A K&H Csoport és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub legutóbbi rendezvényén a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, az agrárszakképzés problémáiról és a megújuló szakképzésről volt szó, emellett a kormányzati megoldások bemutatására is sor került. „Egyre gyakrabban halljuk ügyfeleinktől, hogy az agrárszaktudással rendelkező személyek hiányoznak a vállalkozásokból. Magyarországon az 1 főre jutó termelés mindössze 5-10 ezer euró, amivel a munkatermelékenységet illetően az EU-27 mezőgazdaságában majdnem az utolsók vagyunk. Mivel az eszközök, legkorszerűbb technológiák, genetika rendelkezésre állnak, ráadásul Magyarország ökológiája kiváló, ezért kérdés, hogy mi lehet ennek az oka. Az egyik probléma feltehetően az, hogy a hazai gazdaságvezetők mindössze 8,5-19%-ának van szakmailag megfelelő képzettsége, és a felnőttképzésben résztvevők aránya elkeserítően alacsony, 5% alatti” – mondta el Tresó István, a K&H Bank Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője. „Valós probléma, hogy kezd egyre nehezebbé válni az utánpótlás az agrárszektorban. Ugyanis a rendelkezésre álló eszközökhöz és azok működtetéséhez egyre erősebb és magasabb szintű tudással rendelkező emberekre van szükség a mezőgazdaságban. A feladatunk tehát, hogy képesek legyünk motiválni a fiatalokat, hogy perspektívát lássanak a mezőgazdaságban” – tette hozzá a szakember.
A szakmai fórumon Román István, a Földművelésügyi Minisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára vitaindító előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság 2013-ban a gazdasági növekedés hajtómotorja volt. Emellett a mezőgazdasági beruházások 9,1%-kal bővültek tavaly, és az idei első félévben is 18,5%-kal nőttek, miközben a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma 2013-ban 192 ezer fő volt. A szakember felvázolta, hogy a magyar mezőgazdaság jelenlegi egyik fő fejlesztési iránya az állattenyésztés (tej, húshasznú szarvasmarha, sertés, baromfi, juh), amely a következő 7 évben összesen 212 milliárd forint munkahelyteremtést segítő plusztámogatást fog kapni. Az Európai Uniós forrásokat tekintve a hazai élelmiszeripar megerősítése is kiemelt társadalompolitikai feladat és egyben nemzetgazdasági cél. Emellett prioritást élvez a munkaerő-igényes ágazatok fejlesztése, mint például a zöldség- és gyümölcstermesztés.
Román István előadásában az agrárszakképzés hazai problémáira is felhívta a figyelmet. A mezőgazdasági képzés szerkezete jelenleg rendkívül elaprózott, hiszen országszerte több mint 200 helyszínen folyik ilyen típusú képzés. A tangazdaságok szinte kivétel nélkül fejlesztésre várnak, ugyanis a diákok elavult eszközöket és gépparkot kénytelenek használni, szűkösek a gyakorlati képzési lehetőségek, és az infrastruktúra leromlott állapota is problémát jelent. Kiemelt feladat tehát a szakképzés korszerűsítése, emellett pedig az alacsony presztízsű szakmák, és sok esetben a szakmai oktatás mellett a szociális hátrányok leküzdése is.
A Földművelésügyi Minisztérium fő célja a mezőgazdaság elképzeléseit támogató agrárszakképzés megvalósítása, mivel a szakképzés erősítésével várhatóan a gazdaság is erősödni fog. Ennek érdekében hozták létre az Agrár – Szakképző Iskolák Hálózatát (ASZIH), amely jelenleg 59 szakképző helyből áll, több mint 24 000 diák tanulását teszi lehetővé, és az iskolák megközelítőleg 4800 hektár tangazdaságon tudnak gazdálkodni. A szerkezeti átalakítás révén az új termelési technológiák gyorsabban megjelenhetnek az oktatás tananyagában és a gyakorlatban egyaránt.
Emellett az ASZIH legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy az intézmények képzési struktúráját összehangolja, új képzéseket indítson és profiltisztítást hajtson végre. Fontos feladat még az alacsony létszámigényű képzések koncentrálása, valamint a tangazdaságok fejlesztése, és némelyek bemutató gazdaságokká alakítása, így ezek nemcsak a képzést segítenék, hanem pályaorientációs feladatokat is ellátnának.
Az Agrár Klub keretében dr. Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem (SZIE) gödöllői Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának dékánja elmondta, hogy jelenleg a mezőgazdaság kezd újra felértékelődni. Miután évről évre egyre több külföldi hallgató kezdi meg tanulmányait angol nyelvű képzésen, például Gödöllőn 150 hallgató van 30 országból, ez mutatja az egyetemi képzés színvonalának elismertségét, aminek további emelésén dolgoznak. A felsőfokú képzés részére biztosítandó utánpótlás szempontjából nagyon fontos a megfelelő középfokú képzés. Ezt főként a tananyagok korszerűsítésével, naprakészségével lehetne elérni, ami kiemelt feladat. A szakember kitért arra is, hogy a 23 agrárszakképzéssel foglalkozó iskola Magyarország méretéhez képest rendkívül sok, így ezt a számot érdemes lenne lecsökkenteni, ami a minőségi irányba mozdítaná a szakképzést, de ez feltehetően érdeksérelem nélkül nem tudna megvalósulni.
