A gyomfelvételezésről röviden

A gyomfelvételezés több módszere ismeretes, amelyek különféle szempontok alapján csoportosíthatók. Az egzakt módszerek pontos méréssel állapítják meg a gyomok egyedsűrűségét. A becsléses eljárások szubjektívek, viszont mérést, mérőeszközt nem igényelnek.

A gyom darabszámlálás során egységnyi területen, általában 1 m2-en számoljuk meg az egyes fajok egyedszámát. Nyugat-Európában gyakran használják, egyes kísérletek értékelésére is igen alkalmas lehet. Tudjuk, hogy főleg vízzel jól ellátott talajokon akár több száz egyed is kelhet 1 m2-en, ezek számlálása hosszadalmas és munkaigényes.

A gyomtömeg mérés során az egyes fajok nedves vagy légszáraz tömegét mérjük meg és hasonlítjuk össze. Elsősorban gyepterületeken és kompetíciós (versenyképességi) vizsgálatoknál használatos. Összegezhető és egymáshoz viszonyítható a hasznos és a káros fajok aránya. Munka- és időigényes eljárás.

A gyomborítás becslése során a felvételező szubjektív módon állapítja meg az egyes fajok borítási arányát, általában %-ban kifejezve. Először célszerû az összes borítást megállapítani (a kultúrnövénnyel együtt), majd az egyes fajokét. Gyakorlott felvételezőnél a fajok borításának összege ± 10-20 %-al tér el az előzetesen becsült összes borítástól. A gyomborítás megállapítása mellett szól, hogy a térért folyó versenyben a gyomok által elfoglalt területnek nagyobb a jelentősége, mint pusztán azok darabszámának. Becsléses eljárás a hazánkban elterjedten a 4 országos gyomfelvételezés során is alkalmazott Balázs-Ujvárosi-féle gyomcönológiai vizsgálat, amelyet gyakorlott személy gyorsan, néhány perc alatt képes végrehajtani. A módszer részletes ismertetése a magyar herbológiai szakirodalomban megtalálható.

Fototechnikai és távérzékelési eljárások felhasználásával és azok megfelelő szoftveres értékelésével egzakt, pontos gyomborítás határozható meg. Ezek a nagy területteljesítményű, a precíziós gyomszabályozás igényeit is kielégítő módszerek fejlesztése a jelen és a jövő feladata.

A tarló felvételezések időpontja a betakarítás utáni időszak, lehetőleg a tarlóhántás előtt, vagy a tábla néhány, hántatlanul hagyott területén. Ha a betakarítás után csapadékot kapott a terület, tömeges gyomkelésre számíthatunk. A kapás kultúra vetése előtti évben el kell végezni a gyomfelvételezést ahhoz, hogy az alapkezelés tervezéséhez használható adatokhoz jussunk. Természetesen a több éven át elvégzett felvételezések eredményei a tervezés biztonságát növelik. Egy kísérletünkben szeptemberben, őszi búza tarlón, majd a következő év májusában, kukoricában vizsgáltuk egy tábla gyomnövényzetét, és a talált gyomfajok dominancia sorrendjét és előfordulását elemezve arra a megállapításra jutottunk, hogy a tarló gyomnövényzete a következő évi kapás kultúra (kukorica) gyomosodásával 83 %-os egyezőséget mutatott. Ebből következik, hogy a tarló felvételezések jelentős prognózis értékkel bírnak, és nagy biztonsággal használhatók fel a következő tág térállású, késői vetésű növény(ek) gyomirtás tervezésére. Ha tábla gyomnövényzetéről teljes képet kívánunk kapni, a gyomfelvételezéseket tavasszal, kalászosban is el kell végezni. Több éves munka eredményeként teljesen megismerhetjük táblánk gyomnövényzetét és nem érhet meglepetés a gyomirtó szeres kezelések tervezése és végrehajtása során.

A Balázs-Ujvárosi módszert általában 2x2 m nagyságú mintaterületeken végezzük, amelyek táblán belüli elhelyezési módjáról a következő cikkben lesz részletesen szó.

