Közeledvén az idei évi közvetlen támogatások beadásának megkezdéséhez egyre nagyobb az érdeklődés a 2015-től működő új támogatási rendszerrel kapcsolatban. Noha számos csatorna (pl. szakcikkek, hivatalos kommunikációk vagy a falugazdászok) révén ismeretekhez lehetett jutni, a végleges és ténylegesen meghatározó szabályokat a Földművelésügyi Minisztérium (FM) által közzétett rendeletek határozzák meg. Az uniós jogszabályokat kiegészítő, azokat több elemében, részleteiben meghatározó nemzeti szabályrendszer keretében összesen 7 darab különböző jogszabályt kell megalkotni.
A támogatási rendeletek sorát az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2015. (II. 19.) FM rendelet nyitotta. A csak röviden SAPS-ÁNT rendeletként is ismert, évente megjelenő jogszabály a korábbi évekhez igazodóan a nevezett két támogatási jogcím igénylésének a feltételeit tartalmazta. (Az ÁNT-hez kapcsolódóan – a „szokásos”, már korábbi években megismert eljárás szerint – év végén várható az egyes jogcímek fajlagos értékét meghatározó rendelet.) A SAPS vonatkozásában a rendeletben szabályozott új elemként csak a SAPS összegét érintő támogatáscsökkentésre (degresszió) vonatkozó új szabályokat kell megemlíteni.
A 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, mint a közvetlen támogatásokra vonatkozó uniós alapjogszabály bevezette az úgynevezett aktív gazda fogalomkört. Ennek a nemzeti hatáskörben meghatározható részleteit a közvetlen támogatások igénybevételének közös szabályairól szóló 8/2015. (III. 13.) FM rendelet tartalmazza. A nevével ellentétben a rendelet nem csak a támogatások igénylésének alapfeltételeit rögzíti. Noha meghatározza a közvetlen támogatások esetében alkalmazandó „mezőgazdasági termelő” és a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmát, egyéb részterületeket is szabályoz. Rögzíti azokat a – gazdasági értelemben vett – tevékenységi köröket, amelyek esetében nem igényelhető támogatás. Így nem részesülhet az uniós forrású közvetlen támogatások egyetlen változatából sem az a mezőgazdasági termelő, aki, vagy amely állandó sport- és rekreációs terület, ingatlanvállalat, repülőtér, vasúttársaság, vagy vízmű üzemeltetője. A rendelet ugyanakkor lehetőséget biztosít mentességre és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetében a kizárt tevékenységi köröket folytatók folyamodhatnak támogatásért. Ezen eljárás során a rendeletben meghatározott bizonyítási eljárást kell követni, melynek része többek között a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételek elkülönítési kötelezettsége is.
Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló 10/2015. (III. 13.) FM rendelet az úgynevezett zöldítési feltételekre vonatkozik. Az ökológiai jelentőségű tevékenységek teljesítésért kapható támogatás alapesetben valamennyi mezőgazdasági termelő és valamennyi tagállam számára kötelező feladat. Egyes tevékenységek, művelt kultúrák, illetve azok bizonyos, a rendeletben meghatározott változatai mentesülnek az előírások betartása alól. A 2015. január 30-án a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara oldalán közzétett, az FM és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) közreműködésével elkészített kézikönyv részletesen kifejtette és közérthetően illusztrálta a rendeletben rögzített szabályokat. Ugyanakkor több eltérés, apró finomítás is bekerült a végleges szövegbe. Például az ökológiai jelentőségű másodvetés esetében nem szükséges minősített vetőmagot használni. Valamint ha egy termelő a terménydiverzifikáció követelményének teljesítése céljából lucerna- vagy hereféléket termeszt, akkor az MVH vizsgálata alapján az ideiglenes gyepterületnek számíthat.
Ha ezeken a kultúrákon felüli terület nagysága nem haladja meg a harminc hektárt, akkor a termelő mentesülhet a terménydiverzifikáció feltétel alól.
Az előbbieken túl a rendelet a zöldítés gyakorlatán túl meghatározza azt is, hogy melyek az uniós jogból következő, valamennyi támogatásra jogosult terület kultúrállapotban tartásának követelményei. Így korábban a Kölcsönös Megfeleltetés keretében számon tartott követelményeket a zöldítési rendelet 2. §-a nevesíti.
A fiatal mezőgazdasági termelők támogatásáról szóló 11/2015. (III. 13.) FM rendelet azt az uniós törekvést szolgája, hogy mezőgazdasági termelőként egyre nagyobb arányban jelenjenek meg a fiatalok az ágazatban. A generáció váltását elősegítő intézkedés csak területalapon vehető igénybe. Ennek területi felső korlátja 90 hektár, hektáronkénti összege 67,5 euró lesz. Tehát a tisztán állattartással foglalkozó, területtel nem rendelkező, de a feltételeknek megfelelő termelő nem részesedhet a forrásból. A támogatás legfeljebb 5 éven keresztül nyújtható, a jelenlegi uniós költségvetési periódus végéig, azaz 2020-ig.
A támogatás igénybevételének feltétele az uniós jog szerint, hogy a jogcímet igénybe vevő ne legyen idősebb 40 évnél. Ezenfelül 2015-ben vagy az első fiatal gazda támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül kezdje meg mezőgazdasági tevékenységét. E folyamat során az egységes kérelem beadása számít, tehát ha valaki nem adott be kérelmet, de pl. őstermelőként folytatott tevékenységet, akkor kezdő fiatal gazdaként kérelmezheti a támogatást.
