Feltételezhető, hogy a gyümölcsfajták tápelem igénye eltérő. A kérdés alapos tisztázásához különböző körülmények között végzett szisztematikus összehasonlító vizsgálatokra lenne szükség. Kérdés az is, hogy van-e különbség vagy miben nyilvánul meg és milyen mértékû. A gyakorlati szempontból különösen érdekes, hogy a fenntartó trágyázásnál hogyan lehet figyelembe venni.
Négy éven keresztül lehetőségünk volt egy termőkorú, rendszeresen termő, sövény koronaformájú, 4,5 x 3 m térállású alma fajta-összehasonlító kísérletben megvizsgálni 11 fajta levelének tápelem tartalmát. (Nam = Naményi Jonathán, M 41 = M 41 Jonathán, Ida = Idared, Rsp = Redspur, Gl = Gloster, Wsp = Wellspur, Tr = Topred, Jee = Jonnee, Mu = Mutsu, Jg = Jonagold, GLi = Golden Li). Az ültetvény egységes agrotechnikában részesült, vizuálisan kedvező tápelem ellátottságúnak bizonyult. Az adatok 4 éves átlaga alapján a levelek makroelem tartalma szignifikáns különbségeket jelzett (1. táblázat.).
| Almafajták levelének tápelem tartalma (sza. %) és termése (kg/fa) |
|||||||||||
| Nam | M 41 | Ida | Rsp | Gl | Wsp | Tr | Jee | Mu | Jg | GLi | |
| N | 2,48 | 2,45 | 2,15 | 2,44 | 2,50 | 2,50 | 2,41 | 2,56 | 2,32 | 2,25 | 2,32 |
| P | 0,131 | 0,135 | 0,131 | 0,153 | 0,150 | 0,157 | 0,145 | 0,141 | 0,141 | 0,131 | 0,141 |
| K | 1,05 | 1,16 | 0,86 | 1,22 | 0,98 | 1,12 | 1,21 | 1,09 | 1,26 | 1,29 | 1,25 |
| Ca | 1,36 | 1,30 | 1,11 | 1,16 | 1,36 | 1,26 | 1,15 | 1,36 | 1,34 | 1,47 | 1,36 |
| Mg | 0,37 | 0,36 | 0,31 | 0,32 | 0,48 | 0,42 | 0,37 | 0,36 | 0,39 | 0,38 | 0,37 |
| Termés | 30,1 | 33,7 | 37,1 | 25,7 | 43,5 | 35,1 | 21,7 | 36,6 | 33,8 | 34,9 | 31,7 |
A gyümölcstermesztésben nem ritka jelenség a különböző okok (genetika, fagykár, növényfiziológiai rendellenesség) miatt előálló alternancia, ami egyes fáknál vagy ültetvényszinten is jelentkezhet. Az ilyen gyümölcsösben a lombanalízis elsősorban a nitrogén és a kálium, kisebb mértékben a kalcium és magnézium tekintetében mutathat nagy különbségeket a termésszintnek megfelelően. A termés csökkenését vagy hiányát általában a levélben kálium mennyiségének növekedése és a nitrogénszint csökkenése kíséri.
Az általunk vizsgált fajtáknál is előfordultak jelentős különbségek a fánkénti terméshozamban. A fák fajtától függetlenül azonos trágyázásban részesültek. Így joggal feltételezhető, hogy a fajtánként jelentkező alacsonyabb vagy magasabb tápelemtartalom nemcsak fajtatulajdonság, hanem a terméshozam következménye is. Ezért az adatokat a terméssel összefüggésben is értékeltük. A korreláció vizsgálatok alapján legszorosabb kapcsolat a levelek kálium-kalcium aránya és a termés mennyisége között mutatható ki, amit az 1. ábrán érzékeltetünk.
1. Ábra almafák levelénk tápelem aránya és a termése közti összfüggés
A kapcsolat másodfokú függvénnyel jellemezhető. A kiegyensúlyozott tápláltsághoz az 1 alatti (0,8-1) K/Ca arány látszik kedvezőnek. Különös hangsúlyt ad a kérdésnek, hogy más kísérleti eredményeink szerint a gyümölcs eltarthatósága szempontjából is általában az ilyen tápelem arányú almafákról származik a nagyobb tárolási potenciálú termés. Az összefüggés elég szoros és ez azt is jelenti, hogy a fenntartó trágyázás tápelem igényének megállapításakor a lombanalitikai eredményeket a fák termőkapacitásának és a tényleges termésterhelésnek figyelembevételével kell megállapítani.
Dr. Szûcs Endre
Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Kht.
1223 Budapest, Park u. 2.
