Édesapád is gyümölcskertészettel foglalkozott, te pedig követted őt a pályán. Már gyerekként tudtad, ez a te utad?
Végtére is igen. Harmadik generációs gazdálkodó család vagyunk, már nagyapám is gyümölccsel foglalkozott, almát, dinnyét termelt és állatokat tartott Nyírpazonyban. Édesapám később Tiszadobon vett területeket, ahol azóta is gyümölcstermeléssel foglalkozik: ketten vezetjük a MIKEF Kft.-t. Középiskolás koromban sokat segítettem be neki nyáron. Emlékszem, húgommal, barátaimmal nyári munkaként segédkeztünk a szedésben, vagy éppen értékesítettük a gyümölcsöt. Ennek ellenére az érettségi után a Testnevelési Főiskolán kötöttem ki.
Miért éppen a sport?
Öt éves voltam, mikor elkezdtem versenyszerűen úszni. Nagyon jól ment, az életem részévé vált, országos bajnok, korosztályos válogatott lettem. Középiskola vége felé abbahagytam – akkor indult a vállalkozásunk, akkora csiszolódott össze a két generáció, akkoriban kezdtünk igazán jól, eredményesen együtt dolgozni édesapámmal. Ha az úszást versenyszerűen abbahagytam is, mégis a Testnevelési Főiskolát választottam, úszás és vízilabda edzői szakon végeztem. Később, 2004-ben, Nyíregyházán úszó és vízilabda egyesületet alapítottam, AQUA SE néven, aminek mai napig elnöke vagyok. Jelenleg 150–200 gyerek jár hozzánk úszni, köztük az enyémek is. A fiam – csakúgy, mint én – nagyon megszerette ezt a sportot, jövőre már vízilabdázni szeretne, a lányom az úszást kedveli. De nem csak a vízi sportokat szeretem nagyon, a társadalmi szerepvállalásokat is fontosnak tartom, ezek persze ma már „másodállásként” vannak jelen az életemben: első a gyümölcsös.
Két gyermeked van – lehet, hogy negyedik generációs családi vállalkozás lesz pár éven belül a MIKEF?
Nagyon örülnék neki, ha így lenne. Két gyermekünk van, Linda és Vince, ikrek, tíz évesek. A feleségemmel tősgyökeres Nyíregyháziként, idehaza neveljük őket. Tudatos döntés volt, hogy itt alapítsunk családot, mert úgy gondoljuk, a megyeszékhelyen több lehetőségük van gyermeknevelés szempontjából, ami az iskoláztatást, vagy éppen a sportot, kulturális lehetőségeket illeti, mint Tiszadobon. Sajnos én naponta ingázom a két település között a munka miatt, hétvégente, nyaranta azonban a gyerekek is többször jönnek. A nagyszülők, az édesapám és édesanyám ugyanis ott élnek, van egy hobbi tanyánk, sok jószággal: mangalicával, fehér sertéssel, libával, kacsával, pulykával, tyúkokkal, bárányokkal. Még az őrző kutyák is magyar fajták: két puli és két komondor őrzi a területet. Ez a rész csak a családé, mindent, ami ott terem, vagy jószág, ami ott nevelkedik, nem értékesítjük, mivel saját felhasználásra alakítottuk ki a tanyát. A gyerekek sok időt töltenek ott, szeretik is nagyon, és kezdetnek azt hiszem, ez elég. Ha megszeretik ezt a közeget, biztosan szívesen tevékenykednek majd benne felnőttként is.
Pontosan mekkora területen is?
A gyümölcsösünk egybefüggő 150 hektáron terül el. Ez pontosan akkora, amekkorával édesapám indította 1991-ben a vállalkozást. Területet nem növeltünk, csak a színvonal, a minőség javult, és persze esztétikusabb is lett a gazdaságunk az évek alatt. Mintagazdaság vagyunk, saját, jól kiépített infrastruktúrával. Van egy hűtőházunk is, ahol akár 400 tonnányi gyümölcsöt tudunk tárolni, ha kell. Ez általában átmeneti megoldás szokott lenni, biztonsági hátteret ad, hiszen segítségével kitolódik az értékesítési idő.
Milyen gyümölcsöket termesztetek?
23 hektáron feketeribizlit, 30 hektáron meggyet, 35 hektárnyi bioalmát nevelünk, szintén bio a diónk, ezt 11 hektáron termesztjük, 9 hektárnyi cseresznyénk van és 7 hektárnyi körténk. Van még 35 hektárnyi őszibarackunk, amit azonban idén sajnos ki kell vágnunk. A fákat ugyanis nagyon megviselték az elmúlt évek: a 2006-tól folyamatos korai fagyok, nem tudtak regenerálódni, a stressz teljesen tönkretette őket. A helyére almát és meggyet tervezünk ültetni. Évente 4–5000 tonnányi gyümölcs kerül ki a családi birtokról.
Mi történik ezzel a rengeteg gyümölccsel?
