Az előrejelzések szerint a nagygazdaságok helyzete alig változik 2015-ben 2014-hez képest: az USA továbbra is 3%-kal nőhet, 2% közelében lesz az infláció és tovább csökken majd a már most is 6% alatti munkanélküliség. Ezzel szemben az eurózóna növekedése alig éri majd el az amerikai harmadát (1%), az infláció a felét (1%), ám a munkanélküliség az ottani közel duplája maradhat (11%+). Ez pedig a dollár malmára hajtja a vizet, hiszen amíg az amerikai jegybank az inflációs nyomás miatt rákényszerül a kamatemelés megindítására, addig az Európai Központi Bank nemcsak hogy ragaszkodni fog a zéró kamat politikájához, de várhatóan jelentős mennyiségű eurót önt majd a piacra, ezzel is gyengítve a közös devizát.
Az elmúlt hónapok egyik legfontosabb eseménye volt az, hogy az olaj hordónkénti ára 100–115 dolláros szintről 60 dollár alá esett, aminek minden saját olajlelőhellyel nem rendelkező ország örül. Ráadásul az esés mögött tartósnak tűnő keresleti és kínálati tényezők húzódnak meg, emiatt 2015-ben nagyon jó eséllyel 80 dollár alatt maradhat a fekete arany ára. Amíg ugyanis a világ olajkereslete egyre lassabban bővül a világgazdaság és főleg a kínai gazdaság lassulása miatt, addig a kínálatot több tényező is érdemben növeli. Egyrészt a korábbi beruházások miatt bővül az USA palaolaj-kitermelése. Másrészt a líbiai és iraki olajtermelő területeken is helyreállt a termelés. Harmadrészt pedig számos olyan olajexportőr ország van, aki 100 dolláros olajárat feltételezve tervezte meg költségvetési kiadásait és ők most futnak bevételeik után: kénytelenek többet termelni. De ez tovább hajtja lefelé az árakat, így az olajár tartósan a középtávon egyensúlyinak tekintett 80 dolláros ár alatt maradhat (a 80 dolláros ár azért egyensúlyi, mert az alatti ár esetén nem éri meg újabb palamezőket nyitni, a jelenleg termelők viszont 3-4 év alatt kimerülnek). Üröm az örömben, hogy az alacsony olajár miatt a rubel is tartósan gyenge maradhat, ami a szankciók mellett közvetlenül nehezíti az orosz piacra exportálók sorsát, miközben az európai agrárkínálat növelésén keresztül új piacok elérése sem egyszerű. Oroszország ugyanis elsősorban energiaexportőr és számára a rubelben kifejezett olajár számít. Ezért nem véletlen, hogy a rubel annyit gyengült, amennyit az olajár esett.
És mi várható Magyarországon? A gazdasági növekedés várhatóan lassul majd, úgy 2%-ra a 2014. évi 3% feletti ütemről, egyrészt Európa lassulása, másrészt az orosz-ukrán konfliktus, harmadrészt pedig a 2014-es egyszeri hatások (kormányzati és autóipari beruházások) kifutása miatt. Ezzel párhuzamosan emelkedni fog az infláció, de csak kismértékben, ugyanis a még mindig gyenge kereslet mellett az alacsony olajárak is mérsékelik az ároldali nyomást. Az infláció 2015-ben átlagosan 1–1,5% lehet, és csak 2016-ban közelítheti meg a jegybank 3%-os célját. Ezért a jegybank nyugodtan tarthatja alacsonyan az alapkamatot és nincsen szüksége erősebb árfolyamra sem, így jó eséllyel gyenge marad a forint árfolyama, mi 315 körül ingadozó euróval számolunk.
A kamatszintek várható alakulása (USA és eurózóna, %)
Forrás: Datastream
.
A pénzmennyiség-bővülés a világban (havi átlagos eszközvásárlás, milliárd dollár)
Forrás: Datastream
.
Olajár (Brent, dollár / hordó)
Forrás: Datastream
.
Rubel és olajár rubelben
Forrás: Datastream
.
Várható magyar növekedés (év/év, %)
Forrás: MNB
.
A friss jegybanki inflációs legyezőábra (év/év, %)
Forrás: MNB