A hazai rendelet részletesen szabályozza azt az esetet, amikor jogi személyek (pl. Kft., Zrt.) keretében kívánják igénybe venni a támogatást. A jogi személyek esetében olyan magánszemélyeknek kell megfelelnie a korábban vázolt feltételeknek, akik a vállalkozás keretében tényleges és hosszú távú ellenőrzéssel bírnak. Ezt a fiatal gazda olyan jogi vezető tisztség keretében kell, hogy gyakorolja, amely a szavazati jogok többsége alapján számára irányítási, valamint a haszon és a pénzügyi kockázatokra vonatkozó döntés meghozatalát biztosítja.
Az irányító-döntéshozó pozícióhoz (pl. ügyvezető) szükséges benyújtandó igazolások felsorolását a fiatal gazdákról szóló rendelet mellett az egységes kérelemre vonatkozó rendelet tartalmazza.
A támogatással kapcsolatban még egy fontos dolgot kell megemlíteni. A rendelet nem nevesített semmit, amely a vidékfejlesztés keretében működő fiatal gazda pályázattal kapcsolatban lenne. A két támogatás teljesen eltérő. Köztük semmilyen oksági összefüggés, kapcsolat a fogalmak, feltételek stb. között nincs.
A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet a legterjedelmesebb az új szabályok közül. Ebben a minisztérium által már korábban bejelentett ágazatok esetében igényelhető támogatások feltételei lettek rögzítve. A KAP reform keretében 2020-ig működő – az aktuális évek tényleges termelési eredményeitől függő – támogatási formában húshasznú anyatehén, hízott bika, tejhasznú tehén és anyajuh egyedek, továbbá rizs, cukorrépa, zöldség-gyümölcs-, valamint fehérjenövények támogatására nyílik mód.
A minisztérium az új rendszerről hathatós tájékoztatást folytatott, melyből minden érdeklődő megismerhette azokat a feltételeket, amelyeket 2014. augusztus 1-jén kellett hivatalosan bejelenteni az Európai Uniónak. Ezek alapvetően nem változtak, csak kis mértékben volt szükség korrekcióra, kiigazításra azért, hogy a hazai végrehajtás során megjelenő gyakorlati termesztési vagy tenyésztési eljárásokat kövesse a szabályozás.
Az egyes jogcímek sorában – a teljesség igénye nélkül – szükséges kiemelni néhány fontosabb szabályozást. Az állattenyésztési jogcímeket, egymáshoz képest eltérő időpontban, ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton kell igényelni.
A benyújtott támogatási kérelem nem része az egységes kérelemnek, így nem vonatkozik rá az egységes kérelem merev szabályrendszere. Ez az eljárás lehetővé teszi az átmeneti nemzeti támogatások esetében alkalmazott, esetlegesen felmerülő hiánypótlást. Valamennyi, az állatokra vonatkozó jogcím keretében a támogatható minimális állatlétszám egy egyed. A húshasznú anyatehén, hízott bika és az anyajuh esetében fő szabályként alkalmazta az FM azt az elvet, hogy az egyes ágazatok esetében már megismert és működő ÁNT jogcímekkel megegyező feltételeket lehessen alkalmazni az uniós jogcímek igénylése során.
A tejelő szarvasmarha támogatásánál kettős hasznú és tejhasznú egyed után is lehet támogatást igényelni. A támogatás birtokon tartási feltétele a mezőgazdasági termelő tenyészetében tárgyév március 31-én megtalálható, tejhasznú tehéntartás támogatására jogosult állatokra vonatkozik. A hízottbika tartás támogatásánál azokat kilenc hónapos vagy annál idősebb hímivarú szarvasmarhákat vagy bivalyokat lehet figyelembe venni, amelyeket legalább két hónapos birtokon tartás után (ennek nem kell a tárgyévre esnie) a tárgyév január 1. és december 31. között vagy vágóhídon levágtak vagy exportáltak. A támogatási kérelem a tárgyévet követő év január 1. és február 15. között nyújtható be.
A növénytermesztési támogatások keretében továbbra is az a szabály érvényes, hogy legalább 1 hektár SAPS jogosult területtel és az egységes kérelemben az adott támogatásra jogosult növényre vonatkozó bejelentett hasznosítással kell rendelkeznie a termelőnek. A zöldségfélék és a fehérjenövények esetében (torma- és spárga dugvány, valamint a mezei borsót kivéve) meghatározó támogatási feltétel a minősített szaporítóanyag használata. A minősített szaporítóanyag alkalmazását a rendelet szerinti eljárásban és rendeletben meghatározott fajlagos mennyiségeket figyelembe véve kell igazolni.
2015-ben az egyes évek tényleges termelésén alapuló támogatási jogcímekre összesen 201 millió euró, több mint 60 milliárd forint áll rendelkezésre. Fontos nyomatékosítani, hogy a támogatás fajlagos összege az adott évi jogosult állat/terület létszámtól függően változhat. Az egyes támogatásokat az egységes kérelem felületén kell majd igényelni. A kérelemhez szükséges dokumentumokat az egységes kérelem rendelet fogja nevesíteni.
Az új intézkedésekkel kapcsolatban szükséges kihangsúlyozni, hogy az uniós alapjogszabállyal (a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) együtt kell értelmezni a hazai rendeleteket. Ennek révén lehetséges valamennyi jogcím szabályrendszerének teljes körű értelmezése.
Dr. Vásáry Miklós
A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós
