A változó klimatikus viszonyok, illetve gazdasági körülmények nagyon sok esetben kihívások elé állítják a gazdálkodókat- mondta köszöntőjében Szabó Gergely, a Syngenta Contivo™ program szaktanácsadó munkatársa. A 2014-ben elindított programunkkal eddig közel 60 gazdaság 30 000 hektárján sikerült megvalósítanunk a kitűzött célt, mégpedig a résztvevő partnergazdaságok jövedelmezőségének fenntartható módon történő maximalizálását. Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, szemléletváltásra van szükség a gazdák részéről, amely a technológiai váltás szükségét vonja maga után. Szakmai alappilléreink a fenntartható, okszerű talajművelés, intenzív ugyanakkor költséghatékony tápanyag-utánpótlás, illetve a megváltozott talajművelés és tápanyag utánpótlásnak megfelelő növényvédelmi technológiák rendszerek kialakítása. A megváltozott technológiákhoz pedig mindig a legjobb fajtát, illetve hibrid kiválasztását garantáljuk. A programunk egyik pillére a szakmai, agronómiai szaktanácsadás konkrét technológiával felvértezve, a második pillér pedig az üzemi működés hatékonyságát támogató elemek. Mindezek megvalósításához a stratégiai partnereink a Väderstad, az Agro.bio, a Yara Hungaria Kft., az Agrovir Kft., a Budapest Bank Zrt. és a Generali- Providencia Biztosító Zrt.
Közös erővel az egészséges talajért
A szántóföldi bemutatókon szinte állandó vendég Dr. Birkás Márta professzor asszony, a Szent István egyetem tanszékvezetője, tanára és a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Mind a programokra kijáró gazdák, mind a szervezők bíznak a szaktudásában, ő pedig örömmel csatlakozik az ilyen eseményekhez, mint például a Contivo™ Nyári országjáró körútja.
„Azért szeretek többek között ilyen eseményekre járni – mondta el az Agro Naplónak a professzor asszony – mert nekem nem a gépek népszerűsítéséről kell beszélnem, hanem taníthatom a gazdákat. Nekem ez a feladatom. A talajról, a talaj műveléséről és a talajminőség javításáról beszélhetek. Most, a Contivo™ nyári körútja eseményeinek idején még zajlik az aratás, és munkámból adódóan is sok helyen járok. A határszemlék során közösen tapasztaljuk meg a talajok életét előrevivő jó eredményeket, és fedjük fel a tél óta keletkezett hibákat. Ezekből a tapasztalatokból én is tanulok, és mindezt a tudást tovább adhatom az érdeklődőknek. Annyi bizonyos, ezen a nyáron is elsőrendű feladat a talaj védelme, és a védelmet legkisebb költséggel, a szalmával való takarással érjük el. Ahol nincs jó takarás, ott a talaj ki van téve hőnek és az esőknek egyaránt, emiatt a szerkezete károsodik. Ellenben a jó takarás (kb. 40–50%), megkímélte a giliszták életterét, és ott a talaj morzsássá vált. A szalma, mivel nincs elegendő istállótrágya, az egyik legfontosabb szerves anyag forrás. Ezen a nyáron – szinte 3 év óta – a talaj nedvessége újra megengedi a zöldtrágyázást.”
Van is mit tanulni a gazdáknak, főleg, az ilyen viszontagságos időjárási viszonyok mellett, mint amilyenek az idei nyarat is jellemezték. Éppen ezért Dr. Birkás Márta feladata – ahogyan azt ő is mondja – a talajállapot ismeretének és jobbításának a megtanítása.
