Az őszi kalászos gabona vetőmagok fémzárolása javában zajlik, a vetőmag-szaporítók pedig már a 2015. évi vetőmag-szaporítási szerződéseket készítik elő. A napokban eldőlnek tehát a 2016. évi termés vetőmag-szükségletének alapjai. Mik befolyásolják a gazdák döntéseit, milyen külső körülmények alapján választanak a kalászos fajták közül és mik a legújabb piaci tendenciák? – kérdeztük Bene Zoltánt, a vasvári Karintia Kft. cégvezetőjét.
Cégünk a Karintia Kft. mind vetőmag-előállítóként és forgalmazóként, mind pedig terménykereskedőként egyre meghatározóbb mértékben képviselteti magát a magyarországi agrárpiacon. Véleményem szerint kellő rálátással bírunk mindkét szegmensre, ami jelentősen befolyásol minket a jövő tervezésében is.
Az idei évben jó néhány kalászos fajtabemutatót tartottunk az ország számos pontján. A szántóföldi bemutatókkal együtt igyekeztünk az aktuális terménypiaci kilátásokról és a várható áralakulásokról is tájékoztatást adni a vendégeinknek. Ezeken a szakmai rendezvényeken is szembesültem a ténnyel, mi szerint az, hogy kiváló, modern genetikájú és a betegségekkel szemben ellenálló fajták sorát tudjuk felsorakoztatni, már nem bizonyul elegendőnek a fajtaválasztáshoz. A megfelelő döntéshez kulcsfontosságú a naprakész tájékoztatás. Ennek érdekében, augusztus hónapban is több rendezvényen vettünk részt, honlapunk pedig a gyorsabb szakmai információszerzés érdekében napi szinten, a legaktuálisabb piaci információkkal frissül.
A terménypiac, illetve a várható tendenciák jelentős mértékben befolyásolják a vetési szokásokat. Alaposabban körül kell tehát járnunk a termények útját, hogy korrekt következtetést vonhassunk le, biztosabban tervezhessük a jövőt (lásd az Aratási helyzetkép 2014. táblázatát). A Karintia Kft. a modern genetikájú vetőmagok szaporítása, előállítása és forgalmazása mellett Európa számos országába exportálja a Magyarországon megtermett termést. A gabona közel fele kerül csupán hazai felhasználásra, a fennmaradó mennyiségnek meg kell találnia a helyét külföldön. 2013. évben az exportra szállított gabonatermés mennyisége meghaladta a 2,6 millió tonnát (lásd a Magyarországi búzaexport 2010–2013. táblázatát). A legnagyobb felvevő piacunk továbbra is Olaszország. Ennek az országnak az igényei kell, hogy a figyelmünk középpontjában legyen, hiszen ez az a piac, ahová messze a legnagyobb mennyiséget, közel 300 000 tonnát szállítunk ki Magyarországról. A válság sajnos érezhető az olasz malmok vásárló erejében is.
A bankok Olaszországban egyre óvatosabban hiteleznek, ami a malmok likviditását kevés kivétellel erősen befolyásolja. A malmok készleteiket még az emelkedő étkezési búza árak mellett is próbálják alacsonyabban tartani, számláikat pedig szigorú hitelbiztosítási kontroll ellenére nem egy esetben 90, illetve 120 napra tudják csak kiegyenlíteni. Mindebből a negatívumból természetesen a felénk értékesítő gazdák nem érezhetnek és nem is éreznek semmit. Az olaszországi vevőknél – nem számolva a tengeren érkező árukkal – elsősorban a francia, német és az osztrák búzával kell konkurálnunk (lásd a 2014. évi várható búzatermés Európában táblázatát). Az olaszországi feldolgozók tapasztalataink szerint részben az alacsony minőségű és áru, 11,5% fehérjetartalmú, 220 sec esésszámmal rendelkező búzát keresik, amihez gyakran olcsóbban jutnak hozzá a francia és a német piacokról. Tovább nehezíti az exportpozíciónkat, hogy 2014-ben Németországban és Franciaországban is a csapadékos időjárásnak köszönhetően növekedett a takarmánybúzák aránya. Az előbbi esetben 2013-ban a takarmány/étkezési búza aránya 12/88-ról a 2014-ben 36/64-re módosult. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a két ország idén együttesen 60 millió tonnát meghaladó búzaterméssel büszkélkedhet. Termésátlagokban természetes, hogy nem vehetjük fel a versenyt a környezeti adottságok miatt az említett két országgal.
Az előző években azt tapasztaltuk, hogy a bőtermő búzafajták aránya egyre növekszik Magyarországon. Várható-e változás ezen a téren, vagy folytatódik ez a tendencia a prémium minőséget adó fajták kárára?
