Név: SZANYI István

Életkor: 45

Családi állapot, gyermekek száma: nős, 1 lány gyermek

Hobbi: természetjárás, motorozás

Beosztás: Monsanto Kelet-Közép-Európa kereskedelmi vezető (PL, CZ, SK, HU, SRB, HR)

Szakmai életút: KSZE – vetőmag ágazat, Monsanto – területi képviselő, területi vezető, kereskedelmi igazgató, ügyvezető igazgató, majd Kelet-Közép-Európa kereskedelmi vezető

Szakmai meggyőződés: a mezőgazdaság a jövőben egyre inkább stratégiai terület lesz és egyre jelentősebb szerep hárul rá mind gazdasági, környezetvédelmi és szociális szempontból is. A magyar agrárium lehetőségei nagyon jók és megfelelő tudással, innovációval, összefogással a térség egyik vezetője lehet. Ebben hiszek, ezért dolgozok minden nap.

A finom söreiről (Aranyfácán, Topavar), sztrapacskájáról, valamint a borovicka-ról híres Szlovákia rövid idő alatt igen nagy fejlődést mutatott fel az ezredforduló tájékán bekövetkezett változásoknak köszönhetően, amit az iparban a betelepedő autógyárak hoztak magukkal. Csökkent a munkanélküliség, nőtt az ország jövedelme és átalakult a gazdaság szerkezete. Szlovákia éghajlata mérsékelt kontinentális, melyet a hegyvonulatok által körbezárt medencékben hűvősebb nyarak jellemeznek. Az átlaghőmérséklet és csapadékeloszlás változatos, a legmelegebb rész Dél-Szlovákiában található (9,9ºC és 549 mm éves átlag csapadék Hurbanovo-ban), míg a leghidegebb régió felső Orava Észak-Szlovákiában (ahol szintén folyik növénytermesztés), ahol az éves átlaghőmérséklet csak 5,3ºC és 781 mm az éves csapadék. Az ország legfontosabb mezőgazdasági területe a Szlovák-Alföld (Dunamenti-Alföld) ahol a jellemző szántóföldi növények a búza, kukorica, cukorrépa, repce és napraforgó, de sokoldalú a zöldség- és gyümölcstermesztése, nevezetes a szőlő- és borgazdasága (Tokay) is. A hűvösebb hegyvidéki medencékben burgonyát valamint szálas és lédús takarmánynövényeket termesztenek.
A takarmánytermő alföldeken és medencékben sertés-, szarvasmarha- és baromfitenyésztés jellemző a hegyvidéken pedig a juhtenyésztés.

A MEZŐGAZDASÁG STÁTUSA, SZEREPE A NEMZETGAZDASÁGBAN

A Szlovák mezőgazdaság hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékből (GVA) 3,9% (ez magasabb az EU-27 1,7%-hoz képest) és 3,1% a teljes foglalkoztatottságból (ez alacsonyabb az EU-27 5,2%-os átlagnál).
A magas színvonalú nagyüzemi termelés ellenére a Szlovák mezőgazdaság export/import mérlege negatív és élelmiszer behozatalra szorul, nem önellátó.

A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK

A mezőgazdaság teljes kibocsátása 2013-ban 2 millárd EUR értéket képviselt. Ehhez a növénytermesztés 59%-kal míg az állattenyésztés 41%-kal járult hozzá. A növénytermesztésen belül meghatározó a gabonanövények aránya (közel 30%) és az ipari növények, ezen belül is az olajos növények (12%). Jelentős még a zöldség- és kertészeti termelés (7%). Az állattenyésztés az EU-arányokhoz képest is gyengébb, de ezen belül meghatározó a tej- (13% a teljes értékből) és a szarvasmarha-, illetve sertéságazat (8–8%). Általánosságban elmondható, hogy az állattartásban az állatlétszám folyamatosan csökken.