Különösen fontos a tanulás ezekben a „normálisnak”, megszokottnak nehezen nevezhető, szeszélyes időjárással járó évszakokban. A rendkívül enyhe, viszonylag száraz telet váltakozó időjárású tavasz és nyár követte. Utóbbi alatt szokatlanul sok csapadékkal „áldott az ég”, ez pedig a megszokottnál sokkal nehezebbé tette a talajmunkát. „Nemrégiben láttam egy gazdát, aki túlzottan nedves talajt tárcsázott. A súlyos taposási kár mellett súlyos tárcsatalp tömörödés lett a tarlóművelés rossz időzítésének eredménye. Amikor megemlítettem, hogy nem jó, amit csinál, nagyon csodálkozott. Ebből és egyéb hasonló tapasztalataimból arra következtetek, sokat kell még tanulniuk a földek művelőinek – magyarázta Dr. Birkás Márta – Nagyon fontos azonban, hogy olyan tanácsokat adjunk azoknak, akik a talajt művelik, amely akkor, és ott érvényes. A hazai talajok felének eredeti minősége igen jó, de ezekre, és a szélsőséges talajokra más és más művelési rendszerek alkalmazandók. Az adott évi klíma pedig jelentős, módosító tényező, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni.”
Nagyon fontos ugyanis – emelte ki a Professzor asszony – hogy csak az a talaj tudja tűrni a nagy hőingadozást és a heves esőket, amelyiknek van tartása. Éppen ezért egyre szigorúbb elvárás a gazdáktól, hogy vigyázzanak a talajnak ellenállást, tartást adó szerves anyagra. „A növénytermesztési eljárások a talaj légzésének befolyásolása révén különböző mértékben járulnak hozzá a szerves anyag fogyáshoz. A mérleg akkor lesz pozitív, ha a talajba juttatott szerves anyag meghaladja a veszteséget. Hozzáteszem, a művelésnek is szerves anyag kímélőnek kellene lennie. Az aratáskor szecskázott és terített szalma előbb védőanyagként, mint »szalmakalap és esőkabát« hasznosul, nyár végén a talajba juttatva pedig szerves anyag utánpótlásként – húzta alá Dr. Birkás Márta – A szalmaszecskázás akkor is fontos, ha szántanak, mert akkor egyenletesebben keveredik a talajjal. Ezt azok tudják jól, akik gyakran vizsgálják talajaik állapotát, és csak az alapján döntenek a talajmunkák idejéről és módjáról.”
S hogy mit üzen Dr. Birkás Márta a gazdáknak? „Ismerjék meg minél jobban a földjeiket, szakismerettel kíméljék és gondozzák! A talaj nedvessége nagyon is befolyásolja, mikor és milyen eszközt használjanak adott feladathoz. Használják az ujjaikat a művelhetőség eldöntéséhez. Az ásó minden művelés után alkalmas bírálatra. Az ásópróba aratás után a tarlókon azt mutatja meg, mi maradt meg az előző nyári vagy őszi művelésből. Higgyék el, a gondosságnak meglesz az eredménye. És ne feledjék, a mostani időjárási helyzetben is a szaktudás lesz a legfontosabb.”
Dr. Birkás Márta jövőre ún. szótár könyvet tervez írni; a fotóval, ábrával, szöveggel ellátott szócikkek adott témáról széles spektrumban adnak majd magyarázatot, és javaslatokat.
Az AGRO.bio Hungary Kft. ez év januárjában kötött stratégiai együttműködést a Contivo™ programmal – mondta el az Agro Naplónak Daoda Zoltán szakmai igazgató. „A Syngentával 7–8 éve ismerjük egymást, különböző területeken dolgoztunk együtt. Míg ők nagy, nemzetközi multicég, mi magyar kisvállalkozás vagyunk. A közös bennünk, hogy mindketten prémium termékekkel és technológiával szeretnénk hozzájárulni a sikeres magyar mezőgazdasághoz. A szakmai elismerés mindkét fél részéről megtalálható, ezért amikor a Contivo™ programja körvonalazódni kezdett, és a Syngenta partnereket kezdett keresni az együttműködéshez, örömmel vettük, hogy szerepet kaptunk a programban.”
A Contivo™ program által vázolt törekvésekbe nagyszerűen beilleszthető az AGRO.bio által képviselt szakmaiság, ami a termésbiztonságot és minőséget biztosítja. „Azért nagyon szimpatikus számunkra a Contivo™ nyári országjáró körútja, mert ez alkalmakkor különböző cégek különböző profillal állnak be egy jó ügy mögé. Törekvésük az, hogy a szakma minden részét, minden újdonságát megismertessék a gazdákkal. Nem csak eszközök, talajvédő termékek és gépek mutatkoznak be ezeken a bemutatókon. Nagyon örülök neki, hogy nem csak gyártó cégek, de tudományos kutató intézetek, egyetemek, például a Szent István Egyetem és annak oktatói – a program állandó résztvevője Birkás Mária professzor – illetve a Magyar Tudományos Akadémia is részt vesznek ezeken az eseményeken.”
