Nem rázva, csak keverve

Ha Ön Mesterséges Termékenyítő Állomásról (MTÁ) vásárolja a telepi kocaállományának termékenyítéséhez szükséges szaporítóanyagot és időnként szeretné leellenőrizni, hogy a kocái milyen minőségű spermával kerülnek termékenyítésre, akkor ez a cikk Önnek íródott. Összefoglaljuk a bírálat helyes elvégzésének módját, valamint azokat az elkerülendő hibákat, melyek elkövetésével könnyen rossz következtetés vonható le a szaporítóanyag minőségével kapcsolatban.

Az MTÁ-k a kanok szakszerű tartására, azoktól való spermagyűjtésre, és az így nyert szaporítóanyagnak a lehető leghosszabb ideig, a legjobb szaporulati eredményt nyújtó tartósítására szakosodtak. Csupa olyan dologra, melyre egy sertéstelep napi rutinjában elég kevés idő és energia jut. Nem véletlen, hogy tőlünk nyugatabbra a telepek mára szinte 100 %-ban MTÁ-ról származó kanspermával termékenyítenek, és a telepi mesterségest alkalmazó telepet már nagyítóval kell keresni. A hazai MTÁ-k is olyan magas minőségű laborfelszereléssel és – külföldi auditor cégek rendszeres ellenőrzéseinek és szaktanácsadásának köszönhetően – olyan szaktudással rendelkeznek, mely megkérdőjelezhetetlenné teszi az általuk előállított termék minőségét. Mégis, mindenhol emberek dolgoznak, így hiba mindig is becsúszhat a folyamatba, ezért időnként nem árt (már csak a magunk megnyugtatása végett is) felhasználás előtt megvizsgálni azt a hígított spermát, amit az MTÁ kocsija kihozott. Ehhez a vizsgálathoz szeretnénk útmutatást adni Önöknek.

A sperma megérkezését követően a szaporítóanyag tárolásában semmi különbség sincsen a telepen levett és előkészített sperma tárolásához képest. A „jó gazda gondosságával” való bánásmód is igaz mindkét esetben. Viszont alapvető eltérés van abban, hogy hogyan, miként is vizsgálom a szaporítóanyagot, amit az MTÁ gyártott és onnan került kiszállításra, akár több száz kilométeres távolságból, több órán keresztül utaztatva a szaporítóanyagot.

Azt mindenki, aki a szakmában dolgozik jól tudja, hogy a termékenyítéseket legjobb a közvetlenül a 17°C-os hűtőből kivett szaporítóanyaggal végezni. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálandó szaporítóanyag is hasonló hőmérsékletű, tehát nyugalmi állapotban vannak a benne lévő spermiumsejtek. A spermiumsejteknek a természetes hőközegük megegyezik a sertés testhőmérsékletével (~38°C). Ez, a hőmérséklet szempontjából természetes élettér, a spermiumsejtek motilitásához (mozgásához) nélkülözhetetlen, ez alatti hőmérsékleten (annak értékétől függően) a spermiumsejtek mozgása lassul, majd a nyugalmi szakaszba érkezve leáll. Mindez nagyon szemléletesen megmutatkozik a mikroszkópos vizsgálat alkalmával, amikor is nincs az MTÁ-ról származó szaporítóanyagból kiemelt, mintául szolgáló csepp melegítve. Ilyenkor túlnyomó részt, vagy kizárólagosan csak álló spermiumsejtek figyelhetőek meg. De ez ne tévesszen meg senkit! Hiszen ez önmagában nem jelenti azt, hogy a kapott szaporítóanyag használhatatlan lenne, és a spermiumok mozgás hiányában ne lennének képesek eljutni a megtermékenyítés helyére. Ha ilyen képet tapasztalunk, akkor még mielőtt a telefonért nyúlnánk, hogy pár keresetlen szóval illessük az MTÁ szakemberét, először tekintsük át, hogy mi a bírálat során minden ponton helyesen jártunk-e el.

Melyek ezek a főbb pontok, amiket érdemes ellenőriznünk?

A tárgylemez megfelelően lett-e előkészítve? Tiszta, zsírmentes, egyszer használatos javasolt. Amennyiben mégis elmossuk, úgy oda kell figyelni, hogy a mosogatószer ne legyen spermicid (hímivarsejtet elpusztító) hatású, majd megtörténjen a desztillált vizes öblítés és a cseppmentes szárítás.

A használt mikroszkópnak tiszták-e a tárgy- és szemlencséi, és képes-e megfelelő nagyításra (150x, 200x)?