AGRÁR EXPORT/IMPORT

A mezőgazdaság és élelmiszeripar export/import mérlegét tekintve elmondhatjuk, hogy az import értéke (4,061 milliárd EUR 2013-ban) meghaladja az export értékét (3,655 milliárd EUR). Az import 6,7%, míg az export 5,8%-ot képvisel a teljes Szlovák import illetve export értékből. Az exportra és importra is elmondható, hogy dominál a feldolgozott és félkész termékek aránya. A feldolgozott termékek esetében jelentős deficitet láthatunk mivel a behozott termékek értéke 1,180 milliárd EUR-val magasabb mint a kivitel. A teljes agrár export/import esetében dominál az EU-val való kereskedés, ami több mint 95%-ot tesz ki. A kereskedelmi forgalom döntő részét a Cseh Köztársaság adja.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

Szlovákia területének 41%-át erdő borítja. A mezőgazdasági területek nagysága az ország majdnem felét, 49,5%-ot tesz ki (2,4 millió ha).
A szántóterület nagysága kb. 1,5 millió hektár, amelyből a legnagyobb aránnyal és területtel a kalászosok és kukorica bír. A búza a legnagyobb felületen termesztett növény a maga 350 ezer hektáros területével. A kukorica területe az utóbbi 10 évben folyamatosan nőtt, 200 ezer hektár feletti szemes és 80 ezer körüli siló kukorica területtel.
Az ipari növények a következő a sorban, mintegy 200–230 ezer hektáros területtel. Ezen belül is a repce termesztése kiemelkedő 100–150 ezer hektár közötti területtel. A takarmánynövények 780 ezer hektáron kerülnek termesztésre.

FÖLDTULAJDON, FÖLDHASZNÁLAT

Szlovákiában az átlagos farmméret az egyik legnagyobb az EU-28 országok közül (77,5 ha). E termőterületek nagyon koncentráltak, mintegy 24 500 termelő gazdálkodik rajtuk. A nagyon gyors és erőteljes koncentrációt jól jellemzi, hogy 2005-ben ez még több mint 70 ezer gazdálkodó művelése alá tartozott. Ugyanezen időszak alatt a gazdaságok átlagos termelési értéke is 266%-kal növekedett.

A szlovák termőföld tulajdon és bérleti struktúra is egyedi Európában. A területek 75%-a magán- és cégtulajdonban van (beleértve a katolikus egyházat is). 5% állami tulajdonban van és ezenfelül 20%-ot az állam kezel, ami „nem ismert tulajdonosok” kezében van. Ezek olyan területek, amelyekről az állam bizonyossággal tudja, hogy magánkézben van, azonban a tényleges tulajdonos elérhetősége és fellelhetősége elveszett a második világháború és a szocializmus ideje alatt.

Még speciálisabb, hogy a területek 90%-át a tulajdonosok bérbe adják és ez a legmagasabb bérlet területi arány az EU-országokban (EU 46%, DE 63%, PL 22%). A szlovák mezőgazdaságot egyértelműen a nagyüzemi struktúra dominanciája és a kisméretű, magántulajdonú farmok szinte teljes hiánya jellemzi. A mezőgazdasági területek 80%-a olyan üzemek művelése alá tartozik, amelyek több mint 500 ha területen gazdálkodnak.

Szlovákiáról általánosságban elmondható, hogy jó minőségű földekkel rendelkezik, kiváló EU-piaci elérhetőséggel, ami meghatározza a földárakat is. A földárak folyamatosan emelkedtek az elmúlt 10 esztendőben és ma 8000–9000 EUR átlagosan egy hektár ára. Ez az EU-országok földáraihoz képest alacsonynak tűnhet, azonban figyelembe véve a gazdálkodási mutatókat ez reális és elfogadott az ország határain belül.

A földbérleti díjak 130 EUR/ha körül mozognak átlagban a nagyobb területek esetében. A jobb minőségű földterületekkel rendelkező nyugat- és dél-szlovákiai bérleti díjak 100–200 EUR között mozognak, míg a kisebb területek díja 80 EUR/ha. A kedvezőtlenebb adottságú területeken már 30 EUR/ha értéken is bérelhető föld. A 2013-as 190 EUR/ha-os földalapú támogatást figyelembe véve a bérleti díjak reálisak, viszont jóval elmaradnak egyes nyugat-európai országok bérleti díjaitól. A bérleti szerződések jellemzően 5–10 éves rögzített időszakra vagy határozatlan időre, 1 éves felmondási idővel köttetnek.