A sokszínű együttműködésnek köszönhetően a gazdák megtanulják, hogy az adott pillanatban, évszakban mi a megfelelő talajművelési művelet. Mint azt Daoda Zoltán is elmondta, ezeken a roadshowkon a legtöbbször olyan területeket látogatnak meg, ahol a gazdák hozzáértése (és hozzáállása) a közepestől a kiválóig terjed – ahol nagy baj, „tudatlanság” tehát nincs. „A probléma az, hogy kevés az ilyen terület az országban – magyarázza a szakmai igazgató – a termelők hozzáértése, képzettsége sajnos csekély. Az a tapasztalat, hogy a szakmai képesítésből hiány van. Sok az olyan gazda, aki családi gazdaságokban nőttek fel – az ő szaktudásukat egyáltalán nem szabad lebecsülni, főleg, ha nyitottak az újdonságra, ha szívesen engedik be munkájukba az újszerűséget. A gond ott van, ahol a »szemellenző« és a kényszer miatt nem haladnak a korral és a technológiával. Az ilyen gazdák szemét legtöbbször csak a nagyfokú kár nyitja fel. Kiss János tanár úr, Tolna megyei képviselőnk szerint a gazdák leginkább a gépek irányába nyitottak. Tökéletesen egyetértek vele, éppen ezért fontos, hogy a gépbemutatókon mi is jelen legyünk, hogy bemutathassuk az újdonságokat.”
A roadshow a partneri kapcsolatokat is fejleszti a különböző profilú cégek között. Az AGRO.bio például nem csak a Syngentával, de a Vaderstaddal is szoros kapcsolatot ápol: a hasonló ügyfélkörnek köszönhetően segíteni és támogatni tudják egymást. Éppen ezért és a hasonló kapcsolatok, összefonódások miatt fontos a Contivo™ program: összeadó erőként működik, ahol a cégek különböző „erői” érvényesülhetnek – segítve ezzel a gazdák munkáját és termelékenységét.
A változó körülményekhez való alkalmazkodás sikerének alapvető eleme a komplex termesztéstechnológia, a műtrágyázást is ebben az összefüggésben kell látnunk- hangsúlyozta a Contivo™ program tápanyag-gazdálkodási szakértőjeként a Yara képviseletében Benedek Szilveszter. Első látásra a tápanyag-gazdálkodásban nincs is akkora innováció, mint akár a növényvédő szer, akár a vetőmag szegmensben, hiszen évtizedek óta ugyanazokkal a tápelemekkel, illetve tápelem összetétellel dolgozunk, szemben a számos új hatóanyaggal és fajtával. Azonban, ha részletesebben megvizsgáljuk e részterületét a növénytermesztésnek, azt látjuk, hogy az egyes tápelemek aránya és a növényi fenológiákban történő kijuttatása számottevő változáson ment keresztül az utóbbi időszakban.
Évtizedekkel ezelőtt még a talajfeltöltő műtrágyázás volt a cél, , ma az üzemi technológia során egy vegetáción belül többszöri alkalommal végzünk tápanyag kijuttatást mind a nitrogénre, a foszfor-kálium megfelelő arányára is fókuszálva, illetve a mikroelem utánpótlásra is nagy hangsúlyt fektetve. A Contivo™ program komplexitásánál fogva rávilágít arra a fajsúlyos kérdésre is, hogy az egyes tápelemeket, műtrágyákat mely agrotechnológiai elemekkel juttathatjuk ki a legeredményesebben.