Megfelelően homogenizált-e a minta? Azért fontos, hogy megfelelő koncentrációban elemezhessük a mintát. A homogenizálásnál kerülni kell a minta felrázását.

Megfelelő méretű mintát vettünk-e ki az adagból? A javasolt adag 15–30 µl, mely automata pipettával könnyen és pontosan kimérhető lenne.

Megfelelően történt-e a minta előmelegítése?

5. 1. Megfelelő hőmérsékleten történik-e a minta előmelegítése? (A telepeken legtöbbször itt követnek el hibát!) Javasolt a 38°C-os előmelegítés.

5. 2. Elégséges idő állt-e rendelkezésre a mintául szolgáló cseppnek a megfelelő hőmérsékletre való felmelegedéshez ? A teljes adag előmelegítése vagy csak a mintacsepp melegítése történt meg?

5. 3. Használtunk-e előmelegített tárgy- és fedőlemezt? A fedőlemez javasolt mérete: 22x22 mm.

5. 4. A vizsgálat során módunkban áll-e a minta folyamatos temperálása? Rendelkezünk-e beépített tárgyasztal-melegítővel, vagy csak különálló tárgylemezmelegítőnk van?

Ha a készülékeink a mai kornak megfelelően már digitális kijelzővel vannak ellátva, akkor külön hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a kijelzőn látható hőmérsékleti értékszámérték valóban a valóságot mutatja-e?! Ne feledkezzünk meg arról, hogy a készülékeket meghatározott időközönként kalibráltatni kell. Arra is figyelmet kell fordítanunk, hogy a számunkra kívánatos 38°C felületi hőmérséklet formájában szükséges, de a digitális kijelzős készülékek a kijelzőn nem felületi, hanem a készülék belsejében lévő hőmérsékletet mutatják. Egy apró gyakorlati trükk: a felületi hőmérséklet ellenőrzésére egy egyszerű külső-belső hőmérő külső hőmérséklet mérésére alkalmas tapadókorongja is alkalmas. A megfelelő felületi hőmérséklet biztosításához figyelembe kell vennünk azt is, hogy mennyi a vizsgálóhelyiség (telepi labor) hőmérséklete. Télen akár 10°C, nyáron pedig 30°C is lehet a laborban. Ilyen szélsőséges körülmények között figyelembe kell vennünk azt, hogy a nyáron beállított értéket télen a 10°C-os laborhőmérséklet mellett biztos, hogy nem tudja majd elérni a készülék, és így nem lesz objektív a vizsgálati hőmérséklet! Ilyen esetekben történhet meg az, hogy motilis (mozgó) spermiumsejteket szeretnénk látni, mégis csak álló spermiumokat láthatunk a mikroszkóp alatt.

Fontos továbbá nagy hangsúlyt fektetnünk arra, hogy a mintául szolgáló adagot megfelelően homogenizáljuk, magyarul elkeverjük (sosem rázzuk!).

Szabad szemmel is jól látható hogy a tubuson belül, azt a hegesztéssel zárt végére állítva a spermiumok egy tömegben ülepedve a tubus alsó végénél „pihennek”. Ha a mintát a felső áttetsző fázisból tudjuk csak kivenni, akkor nem fogunk látni semmit a mikroszkóppal, miután csupán a hígító fázisból emeltük ki a vizsgálandó cseppet. Éppen ezért vizsgálat előtt mindig keverjük el az anyagot!

Ha ragaszkodunk az MTÁ-ról származó szaporítóanyag telepi vizsgálatához, akkor javasolt első körben előmelegíteni a tubus teljes tartalmát (pl. vízfürdőben). Ezzel mozgásra bírjuk a korábban a 17°C-on nyugalmi fázisban lévő spermiumsejteket, így a minta „önmagától” homogenizálódik. Ezt követően lehet a tubus teljes tartalmát keverni a tubus óvatos átforgatásával. Az ily módon homogenizált szaporítóanyagból lehet majd kiemelni a bírálathoz szükséges mennyiséget pipettával. Ehhez a művelethez a 250 mm-es hosszúságú üveg Pasteur pipetta javasolt. A pipetta hegyével lehetőség nyílik a tubus törhető végénél kipipettázni a szükséges mennyiséget, majd azt az előmelegített tárgylemezre juttatni és megvárni, amíg a minta is eléri a kívánatos 38°C-os hőmérsékletet. Ekkor lehet zárni a szintén előmelegített fedőlemezzel, és kezdődhet a mikroszkópos vizsgálat.

