása a talajbiológiai hatásokon túlmenően a nitrogénből is jelent néhány éves tartalékot.



A megkötődés révén a homokos vályogon és az ennél kötöttebb talajokon a foszfor, a vályog és agyag talajokon a kálium a bemûvelés mélységében halmozódik fel. Ez azt is jelenti, hogy az ilyen talajú gyümölcsösben a felszínre szórt és sekélyen bemûvelt trágyából nagyon kevés jut a fák fő gyökérzónájának tekintett 20-60 cm-es rétegbe. A sorközi mélytrágyázáshoz használhatók az altalaj-sortrágyázók, de a lokális mûtrágya bejuttatás miatt egyenetlen az eloszlás, korlátozott az ilyen gépek sorközi mozgása és a legsûrûbb gyökérzetû korona alatti területre már nem jut trágyaszer.



A telepítés előtti mély talajelőkészítés során a talajvizsgálatokra alapozott és tartalékoló jelleggel végzett foszfor- és káliumtrágyázással a teljes gyökérzóna egyenletesebben és gazdaságosabban tölthető fel arra a tápanyag szintre, ami hosszú távon biztosítja a megfelelő ellátottságot.



A gyümölcsösök talajának kedvező

foszfortartalma





KA CaCO3

%
pH (H2O) AL-P2O5 mg/kg





0 1 >>7,6 100
  30 >>1 >>7,6 120
 
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Egy meg nem értett „ZSENI”

Egy meg nem értett „ZSENI”

Az elmúlt években a Yara Hungária fő sikertörténete a YaraVita lombtrágyacsalád. Ezen termékek használata, pozitív hatása, elismertsége folyamatosan n...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!