A műtrágyatermelés és -felhasználás növekedésének üteme a 2000-es évek eleje óta globálisan erősebb volt, mint Európában, így a kontinens súlya a termelésben és a felhasználásban is csökkent.
A világ műtrágyatermelésének és -felhasználásának alakulása
A világ teljes műtrágya-hatóanyag termelése a 2010-es évek elejétől kezdődően meghaladta a 200 millió tonnát. A termelés 55 millió tonnával nőtt 2002 és 2012 között, a növekedés mértéke éves szinten átlagosan 3 százalék volt. A műtrágya fő hatóanyagainak aránya a 2000-es években nem sokat változott, 58–60 százaléka nitrogén, negyede foszfor, 16 százaléka pedig kálium volt.
A világ gyártóinak és felhasználóinak köre erős koncentrációt mutat. A tíz legnagyobb gyártó ország az összes termelés 77 százalékát állítja elő, és a globális felhasználás háromnegyed része szintén tíz országhoz köthető. Gyártás tekintetében Kína az első, a nitrogén- és a foszforgyártás több mint harmada itt történik, és a káliumgyártásban a negyedik legnagyobb piaci szereplő, 9 százalékos részesedésével. Az európai országok közül Oroszország a vezető műtrágyagyártó, a káliumgyártás ötöde kötődik hozzá, de a globális nitrogén- és foszforgyártásból is 7, illetve 5 százalékkal részesedik. (Magyarország az 52. helyet foglalja el a műtrágyát gyártó országok sorában.)
Kína nemcsak a világ legnagyobb műtrágya előállítója, hanem felhasználója is 34 százalékos részesedéssel. Nitrogénből, foszforból és káliumból egyaránt a legnagyobb fogyasztó, és felhasználása növekvő tendenciát mutat. A további legfontosabb felhasználók, India (14 százalék), USA (10 százalék) és Brazília (7 százalék) Kínával együtt a globális műtrágya-felhasználás kétharmadát tudhatják magukénak. A tízes listára felkerülő néhány európai ország a globális felhasználásból csekély mértékben – 1-2 százalékkal – részesedik. (Magyarország a műtrágya-felhasználás tekintetében a 40. helyen áll a világon.)
Műtrágyatermelés és -felhasználás Európában
A világviszonylatban összesen előállított műtrágya 21 százalékát gyártották Európában 2012-ben. A kontinens súlya kifejezetten nagy a káliumműtrágyák gyártásában, az összes termelés közel fele itt történik, és a nitrogénműtrágyák 20–25 százalékát, a foszforműtrágyák 10–15 százalékát is itt állítják elő. Európa részesedése csökkenő tendenciát mutat a műtrágyagyártásban, hisz 2002-ben még 25 százalékos részesedést tudhatott magáénak, 2012-ben már csak a 21 százalékot.
Hatóanyagsúlyban számolva, évente átlagosan 43 millió tonna műtrágyát állítottak elő a kontinensen. A termelés maximuma 2005-ben volt 49 millió tonna mennyiséggel, a minimum pedig 2009-ben 32 millió tonnával. Nitrogén műtrágyából 20–24 millió tonna, a foszfor műtrágyákból általában 5-6 millió tonna, míg a kálium műtrágyából 15 millió tonna körüli volt a termelés.
A 2000-es évek elejétől mindhárom műtrágyaféle gyártása emelkedett. Az emelkedő trend 2005-ben megfordult és 2009-ben érte el a mélypontot, amelyet több tényező idézett elő.
A 2008. évi drasztikus áremelkedés utóhatásaként esett a műtrágya iránti kereslet, ezért a gyárak többsége csökkentette kibocsátását. Ez különösen a kálium műtrágya gyártásban jelentkezett, az előző évi mennyiségnek csupán kétharmadát állították elő.
A piacvezető Oroszország 38 százalékkal, Fehéroroszország pedig több mint 50 százalékkal csökkentette a káliumtermelését. Az európai nitrogéngyártás 14 százalékkal, a foszforgyártás 33 százalékkal, a káliumgyártás 40 százalékkal volt kevesebb, mint 2008-ban, a teljes műtrágyamennyiség 2009-ben csak háromnegyede az egy évvel korábbinak.
Az Európában gyártott műtrágyafélék aránya eltér a globális arányoktól: 50–55 százaléka nitrogén, 10–14 százaléka foszfor és 35–38 százaléka pedig kálium hatóanyag.
Nemcsak a termelésben, a felhasználásban is csökkent Európa súlya, a világ teljes műtrágyakeresletének mintegy tizede jelentkezett a kontinensen a 2010–2012-es évek átlagában, míg ugyanez az arány 15 százalék volt 2002-ben. A 2000-es évek eleje óta a műtrágyatermelés és -felhasználás növekedésének üteme erősebb volt globálisan, mint Európában, ahol évente átlagosan, 22 millió tonna műtrágyát használtak fel az utóbbi években.
