Több évtizede tapasztaljuk, hogy az ivaros alakról induló fertőzés dominanciája miatt gyakrabban alakul ki súlyos járvány, amit nehezebb megfékezni. A kórokozó megváltozott viselkedése fölülírta addigi biológiai ismereteinket, sőt a betegség elleni védekezésnek is új irányokat szabott. A hazai klimatikus viszonyok között, nyár végétől, a fürtlisztharmat elleni intenzív kezelések befejeződése után, zavartalan a kórokozó szétterjedése és ezzel párhuzamosan az áttelelést szolgáló ivaros termőtestek (kazmotéciumok) képződése a lombozaton. A következő évi korai járványveszély alakulása nagyban függ az áttelelt termőtestek mennyiségétől.
A lisztharmat elleni hatékony védekezés legelső lépése lehet az áttelelő képletek keletkezésének megakadályozása, a termőtestek számának csökkentése, vagy megsemmisítése. Ezt a célt szolgálná egy új technológiai elem, a lisztharmat elleni lemosókezelés bevezetése és alkalmazása. A szőlőlisztharmat gazdasági jelentőségén túl, a károsítók elleni integrált védekezési szemlélet érvényesítése is indokolja a lehető legkorábbi preventív megelőzési módok alkalmazását.
A lemosó permetezés egyfajta preventív védekezési technika, melynek célja a várható kártétel minimálisra csökkentése!
2013 nyarán Horváth Péter és Papp Zoltán keresett fel azzal az kérdéssel, hogy mi a véleményem a Karathane Star + Polyglycol 26-2N olajkombináció lisztharmat termőtestképződésre gyakorolt hatásvizs- gálatáról. Jó ötletnek tartottam és örömmel vállaltam, mert több korábbi vizsgálatban sikerült már bizonyítani a lisztharmat elleni őszi lemosókezelések pozitív hatását.
A vizsgálatot Egerben, a Ráchegy dűlőben lévő alacsonykordon művelésű Kékfrankos fajtában állítottuk be. A záró növényvédelmi kezelés július 30-án történt. A lisztharmat erőteljes felszaporodása augusztus közepén, az ivaros termőtestek képződése 10–15 nappal később indult meg. A kezelést terv szerint a kazmotécium képződés kezdetén kívántuk elvégezni. Mivel a szőlő ekkor már érésben volt, ezért a permetezés idejét a Karathane Star ÉVI idejéhez igazítottuk.
A vizsgálatba vont készítmények
Karathane Star 0,6 l/ha + polyglycol 26-2N olaj, 0,5 l/ha (99% alkilfenol alkoxilat tartalmú folyékony permetezési segédanyag (SL vízoldható koncentrátum).
A permetezés szeptember 9-én történt SAE Turbmatic 1500 defender axiálventilátoros, vontatott szőlő-gyümölcs permetezővel, az egyenletes fedettséghez elegendő 1000 l lémennyiséggel. Kezeletlen kontrollként a táblában folytatott kisparcellás kísérletek között lévő, lisztharmat ellen egész évben kezeletlen parcellákat használtuk.
A kísérlet végrehajtása és az értékelések során kapott eredmények
Közvetlenül kezelés előtt (2013. 09. 09.), majd két héttel később (2013. 09. 22.) vizuálisan értékeltük a lisztharmat fertőzöttség mértékét, és állapotát. Az ivaros termőtestek számát érettségi kategóriánként, a kísérleti parcellákról begyűjtött (az átlagfertőzöttséget reprezentáló) 10–10 levélből kimetszett (5 db/levél) 11 mm Ø levélkorong színén és hátoldalán, binokuláris mikroszkóp segítségével határoztuk meg.
1. A kezelés napján homogén lisztharmat fertőzöttség borította a leveleket. A levélfertőzöttség mértéke a kezelésre kijelölt területen 75,8%, az abszolút kezeletlen parcellán 88,7%. A kazmotécium képződés kezdetét bizonyítja, hogy a permetezés idején bár a kezeletlen parcellákon már 48%-kal több termőtest volt, de az érettségi állapotot tekintve nem volt lényegi eltérés, a sárga éretlen termőtestek közel azonos (97, ill. 89%) részaránya miatt. (1. ábra)
2. Az olajos szerkombináció jó fedettséget biztosított a levelek színén, de a bogyók felülete is olajosan fénylett. Ezt látva, tartottam tőle, hogy talán sérült az érésben lévő bogyók viaszbevonata, de később megnyugodtam, mert a bogyóhéj hamvassága teljesen visszaállt. Perzselésre utaló tünet nem jelentkezett sem levélen, sem fürtön.
3. A kezelést követő napon, 2013. 09. 10-én a kísérleti területről gyűjtött levelek binokuláris mikroszkópi vizsgálatakor látható volt, hogy a levelek felületén lévő lisztharmat bevonat összeesett, a felülethez tapadt, a konídiumok képződése megszűnt. A kezeletlen leveleken viszont a gomba virult és intenzíven sporulált.
4. A lemosókezelés után 13 nappal a kezelt parcellák levélzetének színén a micélium bevonat látszólag fehér, de élettelen, a levélfelülethez tapadt, új termőtest nem képződött és a permetezés idején már ott lévők jelentős része is elpusztult, míg a kezeletlenben megháromszorozódott a számuk. A permetezett levelek fonáka más képet mutatott. A permetlé által fedetlen felületen élő, sporuláló gombatelep volt látható, egészséges kinézetű kazmotéciumokkal, melyek száma a kezeletlenhez viszonyítva elenyésző, annak csupán 1/10-e. (2. ábra)
A vizsgálati eredményeket összegezve megállapítható, hogy:
A Karthane Star (0,6%) + Polyglykol olaj (0,5%)- erős lisztharmat levél fertőzöttség és az ivaros termőtestképződés kezdeti szakaszában, szüret előtt, nagy lémennyiséggel lemosásszerűen kijuttatva jó hatékonyságúnak bizonyult a szőlőlisztharmat ivaros termőtestek képződése ellen. Elpusztította a levelek felületén lévő lisztharmat bevonatot, a kezelés idején már ott lévő még éretlen állapotú termőtesteket, és gátolta az újak képződését.
Bebizonyosodott, hogy a termőtestképződés kezdetén végzett, kifejezetten lemosásra alkalmas olajos szerkombináció alkalmazásával jelentősen befolyásolható a következő évi lisztharmat járványveszély, az áttelelő ivaros képletek keletkezésének gátlása, számának jelentős arányú csökkentése révén.
dr. Dula Bencéné
növényvédelmi mikológos, szőlőtermelő, Eger
A cikk szerzője: dr. Dula Bencéné