A „sógoroknál” és nálunk a 6-7 millió tonna búzatermés minősége kell, hogy a kulcskérdés legyen. A betakarítást követően tisztán körvonalazódni látszik, hogy a takarmánybúza ára és az étkezési búza ára között idén akár 15 000 Ft/t árkülönbözet is kialakulhat.
Mondom ezt úgy, hogy az idei óriási takarmány kukoricatermés, takarmánybúza árára gyakorolt hatásának mértéke is még kérdéses. A magas minőségű étkezési búzát továbbá lényegesen könnyebb értékesíteni az idei évben. A takarmánybúzák között is elindult a válogatás. A takarmánykeverők nem szűkölködnek a felajánlásokban, így inkább a magasabb minőségű, 11%-ot megközelítő fehérjetartalmú takarmánybúzákat keresik, hiszen az idei évben aligha számíthatnak magasabb minőségű étkezési búza teljesítésekre. Nem mindegy, hogy az esetenként szerény 6-7%-os fehérjetartalmat, milyen áron lehet pótolni a takarmányban.
Az idei év a szokatlanul enyhe és csapadékos időjárásával ismét rávilágított arra, hogy a fajtaválasztásnak az őszi kalászosok esetében is egyre fontosabb szerep jut. Aratási Koordinációs Bizottság augusztusi ülésén a terméseredmények közlésekor is elhangzott, hogy bár az előzetes termésbecslést meghaladó mennyiség termett, de a minőség tekintetében gondok vannak: 65% takarmány és csupán 35% a malmi minőségű búza. Ez a csapadék mellett annak is betudható, hogy a vetésterület közel negyedén a nagyobb hozamot adó, de csupán takarmány minőséget tudó búzafajtákat vetettek.
Az idei év is jó példa arra, hogy az egy lábon állás, vagyis kizárólag, illetve döntő többségben a minőséget mellőző, bőtermő fajtát vetni kockázatos. Igaz ez a fordított helyzetre is, tehát nem feltétlenül kell kizárólag a prémium kategóriájú gabonákkal foglalkozni. Találjuk meg az egészséges egyensúlyt, ezzel „porlasszuk” a kockázatot.
A kiemelkedő érdeklődés mellett megtartott kalászos fajtabemutatóink is arra sarkalltak bennünket, hogy időben kezdjük meg a fajtáink értékesítését. A cikk írásakor már gazdát cserélt az őszi kalászos vetőmagkészleteink háromnegyede. Érdekes volt látni, hogy változik a gazdák vásárlási szokása a betakarítás előrehaladtával, az egyre több információk birtokában. Az értékesítés első 2 hetében, a 2013-as szezonnak megfelelően, döntő többségben a 10 tonna körüli terméspotenciállal rendelkező, bőtermő fajtáink iránt mutatkozott megnövekedett kereslet. A betakarítás előrehaladtával nyilvánvalóvá vált, hogy a 2014. évi termést tekintve a minőség kerül idén kisebbségbe. A malmok az alacsonyabb új termésű gabonaárakkal számolva pedig üres raktárakkal várták a betakarítás kezdetét. Ahogy nyílt az árolló a takarmány és az étkezési búza ára között, úgy tolódott egyre jobban el a vetőmagvásárlók érdeklődése a minőséget adó fajtáink irányába. Jelenleg, az aratás befejeztével pedig elmondhatjuk, hogy cégünknél kiegyenlítetté váltak az „erőviszonyok”.
Az árpa esetében még jobban nyomon követhető a piac befolyásoló hatása. 2013-ban több kereskedő cég, a betakarítást megelőző hónapokban a betakarítási nyomás hatására remélt árcsökkenés reményében ellentétben az étkezési búzával pozíciókat nyitott. A betakarítás során ennek következtében a takarmányárpa, a búzánál is magasabb áron tudott gazdát cserélni. Ennek egyenes következménye volt, hogy 2013 őszén, idejekorán elfogytak az árpa vetőmagok. 2014-ben nagyon hasonló forgatókönyvvel találkoztunk. Az árpa vetőmagkészleteink a nagyon magas szaporítói termésátlagok ellenére is sajnos már augusztus hónapban elfogytak.
Véleményem szerint Magyarország ötmillió tonna körüli búzatermésének jövője hosszú távon a minőségben rejlik. Az idei évben a fajtaválasztás több kell, hogy legyen egy rutinszerű döntésnél. Az általános szempontok mellett próbáljunk egy „egészséges egyensúlyt” találni a bőtermő és a magas minőséget adó fajták aránya között, továbbá semmiképpen se hagyjuk figyelmen kívül a betegség ellenálló képességet sem. A sárgarozsda elleni küzdelem legkézenfekvőbb és legolcsóbb megoldása továbbra is a megelőzésben, tehát a fajtaválasztásban rejlik.
Számos, kiváló fajta áll a gazdák rendelkezésére az idei évben is. Kívánok minden gazdának körültekintő fajtaválasztást és sikeres gazdálkodást.
