Előzmények:
A kísérletet a Törökszentmiklósi Mg. Rt-ben, és Kisújszálláson magán gazdálkodó területén állítottuk be. Az Rt. és a magán gazdálkodó is évek óta folytat hibrid kukorica vetőmag előállítást. A gazdaság az utóbbi 2 évben intenzíven termeszt csemege kukoricát is. A kísérleti terület lineár öntöző berendezéssel van ellátva. A kísérleti táblánkon 4. éve monokultúrás termesztésben van a kukorica .
A monokultúrás termesztés és a talajfertőtlenítő szerek hatástalansága igen kedvezően hatott a kukoricabogár felszaporodására. Nem véletlen, hogy a megyében is itt csapdázták először a kártevőt 2000-ben.
A téma ismertetése:
A kukoricabogár magyarországi megjelenése a kukoricatermesztési gyakorlat teljes újraértékelésére kényszerítheti a szakembereket. A kártevő különösen veszélyes a hibridvetőmag termesztésben, mivel itt nemcsak a lárva de már az imágó is komoly károkat okoz a címer és a bibe lerágásával. Az már előre látható, hogy a nagyon olcsó, hatékony és egyszerû védekezés, a vetésváltás, jelenlegi körülmények között nem ad megoldást. Az eddig alkalmazott vegyszeres kezelések hatékonysága (akár az imágó, akár a lárva ellen) és a környezetre gyakorolt hatása nem felel meg a mai kor követelményeinek.
A Biomark Kft által Magyarországon elterjeszteni kívánt új eljárás, az Invite technológia viszont sikerrel kecsegtet. Ezért is próbáltuk ki az idén ezt a védekezési módszert. Ha a gyakorlati tapasztalatok is igazolják az Invite technológia előnyeit, akkor a szakembereknek egy teljesen új, szokatlan, de eredményes növényvédelmi eljárással kell a jövőben megismerkedni.
Milyen előnyökkel járhat az Invite technológia:
· Az Invite nem rovarölőszer, hanem tulajdonképpen csalétek.
· Nem szükséges az egész növényt permetlével tökéletesen fedni.
· Csökkenthető a kipermetezett lémennyiség ezért jelentősen növekszik a légi jármû teljesítménye, így csökken a kiszórás költsége.
· Tizedére csökkenthető a hektáronkénti rovarölőszer mennyisége
· Megváltozik a szer kártevőre gyakorolt hatásmechanizmusa
· A készítmény méhekre veszélytelen, ezért a permetezés nap közben is végezhető.
Kezelés leírása:
A kísérletet két helyen, Csorbán és Kisújszálláson állítottuk be, helikopterrel és merev szárnyú repülőgéppel.
Parcella méret: 10 ha
Ismétlések száma: 2
Fajta: PR34N43
Kezelés időpontja: 2003. 07. 08.
A standard kontroll: Sumi Alfa és Sumi Guard méhkímélő technológiával , hektáronként 90 liter vízzel..
Kukorica fenológiája a kezeléskor: apa sorok: teljes virágzás, anya sorok: címerezés után a bibék nagysága 2 cm
Kezelések helikopterrel:
Növényvédő- szer |
Dózis l/ha |
Vízmennyiség l/ha |
Invite EC + Diabro CS |
0,85+0,15 |
20 l/ha |
15 l/ha | ||
10 l/ha | ||
Sumi Alfa 5EC |
0,4 |
90 l/ha |
Kezelések repülőgéppel:
Növényvédő- szer |
Dózis l/ha |
Vízmennyiség l/ha |
Invite EC + Diabro CS |
0,85+0,15 |
20 l/ha |
Sumi Guard |
0,25 |
90 l/ha |
Eredmények értékelése:
A kezdeti fertőzés minden parcellában igen magas volt. Átlagosan 100 növényből 87-en növényenként 2-3db imágó volt. A nőstények potroha tojásoktól duzzadt. Tehát a kezelést sikerült optimális időben elvégezni.
A kezelés előtt végzett kártevő-felvételezéskor erős muharbolha fertőzést is tapasztaltunk. (51% 2 db/növény).
A kezelést követően a kukoricabogár imágó viselkedése megváltozott, bár a felvételezéskori időjárás indokolttá tette volna az élénk mozgást, mégis a bogarak még a növény ütögetésére sem repültek fel, hanem falánkan táplálkoztak a levélen jól látható permetcseppekből. Az első értékelést a kezeléskövető 2. napon végeztük. A permetcseppek a permetezést követő első napon lehullott zápor ellenére jól láthatók voltak. Gyakorlatilag mind a hat eljárással a kártevő létszám szinte a nullára csökkent, a muharbolha teljesen eltûnt.
A kezelést követő hetedik napon a kártevő létszám emelkedést mutat, de még mindig a gazdaságilag elfogadható szint alatt van. A kezelések között jelentős különbség nincs.
13. napon már észlelhető a kukoricabogarak nagyobb mértékû betelepedése
A 13. napon történt felvételezés alapján a legjobbnak a helikopteres 10/ha-os kezelés és a merevszárnyú repülőgépes 20 l/ha os bizonyult. A standard kontrolként beállított Sumi Alfa 0,4 l/ha-os és a Sumi Guard 0,25l/ha-os dózisa adta a leggyengébb eredményt.
Sajnos az erősödő kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke fertőzés miatt a gazdaság a kísérleti táblákat is lekezelte, Thionex 1.2 l/ha-os dózisával, így a további vizsgálatokat nem tudtuk elvégezni.
Tapasztalatok:
A permetezési munka során a körültekintés ellenére adódtak problémák.
Az egyik méhész a tábla melletti erdősávba települt tudtunk nélkül. A kísérleti tábla mellett közvetlenül virágzó napraforgó volt. A méheket a pilóta vette észre, de akkor már kiszórta a vegyszert. A méhész megelégedettségére a méhekben semmi kár nem keletkezett.
Következtetések:
A kukoricabogár nagymértékû fertőzésével a következő években is számolni kell, mert a mélyszántás és a tartós, hideg tél ellenére a tojások jól teleltek, ezért cél az, hogy a tojásrakó imágók egyedszámát minimálisra, a veszélyességi küszöbérték alá csökkentsük. Ez az új technológia ismételt kezelésekkel alkalmas a fenti cél elérésére.
Nem szükséges a permetlé tökéletes fedése. Ez különösen a hibrid és csemegekukorica termesztése során jelentős, mert a hagyományos kezelések hatástalansága nem csak a szer biokémiai aktivitásától függ, hanem attól is, hogy a jelenlegi technikával nem tudjuk biztosítani a kukorica növény tökéletes fedését permetlével.
Javaslatok:
Az eredmények alapján elegendő lenne a 10 l/ha lémennyiség kiszórása is. Az alacsony vízmennyiség jelentősen megnöveli a helikopter teljesítményét és csökkenti a kiszórás és a kiszolgálás költségeit. A merev szárnyú repülő esetében a 20l/ha-os dózis is nagyon jó eredményt adott. Sajnos a tábla mérete miatt az alacsonyabb dózisokat repülőgéppel nem tudtuk kipróbálni.
A fent elvégzett vizsgálatok, és a személyes tapasztalatok alapján az Invite technológiának komoly szerepet kell a jövőben betölteni a hibrid és csemegekukorica növényvédelmi technológiájában. Így remélhető, hogy ez az igen veszélyes, a magyar faunában nem őshonos kártevő ellen hatékonyan tudjuk felvenni a küzdelmet.
A cikk szerzője: Mészáros Endre