Öntözési módok, öntöző gépek/berendezések

A szántóföldi és kertészeti növények termesztése során - azok vegetációs időszakában - a hiányzó csapadék mesterséges pótlása öntözéssel lehetséges. A mesterséges vízpótlásra - a gépi öntözésre - jelenleg a hazai öntözésre berendezkedett terület kb. harmadán (120-150 ezer hektáron) kerül sor. Az alkalmazható, ill. alkalmazott öntözési módokat több tényező (talajtípus és állapot, a termesztett növény vízigénye, fejlettségi állapota, stb.) megléte/megnemléte is befolyásolja, azonban az öntözés módja szerint három nagyobb csoport: az esőztető, a felületi- és a mikroöntözési módok különböztethetők meg. A hazai gyakorlatban az öntözött területek nagyobb részén (~80-90 %-án) a mozgásközben végzett esőztető folyamatos öntözési mód terjedt el, amelyekből - a tényszerűen öntözött területekre vonatkozóan - a csévélhető tömlős öntözőberendezések 70-75 %-ot, a lineár és a center pivot (körforgó) berendezések 15-20 %-ot képviselnek. A felületi vagy az altalaj, ill. a mikroöntözési módokat a hazai öntözött terület 10-15 %-án alkalmazzák. Az öntözési módok természetesen meghatározzák azokat az eszközöket (gépeket és berendezéseket), amelyeket az öntözés technológiájában alkalmazni szükséges. Ennek megfelelően esőztető öntözési mód esetében a vízelosztás szakaszos vagy folyamatos lehet, amelyet a lineár és a center pivot (körforgó), ill. a csévélhető tömlős öntözőberendezések valósítanak meg. Ezen berendezések vízelvezetését öntözőcsatorna, beépített-, vagy mobil csővezetékek biztosítják. A víznyerés módjától függően (csőkút, hidráns, vízfolyás, csatorna vagy tározó) az öntözővíz kiemelését, annak továbbítását öntöző-, vagy átemelő szivattyúk, szivattyús aggregátok végzik el, ill. amennyiben lehetséges a vízkiemelés gravitációs úton is megtörténhet.

A hazai öntözési technológiákban legnagyobb területen alkalmazott csévélhető tömlős öntözőberendezések egyaránt alkalmasak az alacsony és magas növényi kultúrák esőztető öntözésére, a jó minőségű, egyenletes, szabályozható vízborításra. Ezen öntözőberendezések népszerűségét azzal lehet magyarázni, hogy azokat bárhol lehet alkalmazni, ahol öntözni lehet, áttelepítésük könnyen, gyorsan megvalósítható, üzemeltetésük egyszerű, beruházási igényük - az öntözött területre vonatkoztatva - a lineár berendezésekhez képest kisebb.

A csévélhető tömlős öntözőberendezések a leggyakoribb járva üzemelő öntözőgépek. Vízadagoló elemeik egy-két nagyhatósugarú szórófej, esetleg több vízszétosztó elemmel rendelkező - 20-50 m munkaszélességű - öntöző konzol. A vízellátást csévélhető félmerev, kemény polietilén (KPE) tömlővel, vagy műszálszövettel erősített - lapuló - gumitömlővel biztosítják. Az utóbbi időben az ilyen öntözőberendezések többségénél a (30-140 mm átmérőjű) kemény polietilén tömlőket alkalmazzák. A berendezések főbb szerkezeti részei: az alváz a futóművel, a felépítmény a csévélhető tömlődobbal, a dobmeghajtó berendezés és a vízszétosztó rendszer. Az öntözőberendezések futóműve egytengelyes vagy tandem kerekes megoldású. A felépítményen a csévélhető dob forgózsámolyon elfordítható kivitelben készül, így a tömlő kifektetése a megkívánt irányban elvégezhető. Az öntözőgépet traktorral telepítik ki az öntözendő területre, kitámasztó lábaival rögzítik, majd ugyanaz az erőgép - a szórófej állvánnyal vagy öntözőkonzollal együtt - kifekteti (lecsévéli) a KPE tömlőt. Ezen öntözőberendezések vízzel való kiszolgálásához mobil szivattyús aggregátokat, traktor TLT meghajtású, vagy villanymotoros szivattyúkat használnak. A vízkiemelés helyétől gyorskapcsolású - általában alumíniumból készült -, 6 m hosszúságú öntözőcsövekkel szállítják a vizet a öntözőgéphez. A víz bevezetése a kétponton csapágyazott öntöződob tengelyében történik meg. Öntözés közben a tömlődob forgatását és ezáltal a kifektetett tömlő (vissza) felcsévélését leggyakrabban az öntözővíz energiáját felhasználó turbina, vagy kilincsmûves munkahenger végzi el. A szórófejállvány (öntöző konzol) öntözési sebessége szabályozható és ezzel a kijuttatható vízborítás nagysága változtatható. A szomszédos sávok határvonalán egy bizonyos sáv átfedéssel kap vízborítást, így csak az öntözés hasznos szélességét lehet figyelembe venni, ezért a nagyhatósugarú szórófejes berendezéseknél a névleges munkaszélesség általában a szórási sugár kétszeresének 85 %-a. A gyakorlatban ugyanilyen hasznos szélességi mérettel kell a berendezést a következő fogáshoz - öntözési sávhoz - áttelepíteni. A kiöntözni kívánt vízborítás nagysága az öntözött sáv szélessége és a csévélési sebesség ismeretében a térfogatáramtól - az időegység alatt kijuttatott vízmennyiségtől - függően választható meg, ill. állítható be. Az erre vonatkozó (adatokat) táblázatokat - az egyszerûbb kezelhetőség érdekében - az egyes gépeken is elhelyezték. A berendezéseken alkalmazott nagyhatósugarú szórófejek cseréjével, a különböző nyomásfokozatok beállításával sokféle üzemeltetési változat létesítésére van lehetőség. Az alaktartó KPE csöves berendezésekkel szabálytalan alakú táblák is öntözhetők, így a telepítési lehetőségeket a gyakorlatban jól ki lehet használni.

