A kukorica állományok tavaszi fejlődését a barkók szerencsére nem hátráltatták jelentősen. A vetésterület 71%-a mentes volt a kártételtől, 23%-on közepes, és 6%-on gradációs mértékű volt a kártételük. Közepes kártételüket Bács, Békés, Csongrád, Fejér, Komárom, Somogy, Szabolcs, Szolnok és Tolna megyékben tapasztalták. Az idei évben nagy kárt okoztak a gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly lárvái okozták. Mindkét kártevő lepkéjének megjelenését már a kukorica vetésekor észlelték a csapdákban. A gyapottok bagolylepke lárvái a termőterület 26%-án gyenge, 31%-án közepes és 24%-án gradációs mértékű kárt okoztak a fejlődő csöveken. A kukoricamoly lárvái ehhez képest kisebb mértékű kárt okoztak. Az állományok 25%-a gyakorlatilag mentes maradt, de 47%-on gyenge, 24%-on közepes és 4%-on gradációs mértékű volt a tőfertőzöttség szeptemberben. Tovább folytatódott az amerikai kukoricabogár terjedése. Az idei évre gyakorlatilag az egész országban elterjedt és a kártevő megtelepedését bizonyítja, hogy nőtt a lárvakárosított területek nagysága is. Az elkövetkezendő évben mindenképpen számítani kell az amerikai kukoricabogár további terjedésére. A gyapottok bagolylepke idei felszaporodása következtében jövőre fokozottabb figyelmet érdemel több kultúrában is. A kártevő hazánkban is áttelel, de minden évben délről is érkeznek populációi, ami a védekezések megszervezésénél fontos szempont lehet.

A cukorrépát - más kultúrákhoz hasonlóan - már a fejlődésének kezdetén sújtotta az aszályos időjárás. A gombás betegségek jelentősége kisebb volt az idén, a répalisztharmat csak a területek 34%-án okozott gyenge és 7%-án közepes fertőzést. Az állományok fennmaradó része (59%) gyakorlatilag mentes maradt a betegségtől. A cerkospórás levélfoltosság hasonló mértékben fertőzte az állományokat: a termőterület 59%-a mentes volt, 37%-on gyenge és 4%-on közepes megbetegedést tapasztaltunk. Barkó kártételtől a területek 48%-a ugyan mentes volt, de 46%-on gyenge és 6%-on közepes mértékű kárt okoztak. Figyelembe véve, hogy a szárazság is hátráltatta a növények fejlődését a cukorrépa állományok meghatározó részén védekezni kellett ellenük. A levéltetvek tömeges fellépésének nem kedvezett a száraz, meleg időjárás, ezért a területek 55%-a mentes volt a kártételtől, de 40%-on közepes és 5%-on közepes mértékű kárt okoztak. A cukorrépában károsító bagolylepke fajoknak kedvező volt az idei évjárat, mivel a területek 44%-án gyenge, 15%-án közepes és 1%-án gradációs mértékben károsítottak.

2002- ben a repce kelése után az őszi károsítók közül a repcebolha betelepedése szinte mindenütt megfigyelhető volt, de kártétele nem volt számottevő, a hűvös csapadékos időjárás következtében. A lárvakelés mértéke gyenge szinten alakult országszerte. A repcedarázs álhernyóinak kártétele veszélyeztette a növényállományokat, ezért november elejéig több helyen védekeztek a lárvák ellen. A megelőzés jellegû permetezések eredményesek voltak és a lárvakártétel gyenge szinten maradt. A téli időjárás hatására a repcék súlyosan károsodtak és a vetésterületek 50 - 80 % - a kiszántásra került, egy - két megye kivételével (Zala megye). Április elejéig a repceszár-ormányosok és a repcefénybogár betelepedése indult meg és Somogy, Szolnok, Veszprém és Zala megyében védekezéseket hajtottak végre. Erre szükség volt a virágzás idején is, az elhúzódó betelepedések miatt. A virágzás második felében a vetésterület megközelítőleg 50 % - án a repcefénybogarak közepes szintû felszaporodását figyelhettük meg. Gradáció alakult ki Somogy Fejér Pest és Heves megye egyes területein. A repce érése idején a levéltetvek gócos felszaporodása alakult ki, majd rövid időszak után áttelepedtek más keresztesvirágú növényekre. A becőkártevők elszaporodása és kártétele nem volt számottevő országos szinten, csak kis foltokban okozott gondot a repcebecő-ormányos és a repcebecő gubacsszúnyog.

