Őszi lemosókezeléssel
a szőlőlisztharmat ellen

Agro Napló
Hazánkban a szőlő egyik leggyakoribb járványos betegsége a lisztharmat. A bogyók fertőzésével okozza a legnagyobb kárt, nem ritka a 100%-os termésveszteség (kép). A lisztharmat ivartalan micéliumokkal a rügyekbe húzódva és ivaros termőtestekkel (kazmotéciumok) a tőke fás részein, törzsön, kordonkaron megtapadva képes átvészelni a telet. Ma már azt is tudjuk, hogy az E. necatornak kétféle genetikai típusa van, melyek eltérő járványtani szerepet játszanak. Az „A” genetikai típusnak nincs ivaros alakja, ezért kizárólag ivartalan micéliummal telel. Nagy induló spóratömeget képez ugyan, de gyenge a fertőzőereje, nem képes járványosan felszaporodni, súlyos kárt okozni. A vegetáció során fokozatosan csökken a mennyisége, végül el is tűnik az ültetvényből és a helyét átveszi a másik genetikai típus. A „B” genetikai változat ivartalan és ivaros alakban is képes áttelelni, az egész vegetáció alatt jelen van az ültetvényben. Jellemzője továbbá, hogy a kisebb induló spóraprodukció ellenére agresszíven fertőz, gyorsan szaporodik. A „B” genetikai típus a korai súlyos járványok kiváltója! (Konkrétan még nem bizonyított, de minden jel arra utal, hogy a hazai szőlőültetvényekben is a veszélyesebb „B” genetikai típus az uralkodó.) 


  

Több évtizede tapasztaljuk, hogy az ivaros alakról induló fertőzés dominanciája miatt gyakrabban alakul ki súlyos járvány, amit nehezebb megfékezni. A kórokozó megváltozott viselkedése fölülírta addigi biológiai ismereteinket, sőt a betegség elleni védekezésnek is új irányokat szabott. A hazai klimatikus viszonyok között, nyár végétől, a fürtlisztharmat elleni intenzív kezelések befejeződése után, zavartalan a kórokozó szétterjedése és ezzel párhuzamosan az áttelelést szolgáló ivaros termőtestek (kazmotéciumok) képződése a lombozaton.
A következő évi korai járványveszély alakulása nagyban függ az áttelelt termőtestek mennyiségétől.

A lisztharmat elleni hatékony védekezés legelső lépése lehet az áttelelő képletek keletkezésének megakadályozása, a termőtestek számának csökkentése, vagy megsemmisítése. Ezt a célt szolgálná egy új technológiai elem, a lisztharmat elleni lemosókezelés bevezetése és alkalmazása. A szőlőlisztharmat gazdasági jelentőségén túl, a károsítók elleni integrált védekezési szemlélet érvényesítése is indokolja a lehető legkorábbi preventív megelőzési módok alkalmazását.

  

A lemosó permetezés egyfajta preventív védekezési technika, melynek célja a várható kártétel minimálisra csökkentése!

  

2013 nyarán Horváth Péter és Papp Zoltán keresett fel azzal az kérdéssel, hogy mi a véleményem a Karathane Star + Polyglycol 26-2N olajkombináció lisztharmat termőtestképződésre gyakorolt hatásvizs-
gálatáról. Jó ötletnek tartottam és örömmel vállaltam, mert több
korábbi vizsgálatban sikerült már bizonyítani a lisztharmat elleni őszi
lemosókezelések pozitív hatását.

A vizsgálatot Egerben, a Ráchegy dűlőben lévő alacsonykordon művelésű Kékfrankos fajtában állítottuk be. A záró növényvédelmi kezelés július 30-án történt. A lisztharmat erőteljes felszaporodása augusztus közepén, az ivaros termőtestek képződése 10–15 nappal később indult meg. A kezelést terv szerint a kazmotécium képződés kezdetén kívántuk elvégezni. Mivel a szőlő ekkor már érésben volt, ezért a permetezés idejét a Karathane Star ÉVI idejéhez igazítottuk.

A vizsgálatba vont készítmények

Karathane Star 0,6 l/ha + polyglycol 26-2N olaj, 0,5 l/ha (99% alkilfenol alkoxilat tartalmú folyékony permetezési segédanyag (SL vízoldható koncentrátum).