Érdekes kérdés a hántott tarló gyomosodása. Vizsgálataink során a tarlóhántás után az egyéves fajok borításának csökkenését, viszont az évelők (fenyércirok) növekedését tapasztaltuk, ezért a tarlóhántás előtti gyomfelvételezés pontosabb eredményt ad.

A mintaterek pozícióinak rögzítése

A precíziós gyomszabályozás alapvető igénye, hogy a gyomok táblán belüli eloszlását pontosan ismerjük. Ha a gyomtérképezést terepi gyomfelvételezéssel kívánjuk megoldani, szükség van a valamilyen szisztéma szerint kijelölt mintaterek helyének meghatározására. Erre megoldást kínál a GPS mûholdas helymeghatározó rendszer. Segítségével az ismert pozíciójú pont az időben bármikor, akár 1 m alatti pontossággal megkereshető, illetve a térképen rögzített gyomfolt nem valós idejű módszer esetében a permetezést végző gépcsoport által lokalizálható és helyspecifikusan kezelhető. A gyomok borításának időbeli változása (populációdinamika) az ismert pozíciójú pontok többszöri felkeresésével és gyomfelvételezésével jól figyelemmel kísérhető.

A precíziós mezőgazdaság igényeit a GPS abszolút pontossága általában nem elégíti ki, valamilyen korrekciós forrásra van szükség, amellyel a pontosság 1 m alattira növelhető (DGPS). Hazánkban ma legszélesebb körben a műholdas korrekciósjel szolgáltatás férhető hozzá (Omnistar), de megoldható saját bázisállomással, vagy szolgáltatótól rádión kapott jel segítségével. Minisztériumi szinten már felmerült az országos lefedettségû földi korrekciósjel szolgáltatás létesítésének kérdése.

A mintaterek pozíciójának rögzítése kétféle megközelítési mód szerint lehetséges:

A négyzet középpontját mérjük meg a GPS eszközzel, elvégezzük a gyomfelvételezést az összes fajra, és az egyes borítási értékeket ehhez az egy pozíció adathoz rendeljük hozzá. Ez a hagyományos eljárás térinformatikai eszközökkel továbbfejlesztett változata.

A másik megközelítés szerint a mintatéren állva az egyes fajok borítási értékeihez fajonként 1-1 pozíció adatot rendelünk, így a mintatéren az egyes fajok koordinátái egy pont körül fognak szóródni. Előnye, hogy a szoftveres térképkészítés során az egyes fajok így egyszerûen külön rétegekként kezelhetők, amelyekből tetszőleges számú, esetleg csoportosított réteg kerülhet egymásra, és az összességük alkotja a kívánt térképet. Szükséges azért is, mert a térinformatikai adatgyûjtő szoftverek fejlesztése természetesen nem a gyomfelvételezés igényei szerint történt, sok esetben 2-3 szint mélységû leíró adatok (attribútumok) nem rendelhetők egy ponthoz.

A térkép a mintaterek adataiból valamilyen interpolációs eljárással készül el, amely pontossága szempontjából lényegtelen, hogy egy mintatér borítottságai adatai nem egyetlen pontra vonatkoznak, hanem 1-2 m átmérőjû körben szóródnak.

Térinformatikai GPS eszközök

A precíziós mezőgazdaságban a terepi felvételezések során nemcsak nagy pontosságú helymeghatározásra van szükség, hanem a pontokhoz a vizsgált változót (pl. a gyomborítást) leíró adatként hozzá rendeljük. Ezt célt a térinformatikai GPS vevők használatával tudjuk elérni, melyek felépítése a következő:

Általában hátizsák kivitelben készülnek, így egész napos munka során is könnyen hordozhatók. A hátizsákban helyezkednek el az akkumulátorok, amelyek kapacitása legalább egy munkanapra elegendő. Régebben a vevőegység is itt volt elhelyezve, ma már gyakran az antennába építik be. A hátizsákon, különböző magasságú rúdon helyezkedik el az antenna, a korrekciósjel-vevő, és ma már maga a központi egység is. Ez az együttes csak a pozíció meghatározásra alkalmas. Szükség van egy adatgyûjtőre, amelybe épített számítógép segítségével a megfelelő térinformatikai adatgyûjtő szoftverrel a pozíció adatokhoz a leíró adatok bevihetők. A professzionális kézi adatgyûjtők kis tömegûek, ergonomikus kivitelûek, ütés-, por- és vízállóak, valamint széles hőmérsékleti tartományban használhatók, a vevőtől kábelen kapják a pozíció adatokat. Ezért drágák, áruk 1 millió Ft felett van. Sokkal olcsóbbak a tenyérszámítógépen (PDA) futtatott adatgyûjtő szoftveres megoldások. A szoftvert elegendő egyszer megvásárolni, a PDA természetesen nem terepálló, de 200 000 Ft alatti áron beszerezhető, ezért több csere után is olcsóbb lehet a terepálló eszközöknél. Ma már megvásárolhatók terepállóvá tett PDA-k is, melyek jóval drágábbak, de a kézi adatgyûjtőknél kisebbek és olcsóbbak. Előnyük, hogy a speciális adatgyûjtőkkel szemben a PDA-k más célokra is alkalmasak. Hazánkban számos gyártó kínál térinformatikai GPS eszközöket, áruk típustól, teljesítménytől és a tartozékoktól függően általában 3-4 millió Ft között van. Természetesen ilyen költséges mûszert a jó kihasználás és gazdaságos üzemeltetés miatt csak a nagy területen gazdálkodóknak, szolgáltatóknak, termelési integrációknak érdemes beszerezni.

Az adatgyûjtő szoftverek sajnos legtöbb esetben nem a mezőgazdasági, növényvédelmi igények figyelembe vételével készültek, szükség lehet a leíró adatok más programban (pl. Excel) történő rögzítésére is, azonban ekkor a térinformatikai adatbázis (GIS) nem egységes, a későbbiekben a pozíció és attribútum adatokat valamilyen formában egyesíteni szükséges.

A felvételezéssel egy időben a tábla méretei, kerülete, területe is rögzíthető, amely m, m2 pontosságú is lehet. A felvételezés elvégezhető gyalogosan, illetve nagyobb teljesítménnyel négykerekû motorkerékpár vagy terepjáró gépkocsi segítségével.

A gyomfelvételezési adatok feldolgozása

A „nyers” gyomfelvételezési adatokat a gyomirtási technológia tervezéséhez, vagy egyes összefüggések feltárása céljából ajánlott táblázatos formában feldolgozni például a Microsoft Excel program segítségével, legyen szó hagyományos vagy GPS segítségével végzett felvételezésekről. Mintaterenként a gyomfajok, a pozíció adatok és a hozzájuk tartozó borítási adatok szerepeltethetők. Számtalan leválogatásra van lehetőség: a dominancia lista elkészítése, egyéves és évelő fajok, életforma csoportok, morfo-ökológiai spektrum (egyéves egyszikû, egyéves kétszikû, évelő egyszikû, évelő kétszikû) stb. Az értékek, arányok grafikonon szemléletesen ábrázolhatók. Lehetőség van résztábla-specifikus leválogatásokra, pl. a táblaszélek, egyes táblarészek, sávok külön elemzésére, ezzel precíziós technológiák tervezésére. Erre példa a tankolásonként változtatható gyomszabályozási technológia, amely az előző cikkben került ismertetésre. A kapott adatbázis a megfelelő feldolgozásokkal gyomirtástervezésre és a gyomok elterjedésével kapcsolatos összefüggések feltárására alkalmas. GPS-el mért pozíció adatokkal, mint földrajzi információs rendszer (GIS) precíziós technológiák tervezésére használható fel.

Nagy Sándor

Nyugat-Magyarországi Egyetem< BR>

Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar

Mosonmagyaróvár