A mezőgazdasági őstermelő akkor biztosított őstermelőként, illetve akkor kötelezett járulékfizetésre, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve:

- az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

- az egyéb jogcímen - ide nem értve a Tbj. 5. § (1) bekezdésének g) pontja és a (2) bekezdése szerinti - biztosítottat,

- a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Tehát nem biztosított az a mezőgazdasági őstermelő, aki:

- esetében a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen kevesebb, mint 20 év, vagy legalább 20 év, de

- egyéb jogcímen már biztosított (ide nem értve a Tbj. 5. § (1) bekezdésének g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítottat),

- saját jogú nyugdíjas, illetve özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,

- kiskorú személy, aki őstermelői tevékenységét közös őstermelői igazolvány alapján folytatja,

- gazdálkodó család kiskorú tagja,

ezért a 1458-as bevallást nem kell benyújtania.

A mezőgazdasági őstermelő életkortól függetlenül kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől szolgálati idejének kiszámítását annak megállapítása érdekében, hogy a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő ideje és a már megszerzett szolgálati ideje együttesen eléri-e a 20 évet. A nyomtatvány a www.onyf.hu weboldalról letölthető. A szolgálati idő elismerési kérelem személyesen, illetve postai úton nyújtható be, továbbá az Ügyfélkapus hozzáféréssel rendelkező személyek elektronikus ügyintézés keretében is előterjeszthetik.

- A biztosítás időtartama: A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig, gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg a Tbj. 5. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn. Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből.

A járulék alapjának kiszámítása: A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (1) bekezdése szerint a mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). A törvény 30/A. § (2) bekezdése szerint viszont az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a nyolc millió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után 10% nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot, és a 19. § (3) bekezdésében meghatározott 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyolc millió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

A fentiek alapján a nemzeti vagy uniós támogatás összegét csak a nyolcmilliós összeghatár számításánál kell figyelmen kívül hagyni, vagyis annak eldöntésekor, hogy az őstermelő a minimálbér, vagy a bevételének 20 százaléka után fizet járulékot.

Ha az őstermelő bevételének 20 százaléka a járulékalap, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint bevételnek minősülő támogatás (például az Szja tv. 2. számú mellékletének I/5. pontja szerinti egységes területalapú támogatás) összege után is fennáll a járulékfizetési kötelezettség. Azon támogatások után azonban, amelyek adóalapba nem tartozó bevételnek minősülnek, nem kell járulékot fizetni

A járulék bevallása és befizetésének határideje: A járulékokról az előírt adattartalommal negyedévente – negyedévet követő 12-ig – a 1458. számú nyomtatványon, elektronikus úton bevallást kell benyújtania az állami adóhatóság részére, és ezzel egyidejűleg kell azt megfizetnie. A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett a bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt. A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági őstermelőnek az általa foglalkoztatott biztosítottak adó, járulék és egyéb adataira vonatkozó bevallását a 1408-as számú nyomtatványon kell teljesítenie. (Ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak, illetve a mezőgazdasági őstermelőnek nincs foglalkoztatottja, akkor nem kell a 1408. sz. bevallást beadnia, viszont erről nyilatkoznia kell a NY számú „Nyilatkozat” benyújtásával.) A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített NY számú elektronikus űrlapon nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett.

3./ A mezőgazdasági őstermelő iparűzési adó fizetési kötelezettségének szabályai:

•   Az iparűzési adó alanya a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő (kistermelő) is, ha az őstermelői tevékenységéből származó bevétele a 600 eFt-ot meghaladja. Ebben az esetben a helyi Önkormányzathoz „Bejelentő lap” beküldésével az iparűzési adó hatálya alá be kell jelentkeznie.
•   A helyi Önkormányzat felé az adóévet követő május 31-ig bevallási és előleg kiegészítési (adó befizetési) kötelezettsége van, mint minden más gazdasági tevékenységet folytató adóalanynak.

Tételes költségelszámolás esetén

•  Az iparűzési adó alapját úgy kell kiszámítani, hogy a mezőgazdasági őstermelői bevételből a számlával igazolt anyagköltség levonható.
•  Ez után az adóalap után a helyi Önkormányzat szerinti adó mérték, általánosságban maximum 2% adó fizetendő.

Átalányadózás esetén

•   Átalányadózó őstermelő (kistermelő) választhatja az egyszerűsített adóalap meghatározását. Az adóévre és a következő évre történő választását az Önkormányzat által kiküldött bevalláson jelölni kell. Az adóalap: a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadó alapjának 1,2-szerese. Az adó összege, a helyi Önkormányzat által meghatározott adókulccsal számított összeg.

Ideiglenes iparűzési adó

•  A helyi adókról szóló törvény szerint a székhelyen, telephelyen kívüli településen végzett tevékenység bevétele után akkor kell ideiglenes iparűzési adót fizetni, ha a tevékenység végzésének időtartama megszakításokkal vagy folyamatosan az adóéven belül meghaladja az egy hónapot (30 napot).
•  Ennek megfelelően az adófizetési kötelezettség a tényleges tevékenységvégzés 31. napján kezdődik és legfeljebb 180 napig tarthat. Amennyiben a tevékenység folytatása meghaladja a 180 napot, akkor végzésének helyszíne telephellyé válik.

Iparűzési adó fizetési és bevallási kötelezettség

•  A 2014. évi bevallást: 2015. május 31-ig kell az Önkormányzat részére megküldeni
•  Az esetleges adókülönbözet befizetését: 2015.05.31-ig az Önkormányzat számlájára kell teljesíteni.                                                                               

  Lovász Andrea

A cikk szerzője: Lovász Andrea