Általában kicsi vagy közepes termetűek, alakjuk a sokféle életmódnak megfelelően igen változatos. Igen gyorsan futnak, nagyokat ugranak és jól úsznak. Többségük mindig a földfelszínen tartózkodik, mások a talajban laknak, de táplálékukat a felszínről szerzik be. Valamennyi növényevő, kisebb részük emellett még állati eredetű táplálékot is fogyaszt. Párosan vagy családosan élnek, egyesek pedig nagy telepeket alkotnak. Jelentőségüknek megfelelően az egérfélék (Muridae) csoportjába tartozó patkányokkal és egerekkel foglalkozunk, amelyek közvetlenül az ember környezetében tartózkodnak és életmódjuk is ehhez alkalmazkodott.
Amiért most foglalkozunk velük az azért történik, mert számos, igen nagy gazdasági kárt okozó fertőző állatbetegség terjesztésében játszanak szerepet, gyakran bizonyos kórokozók rezervoárjai, a szőrükre, talpukra tapadt kórokozókat továbbviszik, de a fertőzés legkiterjedtebb módja a takarmányok, etetők, állattartó helyek ürülékükkel, vizeletükkel, egyéb váladékaikkal való szennyezése.
A házi egér (Mus musculus), illetve a mezei egér és a házi egér kereszteződéséből származó güzüegér (Mus musculus spicilegus) az ember közvetlen környezetében tartózkodik. A házi egér 8–10 cm hosszú, sárgásszürkés-fekete, farka testhosszával megegyező.
Az egerek rendkívül szaporák, meleg helyen egész éven át szaporodnak. Egy-egy egérpárnak optimális körülmények között évente 1000 ivadéka is lehet. Évente 5-6 alkalommal kölykeznek, szexuális érésük gyors, az egerek két hónap alatt már ivarérettek.
A nőstény egér kb. 2 hónapos korában ellik először, életében átlag 6 alkalommal. Az utódok száma almonként 6–13, átlagosan 6. Az egér a fészkét papírral, ronggyal, vattával, vagy növényi részekkel béleli ki. Elszaporodásuk mértéke a zavartalan fészkelés lehetőségétől és a táplálék mennyiségétől függ. Élettartamuk 2–4 év, de az egerek többsége előbb elhullik.
Az egerek a házon belül leginkább a fal mellett készített lyukakban tanyáznak. A szabadban egyszerű fészket készítenek, amit kazlakban, szénaboglyában is kialakíthatnak. Zárt terekben zsákok, ruhák között, vagy kárpitozott bútorokban telepedhetnek meg. A házi egér fészkét az épületen belül a falak mentén lyukakban, vagy régóta felhalmozott és nem bolygatott anyagokban alakítja ki. Keveset vándorol. Ha kedvező életfeltételeket talál, akár egész életét egy 1,5–2 méter sugarú körben leélheti és ezt a területet (akciórádiuszt) mindaddig nem hagyja el, amíg életfeltételei meg nem változnak.
Az egerek étkezési szokása alkalomszerű. Elsősorban a gabonát, illetve az olajos magvakat kedvelik, de rovarokkal is táplálkoznak. Raktárakban az ott fellelhető élelmiszert fogyasztják.
A házi egér mindenevő, bármely tápláléknak alkalmas növényi és állati eredetű anyagot elfogyaszt. Napi táplálékszükséglete 5–10 gramm. Folyadékigénye csekély.
A házi egér mozgáskörlete rendkívül kicsi, 1–3 méter sugarú kör, aminek az az oka, hogy élettevékenységükhöz alig van folyadékra szükségük. Állandóan sötét helyen élnek. Az egér szeme az éjszakai látáshoz alkalmazkodott, csak a mozgás érzékelésére szolgál, a formákat látják, a színeket nem. Szemük fény- érzékelő képessége igen jó, látásélességük azonban gyenge. Szaglóérzékük, ami a táplálék megtalálását, a párkeresést és a tájékozódást szolgálja, gyengébb. Az egerek gyorsan szaladnak, egyensúlyozó érzékük, mászó- és kúszóképességük kiváló, jól úsznak és 30 cm távolságot is képesek átugrani. Aktivitásukat a kíváncsiság is meghatározza. Általában csak teljes csendben, főleg éjjel tevékenyek. Életritmusuk minden esetben a zavartalan időszakhoz alkalmazkodik. Igen jó hallásuk miatt az egerek a legkisebb neszre elosonnak. Zajra, főleg a magas hangokra különösen érzékenyek, azonban az ultrahangos egérriasztó készülékekhez pillanatok alatt hozzászoknak. Alkalmazkodóképességükre jellemző, hogy nagy hidegben (pl. hűtőházban) is tartósan meg tudnak telepedni. Az egerek rendkívül kíváncsiak, ami gyakran a vesztüket okozza. A zavartalan fészkelés fontos számukra, bolygatásra, állandó zaklatásra fejlődésük, szaporodásuk leáll és az ilyen helyekről gyakran elmenekülnek. A házi egér az épületekbe aktív és passzív úton egyaránt bejuthat, de a raktárakba általában a göngyölegekkel, passzív módon kerül be.
Egérirtásra rendkívül sok módszer és technológia áll rendelkezésünkre. A régi megszokott véralvadásgátlók mellett mára már rendelkezésünkre áll itthon is az alfakloralóz hatóanyagú készítmény, amely sokban eltér az eddig használt készítményektől. Az alfakloralóz hatóanyagú pép kiválóan alkalmas az egerek hatékony irtására, mivel akut hatású készítmény és nagyon gyorsan lebomlik a célállatban. Ezzel lehetővé teszi a másodlagos toxicitás elkerülését!
A cél minden esetben ugyanaz: a terület minél előbb egerektől mentes legyen. A legtöbb esetben rágcsálóirtószer kihelyezése történik, zárt formában. Az egérdobozok kulccsal zárható műanyag szerelvények, melyek véralvadásgátló hatású irtószert tartalmaznak, zárt formában. UV védett, átlátszó vagy fekete etetőhelyeket egyaránt használhatunk.
Az etetőhelyek biztonságosak, gyermek vagy háziállat hozzájutása kizárható, az egér- irtás diszkrét és kockázatmentes módon történik. Sok esetben fontos, hogy az egerek biztonságosan összefoghatóak legyenek, a tetemek ne szennyezzék be a környezetet. Korszerű biztonsági egérfogókat és ragasztós egércsapdákat használhatunk az ilyen egérirtásoknál.
Az októberi számban a vándorpatkány életmódja kerül ismertetésre.
Dankó Mónika
A cikk szerzője: Dankó Mónika