Szlovákiában jelen vannak mint befektetők a külföldiek (dánok, hollandok, csehek) és egyenként jelentős több 10 ezer hektáros saját és bérelt területeken gazdálkodnak. Kiváló példa erre a dán tulajdonban lévő FirstFarms, mely tőzsdén jegyzett cégként mind Szlovákiában, mind Romániában rendelkezik földterülettel. Mivel nyilvánosan jegyzett cég, sok érdekes információt kaphatunk, ha meglátogatjuk a honlapjukat (www.firstfarms.com) vagy szívesen fogadnak látogatókat előzetes bejelentkezés alapján.

TÁMOGATÁSI RENDSZER/VIDÉKFEJLESZTÉS

A Közös Agrárpolitika keretében biztosított mezőgazdasági támogatások a következőképpen alakultak 2012-ben Szlovákiában: teljes kifizetett összeg 604 millió EUR, amelyből 41,6% közvetlen termelői támogatás. 6,2% piaci intézkedések (intervenció, export támogatás) és 52,2% vidékfejlesztésre. Érdemes megjegyezni, hogy a vidékfejlesztésre fordított arány sokkal magasabb az EU-átlagnál, ami 24,8%. A vidékfejlesztésre szánt összegek jelentős hányada a mezőgazdasági holdingok modernizációjára és a hegyvidéki, gyenge adottságú területek fejlesztésére került felhasználásra. A közvetlen kifizetések 1/3-a 300 hektárnál nagyobb területtel rendelkező gazdákhoz kerül, akik száma az összes gazdálkodóból 3% körüli.

GÉPESÍTETTSÉG

Szlovákiában a mezőgazdaságilag művelt területek döntő többsége olyan farm, ahol a farmméret 100 hektár feletti. A gazdaságok jól ellátottak mind erő-, mind munkagépekkel és különösképpen odafigyeltek a talajkímélő és energiatakarékos technológiai fejlesztésre. A gazdák továbbra is optimisták és folyamatosan fejlesztik gépparkjukat. Jellemző, hogy például 2011-ben 241 millió EUR értékben importált mezőgazdasági gépeket Szlovákia, ami 41%-os növekedést jelentett az előző évhez képest.

BIODÍZEL/BIOETANOL/BIOGÁZ SZLOVÁKIÁBAN

Az úgynevezett RED 2009/28 Megújuló Energiaforrásokról szóló és az üzemanyagok minőségéről szóló FQD 2009/30 EU direktívák alapján az európai uniós tagállamok elkötelezettséget vállaltak, hogy a közlekedésben a megújuló energiaforrások aránya eléri a 10%-os üzemanyag-bekeverési szintet és a káros üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 6%-kal csökkenti. Mindezek teljesítéséhez szükséges a biodízel- és bioetanol-termelés és -fogyasztás szabályozása.

Az Európai Unió a világon a legnagyobb biodízel termelő és 3-ik a bioetanol gyártást tekintve. Az uniós biodízel gyártás 75%-ban a repcén alapul, míg a bioetanol gyártás alapanyaga 50%-ban cukorrépa, 25%-ban búza és 15%-ban kukorica. A szlovák biodízel gyártó kapacitás 2012-ben elérte a 156 ezer tonnát, míg a bioetanol gyártó kapacitás a 108 ezer tonnát. Az Enviral több mint 300 ezer tonna kukoricát használ fel évente bioetanol gyártáshoz, ami jelentős piacot jelent a kukoricatermesztő gazdaságok számára és a kukoricatermelés 1/3-ára biztosít piacot. Szlovákia sajnálatos módon egyik esetében sem volt képes kihasználni a kapacitásokat és a biogáz adta lehetőségekkel sem élt úgy, mint Csehország.

A JÖVŐ KIHÍVÁSAI ÉS LEHETŐSÉGEI

A következő 10–15 évben a Szlovák mezőgazdaság jelentős további fejlődésen mehet keresztül a bankok, befektetők és tulajdonosok folyamatos fejlesztései révén, melyet az EU-támogatások is segítenek. Különösen nagy lehetőségek rejlenek az ország déli részén az öntözés fejlesztésben. Különösen fontos feladat a fiatalok vonzása és támogatása, a vidékfejlesztés valamint a mezőgazdaság területén a földszerzés és -bérlet jogi és gyakorlati kereteinek tisztázása.

Szanyi István

A cikk szerzője: Szanyi István