Kimagasló évet zárt növénytermesztés 2104-ben, a hazai igényeken felül 3 millió tonna kukorica és 1,9 millió tonna búza külföldön talált, illetve talál vásárlóra – hangoztatta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. Hozzátette, a kukorica mennyiségének jelentős részét betárolták a gazdálkodók, az értékesítéssel kivárnak, mert alacsony az átvételi ár, illetve az elmúlt hetekben kirobbant pénzügyi botrányok és csődök miatt inkább terményben tartják a pénzüket.

A Budaörsön, szerdán megrendezett Innovációk és piaci kilátások a tápanyag-gazdálkodásban című GOSZ szakmai rendezvényen az államtitkár jelezte, április 1-től lehet benyújtani az úgynevezett egységes kérelmet. Erre egy felhasználóbarát informatikai rendszert alakítottak ki. A kérelem pontos kitöltése érdekében megkezdték a falugazdák képzését, akik segítséget tudnak nyújtani a hozzájuk forduló gazdálkodóknak. Czerván György jelezte, Brüsszel várhatóan júniusban elfogadja a vidékfejlesztési programot, közte az öntözés fejlesztésére tett, és egyelőre vitatott elképzeléseket. Brüsszellel szemben a magyar kormányzat kedvezményt kíván elérni az öntözővíz kedvezményes, akár ingyenes használatáért.

Kérdésre válaszolva kifejtette, a tejtermelő gazdák idén csaknem 49,5 milliárd forint értékű támogatást kapnak, kilogrammonként 26-27 forintot. A tárca megegyezett a Tej Terméktanáccsal egy 420 millió forint értékű marketing alap felállításáról, amely népszerűsíti a tej és tejtermékek fogyasztását a jövőben. Az élelmiszer-feldolgozó cégek számára 320 milliárd forint pályázati forrást hirdetnek meg, ennek egyik nyertese lehet a tejfeldolgozó ágazat.

A tápanyag-gazdálkodás világméretű trendjeit elemezve Olaf Günther-Borstel, a Yara Hungária Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, az elmúlt években folyamatosan emelkedik a világ műtrágya igénye, meghaladja a 182 millió tonna mennyiséget. Évente 1,3 százalékkal nő a nitrogén, 0,5 százalékkal a foszfor és 1 százalékkal a kálium iránti kereslet, ezt a bővülést az előállító üzemek kapacitása alulról közelíti meg. Az enyhe kereslet többlet miatt, illetve, hogy a kőolajjal szemben kevésbé csökkent a karbamid és a gáz ára, így a jövőben várhatóan nem lesz olcsóbb a műtrágya-féleségek ára. A világrészek műtrágya termelésében Ázsia (Kína állítja elő a teljes mennyiség 35 százalékát) messze megelőzi Európa, Észak-Amerika és Latin-Amerika teljesítményét. A felhasználók sorát is Kína vezeti India és az USA előtt.

A világ tápanyag igényeinek bemutatását követően Stefanie Schmidt, a Yara GmbH & Co. KG. Dülmen szaktanácsadója az intenzív szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott levéltrágyázás lehetőségeiről és jelentőségéről beszélt előadásában. Papp Zoltán, a DOW AgroSciences Hungary Kft. fejlesztőmérnöke a nitrogén tartalmú műtrágyák gyenge hasznosulását járta körbe. Hazai és nemzetközi kísérletekre hivatkozva hívta fel a figyelmet az N-Lock nitrogén stabilizátor készítményre, amely különösen a nagy nitrogénigényű növényi kultúrák számára biztosít kedvező tápanyag felhasználást, intenzív termesztés technológiában ajánlott, csak bizonyos műtrágya formákat alkalmazva hatásos, úgy mint a híg- és szerves trágya, folyékony nitrogén, és a karbamid.

A szakmai rendezvény további részleteiről, közte a nagy érdeklődéssel meghallgatott kerekasztal beszélgetésén elhangzottakról az Agro Napló májusi számában számolunk be.