(A mélypont 2009-ben volt 19 millió tonnás felhasználással.) Nitrogén műtrágyából 13-14 millió tonna, foszfor műtrágyából 3-4 millió tonna, míg kálium műtrágyából 4-5 millió tonna körüli a kereslet évente.
Míg az egyes műtrágyafélék termelésének aránya eltérő, globális és európai felhasználásának aránya hasonló. A mezőgazdasági termelés során a nitrogén műtrágyák aránya 64 százalék, a foszfor 17 százalék, a kálium műtrágyák aránya 19 százalék volt a 2010-es évek elején. A felhasznált nitrogén aránya enyhén emelkedett, míg a foszfor és a kálium aránya mérséklődött a 2002–2012 közötti időszakban.
Nitrogén műtrágyákat 25 országban gyártottak 2012-ben, jóllehet 2002-ben még 28 európai országban folyt termelés. Időközben Dániában, Írországban, Szlovéniában és Svédországban beszüntették a gyártást, de a gyártók köre 2009-től Bosznia-Hercegovinával bővült.
A nitrogén műtrágya előállítása Európában 16 százalékkal nőtt 2002 és 2012 között, elsősorban a legnagyobb gyártóknak köszönhetően. Oroszország, Ukrajna, Lengyelország összesen 3 millió tonnával növelte a nitrogén műtrágya mennyiséget.
A két legnagyobb gyártó, Oroszország és Ukrajna részesedése 45 százalékra emelkedett. Lengyelország, Hollandia, Németország, Belgium és Franciaország állít még elő több mint 1 millió tonna nitrogén műtrágyát évente.
Magyarország a 17. helyen szerepel a nitrogén műtrágya gyártók európai rangsorában. A hazánkkal szomszédos országok közül Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, és Horvátországban van termelés. Ukrajna kifejezetten nagy gyártókapacitással rendelkezik, Románia termelése is háromszorosa a magyarországinak, a többi ország pedig a hazaihoz hasonló nagyságrendű, azaz évente 250–350 tonna hatóanyagsúlyú nitrogén műtrágyát állít elő.
Bár az európai nitrogén műtrágya termelés bőven fedezi a keresletet, a kontinens önellátottsági mutatója 167 százalék volt a 2010–2012-es évek átlagában, a gyártókapacitás azonban nem egyenletesen oszlik el. Oroszország, a legnagyobb gyártóként, felhasználásának több mint hatszorosát termeli, és évente a külpiacon kb. 5 millió tonna műtrágyával jelenik meg. Ukrajna termelése „csak” háromszorosa a felhasználásának, az exportra kerülő műtrágya eléri a 2 millió tonnát. Hollandia, Belgium és Litvánia az alacsony belföldi igénye mellett nagy mennyiséggel tud külpiacra lépni. Ugyanakkor Franciaország és Németország nitrogén műtrágya gyártása nem fedezi mezőgazdaságának műtrágyaigényét, jelentős importra szorul. Lengyelország, amely Európában a harmadik legnagyobb gyártó – 1,8 millió tonnás éves termeléssel – a belföldi ellátást tekinti elsődlegesnek és viszonylag alacsony a műtrágya külkereskedelmi forgalma.
Európában a legnagyobb nitrogén műtrágya felhasználó Franciaország és Németország, 2 millió tonna, illetve 1,7 millió tonna kerül belföldi felhasználásra. Lengyelország és Oroszország mellett 1 millió tonnánál nagyobb mennyiséget használ fel Nagy-Britannia is, amely a nitrogénszükségletének 80 százalékát külpiacról fedezi, (mintegy 850 ezer tonnát importál, és exportja minimális). Magyarországon a gyártás nem fedezi teljes mértékben a hazai mezőgazdasági termelők igényeit, így importra is feltétlenül szükség van.
A magyarországi piac a nitrogén műtrágyák felhasználását tekintve a középmezőnyben van, azon országok csoportjához tartozik, ahol az éves kereslet 200–300 ezer tonna. A magyar piac egy súlycsoportban van a román, a bolgár és a cseh piaccal, a lengyel piac nagyságrenddel nagyobb, de az osztrák, szlovák piac egyértelműen kisebb a hazainál. Ebből, valamint az ország szállítási szempontból centrális elhelyezkedéséből következik, hogy Magyarország az összes környező ország vállalatai számára fontos célpiacot jelent.
Varga Éva – AKI
A cikk szerzője: Varga Éva
