A brojlertartás, húscsirke előállítás - jelentőségét tekintve - a hazai baromfitartás egyik meghatározó területe. Hogy ez kialakulhatott, abban a jó hazai termelési körülményeknek (takarmányellátottság, termelőállomány, klimatikus viszonyok stb.), a jó piaci lehetőségeknek és gazdasági környezetnek volt, illetve van jelentős szerepe.
A termelést ma már kizárólag jó termelőképességû, nagy húskihozatalú, jó húsformájú hibridekkel végzik. Magyarországi termelési viszonyokra jellemző, hogy az egységnyi súlygyarapodásra vetített takarmány felhasználás tekintetében e tartomány mindkét szélének értékei megtalálhatók. Az alkalmazott technológiától, takarmánytól stb. függően állítunk elő csirkét 1,7 kg/kg takarmányhasznosulással éppúgy, mint 2,4 kg/kg értékkel. Hogy a fajta nyújtotta biológiai termelő-potenciált kihasználhassuk, törekednünk kell az optimális termelési körülmények mind pontosabb megteremtésére. A tyúkfélék általános biológiai igényei, plusz a speciális hibrid fajták által megkövetelt további igények határozzák meg a tartás körülményeit és technológiai feltételeit.
- takarmányozás, (kellő hozzáférés, elegendő mennyiség és megfelelő minőség,..)
- itatás, (kellő hozzáférés, elegendő mennyiség, megfelelő minőség és hőmérséklet,..)
- megfelelő és elegendő mozgástér, férőhely,
- mozgási, kapirgálási igények kielégítése,
- a pihenéshez szükséges feltételek,
- megfelelő világítás,
- tiszta, fertőzésmentes alom,
- tiszta, higiénikus környezet, jó levegő.
A feltételek biztosítása szempontjából kiemeltek a mindenkor élelemhez és ivóvízhez jutás, valamint a frisslevegő igény szempontjai. Ezeket az állatjóléti, valamint a termelés szempontjából fontos követelményeket - illetve betartásuknak minimumait - az állatvédelmi szabályok és előírások határozzák meg. A hazai jogszabályaink, a 32/1999.(III.31.) FVM rendelet „a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól” és ennek, későbbi 20/2002.(III.14.) számú módosítása már teljesen EU konform előírásokat tartalmaznak. Az 1. táblázatban a brojler csirkék tartáskörülményeinek jellemző, állatok által igényelt legfontosabb klímaparamétereit mutatjuk be.
A brojler csirke optimális illetve maximális megengedett klímaparaméterei
(Baromfihús és tojáster. kézikönyve, szerk. Zoltán P.1997 )
1.táblázat
|
|
Határértékek |
Optimális |
||
|
|
Széndioxid térf. % |
Ammónia térf. % |
Hőmérséklet oC |
Relatív páratartalom % |
|
Baromfi (tojótyúk) |
0,3 |
0,02 |
32-34….21 (életkortól függő) |
70-75…..50-60 (életkortól függő) |
A termelés folyamata
A keltetésre szánt tojások a szülőpár istállókból illetve telepekről származnak, ahol szigorú előírások betartása mellett termelték őket. A keltetés többségében keltető üzemekben történik, ahonnan szállítással jut el az állomány a különböző telepek nevelő-, hízlalóistállóiba. A keltetett egészséges naposcsibék 35-45 gramm tömegûek. Amennyiben ivarilag elkülönített hízlalást végzünk, akkor a keltetés után sexáljuk az állományt. Nagyon fontos a fogadóistálló alapos előkészítése, amely magába foglalja a teljes körû takarítást és fertőtlenítést. Brojler csirke nevelésre, hízlalásra a zárt és almozott, istállóbeli tartás a jellemző. Az alkalmazott alomanyag többségében faforgács, de szecskázott növényi szármaradványok (pl. szalma) is használtak. A csirkéket 21 napos korig indítótáppal, 37 napos korig hizlalótáppal, majd a vágásig befejezőtáppal etetjük. Hazánkban az átlagos termelési ciklus 42 nap (39 - 47 /de akár 60/ nap közötti értékek fordulhatnak elő), a keléstől a vágásig (vágósúly eléréséig). A piaci, ill. végtermék igénytől függően a vágási végsúly 2 kg-tól 2,7…3,6 kg-ig terjedhet.
A tartás technológiája
Keltetés A brojler állományok keltetés tekintetében nem térnek el a tojóállomány keltetéstől. A szülőpároktól származó tojásokat megfelelő tárolás és kezelés - melyeknek célja a kelőképesség megőrzése és a fertőzések elkerülése - után a keltetőgépbe helyezzük. A keltetőgépeknek igen sokféle kialakítása és mérete terjedt el, a mérettől függetlenül azonban közös a keltető berendezésekben a keléshez szükséges optimális körülmények biztosítása. A keltetés időtartama áltagosan 20-21 nap s ez alatt az optimális hőmérséklet 37-38 oC (az utolsó két nap alacsonyabb: ~36,1-37,2 oC ). A páratartalom beállítása összetettebb feladat, a tojás minősége is befolyásolja. A keltetés alatt átlagosan az 50-60 % relatív páratartalom értékek, míg a kelés napjaiban - a fokozatosan elért - magasabb 75-80 %-os értékek kívánatosak. Az előzőekből adódóan a keltetés két fázisra oszlik előkeltetésre és bújtatásra (utókeltetésre). Ez a gyakorlatban többször két külön berendezést is jelenthet. A keltetés során több más fontos követelményt, a természetes keltetést követő lépést kell kielégítenünk:
- tojások forgatása, (az embrió fiziológiai igénye),
- elégséges légcsere, légmozgatás,
- tojások hûtése,
- fertőzés elleni védekezés.
A keltetés folyamatának lényegi eleme még a tojáslámpázás (7.,12. és 19. napon) mellyel a kelés hatékonyságát ellenőrizzük és a rossz tojásokat szûrjük ki.
Brojler tartás esetében túlnyomórészt nagy keltetőüzemek állítják elő a termelők számára a hízlalásra szánt madarakat. Így könnyebben biztosítható az egységes és egészséges állomány, valamint a termelő és a szolgáltató rendszer kapcsolata is ezt diktálja.(folyt. köv.)
Pazsiczki Imre
MGI
Címlapkép: Getty Images