Ipari gyümölcstermesztést végzünk, így feldolgozóknak, légyártóknak értékesítünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy a minőség háttérbe szorulna, épp ellenkezőleg! Friss piaci értékesítést is végzünk, ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne kiváló minőségű gyümölcsöt adjunk tovább. Minőségi termelés folyik nálunk, a 150 focipálya méretű területen több száz kilométeres csepegtető öntözőrendszert építettünk ki. Nem csak géppel takarítunk be, természetesen kézi szedés is mindennapos nálunk. Tavaly először saját gyümölcslevet is „piacra dobtunk” – bár a közvetlen értékesítés nagyon ritka nálunk. A körtét ugyanis január-februárig tároltuk a hűtőházunkban, innen jött az ötlet, hogy ivólé készüljön belőle. Persze ez esetben is a minőség a legfontosabb: csak 100%-os, hozzáadott szereket nem tartalmazó terméket adtunk ki a kezünk alól. Volt 100%-os almalevünk, illetve alma-körtelé: előbbi 30%-ban, utóbbi 70%-ban „uralta” a levet. Nagy siker volt, idén cseresznye ivólével egészül ki a választékunk. A célunk az volt, hogy közelebb vigyük a lakossághoz ezeket a prémium termékeket.
Hányan dolgoznak a gyümölcsösben?
Szinte állandó nálunk a munka. Azért is osztottuk fel nagyjából hasonló méretűre a fajtaszerkezetet, hogy folyamatos lehessen a termelés, és munkát adhassunk az alkalmazottainknak. Általában tizenöt–húszan dolgoznak nálunk, szezonálisan ez a létszám negyven–ötven főre növekszik. A vállalkozást azonban csak édesapámmal ketten visszük, mi felelünk a Kft.-ért. A feleségem közgazdászként dolgozik egy német cégnél Nyíregyházán, folyékonyan beszél angolul, németül, oroszul, így ha bármilyen nyelvi segítségre van szükségünk, hozzá fordulhatunk.
Már kétszer részt vettetek – és idén sem lesz ez másképp – a Vidék Kaland Programban. Milyen tapasztalatokkal gazdagodtatok?
Mivel már harmadszor várunk értelmiségi városi fiatalt, könnyen kitalálható, hogy kölcsönösen élveztük az elmúlt két évben ezt az egy hetet, mikor plusz egy fővel bővült a családunk. Augusztusban jön hozzánk a következő hölgy a fővárosból. Abszolút jó tapasztalataink vannak, eddigi kalandoraink nagyon kíváncsiak, érdeklődőek voltak, jó volt velük dolgozni. Nagyon fontos, hogy megbízzunk abban, akit végül választunk, hiszen tulajdonképpen egy ismeretlent engedünk be az otthonunkba, mindennapi munkavégzésünkbe – az életünkbe. Mint az Agrya országos alelnökének, van beleszólásom abba, hogy ki jön hozzánk – nyilván nagyon fontos az első látásra, tulajdonképpen „vakon” kialakuló szimpátia. Eddig minden évben jól döntöttem, idén is biztosan így lesz.
Mivel foglalkoznak ilyenkor a kalandorok?
Igyekszem kialakítani, hogy az itt tartózkodásuk egy hete alatt belelássanak a gazdaság minden munkafolyamatába. Gyümölcsöt szednek – mivel most augusztusban jön a kalandorunk, valószínűleg nyári almát fog szüretelni –, kapálnak, traktort vezetnek, végigkövetik az értékesítési folyamatot, onnantól kezdve, hogy a gyümölcs lekerül a fáról és a kamion elviszi.
Mik a távolabbi terveitek?
Soha nem unatkozunk, hiszen a gazdaság mellett az úszó–vízilabda egyesülettel és az Agrya-val is kell foglalkoznom. Ráadásul a gyümölcsösünk mintagazdaság, tehát bemutató üzemként is működünk. De persze vannak konkrét tervek is. Ami például nagyon közeli – a napokban kezdjük a beruházást –, az a rendezvényházunk beindítása. Azért fogunk bele az építkezésbe, mert mint mintagazdaságnak, feladatunknak érzem, hogy az érdeklődő gazdáknak, cégeknek bemutathassuk, mi mit, hogyan csinálunk. A száz fő befogadására is alkalmas épületben lennének az elméleti bemutatók, az előadások, onnan pedig csak pár lépés maga a gyümölcsös, ahol a gyakorlatban is bepillantást nyerhetnek a munkánkba. A tervek szerint jövő tavaszra már meg is nyithatja kapuit a rendezvényház. De szeretnénk tovább bővíteni a kínálatunkat gyümölcsaszalással, lekvárfőzéssel. Saját pálinkát is főznénk, hiszen a kiváló alapanyag adott hozzá. A saját infrastruktúránk adott, és gyümölcsből sem szenvedünk hiányt, soha nem vásároltunk fel mástól, csak saját termesztésű gyümölccsel foglalkozunk. Mindig van mit tennünk, most a finomítás évei jönnek: valamivel mindig egy kicsit jobbá, szebbé, csinosabbá szeretnénk tenni a gazdaságot.
Szeretnénk a rendezvényházzal és a prémium minőségű termékeinkkel, mintagazdaságunkkal pozitív példát mutatni, hogy bizonyítsuk, lehet ma Magyarországon szépen, jól működő családi gazdaságot létrehozni és üzemelni több mint negyed évszázada. Kemény munka, megbízhatóság, alázat, a szülői példamutatás és folyamatos fejlesztés szükséges ehhez. A befektetett munka pedig meghozza a gyümölcsét.
Hardi Judit
A cikk szerzője: Hardi Judit