A burgonya számára az idei év szélsőséges szárazsága nem kedvezett. Ilyen körülmények között a károsítók elsősorban a nedvdús terményeket keresték fel és károsították. A burgonyabogarak a burgonya kelése után április végén jelentek meg és május második felétől pedig, a vetésterület 18 % - án alakult ki közepes - erős károsítás. Folyamatos védekezés vált szükségessé. Június második felére csökkent ugyan a burgonyabogarak egyedszáma, de foltokban a károsítás mértéke elérte a gradációs szintet (Bács, Csongrád és Szabolcs megyében). A kórokozók közül a burgonyavész a száraz meleg időben, csak a vetésterület 17 % - án tudott kifejlődni. Bács, Somogy és Szabolcs megye területén a lombzáródás időszakában, foltokban, a közepes fertőzöttséget figyelhettük meg. Az elmúlt évek klímaváltozása figyelemre méltó változásokat eredményezett a kórokozók megjelenésében. Az alternáriás levélfoltosság, ill. a sugárgombás varasodás egyes termesztő térségekben nagy arányban fertőzött (Somogy, Zala, Veszprém megyében).

A napraforgó állományokban május végén levéltetü betelepedés indult meg. A felső levélszinteken nagy számú kolóniákat, főként Komárom és Somogy megyében figyelhettük meg. Bimbós állapotban már a vetéserület 52 % - án károsítottak a levéltetvek, de ebből komolyabb, nagy egyedszám Bács megyében alakult csak ki. A mezei poloskák betelepedése után a szívogatás hatására, citromérés időszakában erős mértékû kártétel volt jellemző, Bács Komárom, Somogy és Szabolcs megye területén. A gyapottok bagolylepke egyre nagyobb számban jelenik meg évről évre az országban, és komoly problémát okoz. 2003 júliusáig a napraforgó állományokban a tányérokon jelent meg a károsító, helyenként erős kártételt eredményezve. Az amerikai kukoricabogár Vas és Tolna megyében a napraforgó kultúrákban is károsított, a virágzat megrágásával. A napraforgó kórokozói közül a peronoszpóra primer fertőzése gyengén jelent meg az ország területén. A szárfoltosságok közül a makrofominás és fómás szárfoltosságok a vetésterület 1- 3% - án érték el a közepes szintet és 18 % - án gyenge fertőzöttség volt jellemző. A diaportés szárfoltosság ennél alacsonyabb mértékben fejlődött ki, a vetésterület csupán 2 % - a volt gyengén fertőzött. Az alternáriás foltosság megjelenése a legnagyobb arányú volt a foltosságok közül, a vetésterület 27 % - án gyenge fertőzöttség alakult ki. A fehérpenészes rothadás nem volt jelentős 2003 - ban a szártövön és a tányérokon. Közepes fertőzés a tányéron, Bács és Szolnok megyében alakult ki az érés idején. Hasonlóan alakult a szürkepenészes rothadás fertőzése. A vetésterület 25 % - a gyengén, 5 % -a közepesen fertőzött volt, amelynek kialakulását a gyapottok bagolylepkék kártétele is segítette.

Nagy Krisztina- Veszprém Megyei NTSz

Prohászka Péter- Komárom-Esztergom Megyei NTSz

A megyei NTSZ - ek előrejelzőinek adatai alapján