A Väderstad nem enged a hagyományokból – de miért is tenné? Hiszen az országjáró körút minden évben fontos program a felelősen gazdálkodók számára. „Igyekszünk mindig az éppen aktuális idényhez igazítani a programot –tudtuk meg Kalmár Tibortól, a Vaderstad Kft. ügyvezetőjétől – De nem csak a prezentációkat, a bemutatott gépeket is az éppen akkor időszerű munkálatokhoz igazítjuk. Éppen ezért tavasszal a szántásos alapműveléshez kapcsolódó munkagépekre, és a szemenkénti vetőgépekre helyezzük a hangsúlyt, míg nyári körutunkon a tarlógondozás eszközeit és a gabonavetőgépeket mutatjuk be.” Nehéz olyan időpontot találni, amelyik teljes mértékben megfelel a gazdáknak, hiszen az agráriumban soha nem áll le a munka. Tapasztalataink szerint leginkább a nyári betakarítási munkák után érnek rá az emberek. „Arra kérjük a bemutatóknak helyszínt adó gazdaságokat, hagyják a tarlót egy darabon műveletlenül, így a tarlóhántással kezdhetjük a gépek bemutatását, így talán azt is szemléltetni tudjuk, hogy milyen minőségbeli különbség van az optimális és a megkésett talajművelés között – fejtegette Kalmár Tibor – Fontosnak tartjuk, hogy a helyes talajművelés gyakorlatáról is szó essék a körútjaink során. Ilyenkor elsősorban nem a gépek műszaki leírását ismertetjük a vendégeinkkel, sokkal fontosabb témákat boncolgatunk, mint például a klímakárok elleni védelem lépései, vagy a fenntartható gazdálkodás alapelvei a talajművelés terén.”
Éppen ezért tartják nagyon fontosnak a Väderstad munkatársai, hogy a lehető legjobb szakembereket hívják meg országjáró körútjaikra. Már állandó vendégnek számít Dr. Birkás Márta egyetemi tanár. „Sajnos azt tapasztaljuk, hogy sok problémát okoz a mindennapi gyakorlatban a nem megfelelő időzítés és eszközválasztás. Idén csatlakoztunk a Contivo™ programhoz, ahol a talajművelési technológiát a Väderstad képviseli. – magyarázta Kalmár Tibor – Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a termelők számára elérhetővé és megismerhetővé váljon ez a technológiafejlesztésre irányuló, új program. Hiszen a termesztéstechnológián belül minden mindennel összefügg, kezdve a talajműveléssel a tápanyag-gazdálkodáson át növényvédelemig. Bármit megváltoztatunk, az kihatással van a másik technológiai elemre, ezért fontos az integrált megközelítés.”
A Väderstad 16 éves piaci jelenléte során a szakemberek tapasztalata szerint a legnagyobb problémát az információhiány okozza. „Még ma is tapasztaljuk, hogy a forgatás nélküli technológiával szemben nagy a bizalmatlanság a gazdák részéről. Pedig a szántás szerepének mérséklése ma már nem csak lehetőség, amivel élni lehet, hanem egy kényszer is, amivel számolni kell. Elgondolkodtató, hogy a kultivátoros technológia alkalmazása során első évben fellépő erőteljesebb gyomosodást sokan problémának, és nem pedig lehetőségnek értékelik. Vagy, hogy a felszíntakarásra használt szármaradványban csak a gombabetegségek forrását látják, és nem pedig a felszínvédelem lehetőségét. Ahogy szántani is lehet rosszul, úgy a kultivátoros alapművelésnek is vannak alapelvei és megfontolandói. Ezek gépek és ez a technológia többlettudást igényel – meg kell tanulni megfelelően használni, alkalmazni azokat. Ez időt igényel, később azonban többszörösen megtérül a befektetett idő, munka és pénz.” – világított rá Kalmár Tibor.
És hogy milyen tapasztalatokkal zárult az idei országjárás? „A gépeink iránti kereslet töretlen. Hiszem, hogy mindez annak is köszönhető, hogy az országjáró körutakhoz hasonló programokat szervezünk, ahol bemutathatjuk a gépeinket, ahol beszélünk a technológiáról. Lassú és hosszú munka ez, de megéri. Tradíció ez már nálunk.”
Hardi Judit
A cikk szerzője: Hardi Judit