Maga a mikroszkópos spermabírálat egy emberi szem által végzett szubjektív bírálatot jelent. Ahhoz, hogy mégis a lehető legobjektívebb körülményeket tudjuk előteremteni mindehhez, nagy odafigyeléssel kell eljárni minden esetben az előkészületekkel, a minta előkészítésével, a műszerek beállításaival. Mindezeket tanácsos időről időre átnézni, leellenőrizni és az aktuális állapotokhoz igazítani (pl. a korábban említett helyiség hőmérséklete stb.), mert apró dolgokon is „megcsúszhat” a bírálat, és ebből kifolyólag akár téves következtetéseket is levonhatunk a telepünkre kiszállított termék minőségét illetően.

A cikkhez kapcsolódó video anyagban, melyet a mellékelt QR-kód segítségével tud megnézni, néhány szemléletes példán keresztül igyekszem bemutatni azt, hogy egy alapvetően jónak ítélt, MTÁ-n előállított szaporítóanyag a mikroszkóp alatt milyen képet is tud mutatni akkor, amikor az objektív bírálathoz szükséges valamely feltétel nem tejesül.

Az első 6 rövid videón látható képanyag, minden esetben, objektív bírálati körülmények között került rögzítésre, mely a következőket jelenti: a minta is és a vizsgálati eszközök is megfelelő hőmérsékletűek (38°C) voltak, valamint a teljes vizsgálandó minta megfelelően lett homogenizálva.

Ugratást követően, frissen véghígított állapot.

Ugratástól számított 5. órában, a nyugalmi fázist éppen elérő állapotból visszamelegített minta.

Ugratástól számított 29. órában, a nyugalmi fázisból felmelegítve és homogenizálva.

Ugratástól számított 55. órában, a nyugalmi fázisból felmelegítve és homogenizálva.

Ugratástól számított 78. órában, a nyugalmi fázisból felmelegítve és homogenizálva, tubusból kiemelt minta (ugyanolyan tubus, mint amilyen kiszerelésben a telepekre történik a szaporítóanyag kiszállítása).

Ugratástól számított 99. órában, a nyugalmi fázisból felmelegítve és homogenizálva, tubusból kiemelt minta (ugyanolyan tubus, mint amilyen kiszerelésben a telepekre történik a szaporítóanyag kiszállítása).

Az eddigiekben az optimális vizsgálati módszerek alkalmazásával mozgó, motilis spermiumsejteket láthattak. Számszerű minősítésükre (spermiumok motilitás-vizsgálata) jelen esetben nem térek ki, egyértelműen megállapítható a sejtek életképessége.

A következő mozgóképeken arra mutatok példákat, hogy egy-két, talán jelentéktelennek tűnő „apróság” elmulasztásával, nem megfelelő kivitelezésével, milyen hibákba eshetünk és juthatunk, ezáltal téves következtetésre a szaporítóanyag mozgásbeli megítélését illetően.

Ugratástól számított 29. órában, a mintát a 17°C-os közegből (tehát az optimális, nyugalmi szakasz eléréséhez és fenntartásához nélkülözhetetlen hőmérsékleti értékről) közvetlenül kiemelve vizsgáljuk, külön melegítés és homogenizálás nélkül. A látótérben a felvételen 2 db spermiumsejt tartózkodik (nem megfelelő koncentráció), és azoknak sincs mozgásuk (nem megfelelő motilitás).

Ugratástól számított 29. órában, a mintát a 17°C-os közegből közvetlenül kiemelve vizsgáljuk, külön melegítés nélkül, de megfelelően homogenizálva. A látótérben nagyszámú spermiumsejt látható (a koncentráció megfelelő lehet anélkül, hogy ismernénk a minta hígítási töménységét), viszont a mozgás hiánya változatlanul fennáll (nem megfelelő motilitás).

Ugratástól számított 29. órában, a mintát a 17°C-os közegből közvetlenül kiemelve, azt megvizsgálva, melegítve, de külön homogenizálás nélkül. A látótérben a spermiumsejtek száma kevés (koncentráció kérdéses), de a mozgásuk megfelelő (motilis spermiumok).

Így a végére maradt még egy fontos megjegyzés. Ne felejtsük el minden esetben hozzátenni a kapott vizsgálati eredményekhez azt a tényt, hogy ezeket az élő sejteket számukra mesterkélt, idegen közegben igyekszünk vizsgálni. Az így kapott szubjektív eredmény alapján próbáljuk elbírálni a sperma mozgását és véleményt formálni annak termékenyítő képességéről. A spermiumok végül is a termékenyítés során fognak a számukra természetes környezetbe kerülni, és feltehetően bebizonyítani mindazon képességeiket, amiknek egy részét saját két szemünkkel is látni szeretnénk egy „vaslapon” tartva két üveglap között…