Míg korábban jelentős mennyiségű gabonát helyeztek el közraktárakban, az elmúlt években ez visszaszorult. Azonban a várhatóan csökkenő gabonaárak növelhetik a közraktározás iránti igényt.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) becslései szerint a májusi viharkárok ellenére is a tavalyinál jobb évre számíthatnak a gabonatermesztők. A szokatlanul meleg kora tavaszi időjárás miatt az aratás korábban indulhat meg a szokásosnál, és bár a terméskilátások kedvezőek, a piaci árak az utóbbi hetekben kedvezőtlenül alakultak. Jelenleg tonnánként 40–50 ezer Ft között mozog a takarmány- és az étkezési búza ára is.
Az új termés megjelenése a piacon, valamint az Ukrajnából az unióba vámmentesen érkező import is csökkentheti a már jelenleg is egyre mérséklődő árszinteket. A piaci árváltozásokból adódó bizonytalanságok elkerülésére jó technika lehet, ha határidős szerződést kötnek a gazdák.

A határidős piacokat sokan spekulatívnak tartják, pedig ha fedezeti céllal használjuk, akkor a gazdálkodó a határidős piacon tudja biztosítani a búza eladási árát, ezáltal tervezhetőbbé válik a gazdálkodás, valamint nem futja az árak csökkenéséből eredő kockázatot. Határidős ügylet létrejöhet közvetlenül az eladó és a vevő között is, azonban az idén eddig még csak a teljes gabona termőterület kevesebb, mint 20%-ára szerződtek le a kereskedőkkel. Pedig akik március első felében megkötötték a kontraktusokat, azoknak a visszajelzések alapján a jelenlegi árnál
10–15%-kal többet sikerült kialkudniuk – derült ki a GOSZ elnökének nyilatkozatából.

A kedvezőbb ár elérésére módot adhat a termény tárolása. Erre jelenthet egyfajta megoldást a közraktározási tevékenység, amely lehetőséget nyújt a termelés és felhasználás közötti időintervallum áthidalására, valamint a bankon keresztüli kölcsön nyújtásával hozzájárul a termelők, kereskedők rövidlejáratú forgóeszközigényének kielégítéséhez. Míg korábban jelentős mennyiségű gabonát helyeztek el közraktárakban, az elmúlt években ez visszaszorult.

A 2013-ban kibocsátott közraktári jegyek értéke az MKEH (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal) Közraktározás Felügyeletének adatai szerint az előző évhez viszonyítva csaknem 40%-os csökkenést mutat. Ennek egy oka abban keresendő, hogy közraktárak ügyfelei közül fokozatosan elmaradtak a földalapú támogatásban részesülő termelők, és az elmúlt évben pedig a növekedési hitel formájában forráshoz jutó vállalkozások – derül ki az MKEH elemzéséből. A gyakorlatban a legelterjedtebb raktározási forma az ún. művi raktározás, amelynél az áru a letevő saját telephelyén marad, a raktárhelyiséget a közraktár a közraktározás idejére bérbe és birtokba veszi. Ezáltal kiküszöbölhető a szállítási költség, valamint az áru rakodásával járó
minőségkárosodás veszélye is. Egyes közraktárak a logisztikai megoldásokon túl partnerei egyedi elképzeléseit is megvalósítja, akár készletfinanszírozási problémáiban is segítséget nyújt.

Az agrárágazatot preferáló bankok többsége foglalkozik közraktári hitelezéssel. A konstrukció lényege az, hogy az a gazdálkodó, aki gabonáját, vagy egyéb terményét közraktárba helyezte el és szeretné megvárni a kedvezőbb értékesítési lehetőséget, vagy azt későbbi felhasználásra szánja, a közraktárjegy fedezete mellett szabad felhasználású hitelhez juthat, segítve ezzel likviditását. A finanszírozási arány kedvező, banktól és ügyfélminősítéstől függően 70–90%. További előny, hogy általában nincs szükség egyéb tárgyi fedezetre.

Az OTP Bank tevékenységében kiemelt hangsúlyt fektet az agrár-
ágazatban működő vállalkozások finanszírozására. Termékeinek kialakításakor arra törekszik, hogy megtalálja a legjobb pénzügyi megoldást partnerei célkitűzéseinek megvalósításához.

Az OTP Bank továbbra is aktívan részt vesz az MNB növekedési hitelprogramjában és számos konstrukció mellett a közraktári hitel is elérhető a kedvezményes 2,5%-os kamat mellett.