A korszerû tervezési elvek alapján kialakított lineáris rendszerû öntözőberendezések az öntözéses növénytermesztésben igen jó eredménnyel alkalmazhatók, az intenzív gazdálkodás termelékenységét és biztonságát fokozzák. A lineár és center pivot öntözőberendezések különböző változatai a legmagasabb fokon automatizált gépek. Munkaminőségük a gyakorlati megfogalmazás szerint - a konzolos csévélhető berendezésekhez hasonlóan - a természetes esőnél is jobb.

A lineár és center pivot öntözőberendezések, mint járva üzemelő, ill. körben járó (körforgó) rendszerek a korszerû nagyüzemi öntözés vezérgépei is esőszerû (némely esetben barázdás felületi) öntözést végeznek. A center pivot rendszer kötöttpályás berendezés, mint rögzített középpont körül körbejárva végzi az öntözést. A lineár öntözőberendezések állandó helyre telepítve, csőre merőleges irányban juttatják ki az öntözővizet. Hajtásuk (mozgatásuk) központi áramfejlesztőről táplált villamos motorokkal történik.

A különböző berendezések rendeltetésszerû alkalmazására az adott tábláknak megfelelően, öntözésre berendezett területeken kerülhet sor. A berendezések telepítéséhez sík, felszíni akadályoktól mentes táblák szükségesek. Az öntözőrendszerek nagy választéka, több hosszúsági és csőátmérőbeli változatot kínál, igazodva azok telepítési lehetőségeihez. A berendezések hidránsokról, ill. csatornából végzik az öntözővíz kiemelését. Az öntözőberendezések járótagokkal alátámasztott csővezetékekből állnak, végükön konzolokkal kiegészítve. A támaszközökön belüli csőszakaszok önálló szerkezeti egységnek tekinthetők. A központban merev csatlakozással hídszerûen kialakított támaszközhöz - a további - flexibilis csatlakozású támaszközök igazodnak. A gépegységek központi járótagján található meg a hajtó dízelmotor, a szivattyú, a tápfeszültséget szolgáltató áramfejlesztő és az automatikus rendszer központi vezérlő elemei. A korszerû, fejlett mûszaki színvonalat képviselő öntözőberendezések az öntözéses minőségi növénytermesztésben eredményesen alkalmazhatók, a gazdálkodás termelékenységét és biztonságát fokozzák.

Gépbeszerzési lehetőségek

A gépbeszerzés lehetőségeit áttekintve az állapítható meg, hogy a korszerû öntözési technológiákhoz, az egyedi igényekhez (lehetőségekhez) a mûszaki háttér biztosított. Ez komplett öntözési technológiák, öntöző berendezések és egyedi részegységek esetén is a gazdálkodók rendelkezésére áll. A „Mezőgazdasági gépek katalógusa, 2003.” c. kiadvány: (az) Öntözés gépei, berendezései (31) alcsoportjában különböző öntözőcsövek, csőszerelvények, szórófejek, csepegtető öntözőberendezések (azok részegységei), öntözőkonzolok, csévélhető öntözőgépek és tömlős öntözőberendezések, lineár öntözőberendezések, szivattyús aggregátok, valamint egyéb öntözőberendezések, részegységek találhatók meg. Az ott található, közel 5000 tételből, néhány csévélhető tömlős öntözőberendezés főbb mûszaki jellemzője és forgalmazója az 1. táblázatban kerül bemutatásra.

Gödöllő, 2003. március 28.

Dr. Fûzy József

Dr. Soós Sándor

FVMMI GM Kht. - Gödöllő