A permetezés szeptember 9-én történt SAE Turbmatic 1500 defender axiálventilátoros, vontatott szőlő-gyümölcs permetezővel, az egyenletes fedettséghez elegendő 1000 l lémennyiséggel. Kezeletlen kontrollként a táblában folytatott kisparcellás kísérletek között lévő, lisztharmat ellen egész évben kezeletlen parcellákat használtuk.

  

A kísérlet végrehajtása és az értékelések során kapott eredmények

Közvetlenül kezelés előtt (2013. 09. 09.), majd két héttel később (2013. 09. 22.) vizuálisan értékeltük a lisztharmat fertőzöttség mértékét, és állapotát. Az ivaros termőtestek számát érettségi kategóriánként, a kísérleti parcellákról begyűjtött (az átlagfertőzöttséget reprezentáló) 10–10 levélből kimetszett (5 db/levél) 11 mm Ø levélkorong színén és hátoldalán, binokuláris mikroszkóp segítségével határoztuk meg.

1. A kezelés napján homogén lisztharmat fertőzöttség borította a leveleket. A levélfertőzöttség mértéke a kezelésre kijelölt területen 75,8%, az abszolút kezeletlen parcellán 88,7%. A kazmotécium képződés kezdetét bizonyítja, hogy a permetezés idején bár a kezeletlen parcellákon már 48%-kal több termőtest volt, de az érettségi állapotot tekintve nem volt lényegi eltérés, a sárga éretlen termőtestek közel azonos (97, ill. 89%) részaránya miatt. (1. ábra)


2. Az olajos szerkombináció jó fedettséget biztosított a levelek színén, de a bogyók felülete is olajosan fénylett. Ezt látva, tartottam tőle, hogy talán sérült az érésben lévő bogyók viaszbevonata, de később megnyugodtam, mert a bogyóhéj hamvassága teljesen visszaállt. Perzselésre utaló tünet nem jelentkezett sem levélen, sem fürtön.

3. A kezelést követő napon, 2013. 09. 10-én a kísérleti területről gyűjtött levelek binokuláris mikroszkópi vizsgálatakor látható volt, hogy a levelek felületén lévő lisztharmat bevonat összeesett, a felülethez tapadt, a konídiumok képződése megszűnt. A kezeletlen leveleken viszont a gomba virult és intenzíven sporulált.

4. A lemosókezelés után 13 nappal a kezelt parcellák levélzetének színén a micélium bevonat látszólag fehér, de élettelen, a levélfelülethez tapadt, új termőtest nem képződött és a permetezés idején már ott lévők jelentős része is elpusztult, míg a kezeletlenben megháromszorozódott a számuk. A permetezett levelek fonáka más képet mutatott. A permetlé által fedetlen felületen élő, sporuláló gombatelep volt látható, egészséges kinézetű kazmotéciumokkal, melyek száma a kezeletlenhez viszonyítva elenyésző, annak csupán 1/10-e. (2. ábra)

  


     

A vizsgálati eredményeket összegezve megállapítható, hogy:

A Karthane Star (0,6%) + Polyglykol olaj (0,5%)- erős lisztharmat levél fertőzöttség és az ivaros termőtestképződés kezdeti szakaszában, szüret előtt, nagy lémennyiséggel lemosásszerűen kijuttatva jó hatékonyságúnak bizonyult a szőlőlisztharmat ivaros termőtestek képződése ellen. Elpusztította a levelek felületén lévő lisztharmat bevonatot, a kezelés idején már ott lévő még éretlen állapotú termőtesteket, és gátolta az újak képződését.

Bebizonyosodott, hogy a termőtestképződés kezdetén végzett, kifejezetten lemosásra alkalmas olajos szerkombináció alkalmazásával jelentősen befolyásolható a következő évi lisztharmat járványveszély, az áttelelő ivaros képletek keletkezésének gátlása, számának jelentős arányú csökkentése révén.

dr. Dula Bencéné

növényvédelmi mikológos, szőlőtermelő, Eger

A cikk szerzője: dr. Dula Bencéné

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A jövő növénye lehet a cirok

A jövő növénye lehet a cirok

A cirok a kukorica jó alternatívája lehet a száraz kontinentális éghajlaton, aszályra hajlamos területeken, mivel szárazságtűrése kiemelkedő. Ráadásul...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!